Keresés

Keresési eredmények

• Több hitel, nagyobb kockázat

  185-200

  Csontó Balázs

  Siklós Dóra

  Megtekintések száma:

  168

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Magyarországon az utóbbi években tapasztalt gyors hitelnövekedés jellemzőit. A hitelek elérhetősége, a hitelállomány nagysága óriási jelentőséggel bír a gazdaságban. Előbbi kulcsfontosságú a fogyasztásukat simítani szándékozó háztartások és a beruházni kívánó vállalatok számára, míg utóbbinak a monetáris transzmisszió és az esetleges kockázatok szempontjából van jelentősége. A dolgozatban megvizsgáljuk a hitelexpanzió okait, mind a háztartások, mind a vállalatok hitelezésének esetében. Ezt követően bemutatjuk, hogy a nagyobb hitelállomány javíthatja a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a nagymértékű hitelnövekedés kockázatokkal is jár - dolgozatunkban a mikrogazdasági kockázatokkal, a bankrendszer hitelkockázatával foglalkozunk. Külön foglalkozunk annak egyre nagyobb jelentősége miatt a devizahitelezéssel. Bemutatjuk Krugman (1999) modelljét az ázsiai válsággal kapcsolatban, majd egy kevésbé szélsőséges esetet vizsgálva rámutatunk, hogy a devizában történő eladósodás növekedése csökkenti a monetáris politika képességét az aggregált kereslet befolyásolására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E51.

• Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?

  99-112

  Csontó Balázs

  Siklós Dóra

  Megtekintések száma:

  167

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52