Search

Search Results

• The Cross-border Mergers’ Market and Financial Characteristics from the Perspective of Foreign Direct Investments in Hungary

  30-46

  Laszlo Zoltan Kucseber

  Views:

  211

  One of the methods with which foreign corporations practice direct investment is CrossBorder Mergers and Acquisitions (CBM&A). This can be proved by statistics: globally until the mid 1990s CBM&A accounted for about 50% of total Foreign Direct Investments (FDI) and reached 100% in 2000. This trend was not typical in Hungary. However, it reached 100% in 2009. I have two goals in this study: the first is to analyse how this phenomenon occurred in Hungary. In my study I analyse not only the correlation of CBM&A and FDI, but also foreign portfolio investments. My other goal is to analyse the characteristics of CBM&As from the perspective of FDI. I analysed the 343 decisions made by the Competition Authority. Finally, I compared these results with the features of FDI, which support and complement the results gained through statistical calculations.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: F21

• The importance of foreign direct investment in Hungarian economy on the Millenary

  10-25

  Tibor Karpati

  Views:

  126

  In the last two decades foreign direct investments has increased tremendously all over the world. Therefore the study of their economic influences and consequences is in the centre of international and Hungarian research. The paper without aiming at completeness gives a short summary of their influences on the recipient country, which is followed by the analysis of the Hungarian statistical data. These investments are of primary importance in Hungary. They played an important role in putting the country on an export-governed growth path at a time when inner accumulation did not make this possible. Their import demand exceeding export can be considered as an infavourable influence, with which FDI contributed to foreign trade deficit to a great extent. The annual capital influx helos compensate for the deficit of the balance of payment, however a major part of this deficit results from the withdrawal of the earnings realised with the help of FDI, which has been at a growing rate since 1998. The figures of the Hungarian companies (between 1998 and 2001) show that the duality of the Hungarian economy is not spreading.

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  141

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.