Search

Search Results

• Political budget cycles: fiscal cycle effects in state expenditures in Poland

  47-62

  Agnes Halasz

  Views:

  143

  In this paper we aim to investigate what kind of role fiscal cycles played in the development of the state budget balances in Poland between 1989 and 2011. Overall, the results of the latest research have found that political budget cycles (PBC) are more typical in less developed countries with a shorter period of experience with democratic institutions, such as the post-socialist transition economies. Nevertheless, empirical studies point out that this phenomenon has been disappearing over time as voters learn how democratic institutions and political manipulation operate. However, this theory could not be proved by testing the pattern of Poland, neither in the case of budget balances nor for state expenditures. Despite the fact that some fiscal cycle effects were found in public sector wages and pensions in the election period of 1997 and 2001, these proved to be temporary, and simultaneously some other measures were identified that counterbalanced the effects of pork barrel spending. Overall, the cyclical evolution of the budget balances in Poland, particularly in the nineties, was not a result of political budget cycles.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E62, H3

• Az infokommunikációs hullám sajátosságai

  73-95.

  György Bőgel

  Views:

  139

  A közgazdaságtudományban időről időre fellángolnak a gazdasági ciklusok természetéről és okairól szóló viták. Egyesek szerint a ciklusok innovációs hullámoknak tekinthetők.A technikai fejlődés revolúciós szakaszai "rendszerváltást" idéznek elő, kisugárzó hatásuk átalakítja a gazdaság és  a társadalom számos fontos összetevőjét. A cikk modern információs technológia fejlődését vizsgálja a technikai innovációra épülő cikluselmélet tükrében. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyire felel meg az információs csúcstechnológia eddigi története a technikai innovációt középpontba helyező ciklusmodellnek, megtalálhatók-e benne a jellegzetes fejlődési szakaszok, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, előidézett-e a fenti értelemben vett "rendszerváltást". A kérdés vizsgálatánál a szerző megkülönböztetett figyelmet szentel a vállalatvezetésnek. Legfontosabb megállapítása az, hogy az információs technológia fejlődése valóban hullámot gerjesztett a gazdaságban és a társadalomban, ami sok tekintettben hasonlít a korábbiakra, de egyes pontokon el is tér azoktól. Kitér arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások.

   

• The Relevance of the Washington Consensus for the Post-communist Countries

  5-25

  Peter Mihalyi

  Views:

  239

  The Washington Consensus (WC) is 20 years old now. With hindsight, its main significance is the unification of the normative economics. Prior to the WC, it was widely accepted that different policies should be pursued in the developed and in the underdeveloped economies. It was a sheer coincidence that the emergence of WC occurred a few months before the collapse of the communist systems of Eastern Europe and the Soviet Union. Many scholars believe that the WC is responsible for the recurring economic crisis of the last two decades. I reject this view. A 200-year track record confirms that depressions and financial crisis have been always the intrinsic components of market economies – for the reasons identified by Marx and Schumpeter long time ago.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: F02, F23, F41, P11, P36

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  141

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• Neumann's model and the cycles

  14-19

  Andras Brody

  Views:

  117

  Neuman has created his model to verify the theoretical existence of balance. The assumptions of the model give an explanation to the existence of the cycles. They derive from two peculiarities of the model, which Neumann concludes from the operation of the market. The first peculiarity is that balance comes about in the so-called saddlepoint. It is characterized by maximum production and minimum profit. The second is crossregulation, where excess profit stimulates growth, whereas oversupply decreases prices.

• Before and after recession: a snapshot of the infocom industry

  41-58

  Gyorgy Bogel

  Views:

  135

  Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.

• The influence of intra-industry trade on adjustment costs and the synchronisation of boom cycles

  61-82

  Laszlo Erdey

  Views:

  122

  For researchers studying intra-industry trade and the methodology involved in measuring the phenomenon one of the most important driving forces was the assumption that the creation of economic integration would lead to lower adjustment costs than were characteristic of the traditional commercial model. Another result was that - according to empirical data - intra-industry trade would receive a strong incentive from liberalisation, and that the accompanying adjustment costs would be lower than in cases there there was specialisation bewteen branches. In so far as this is demonstrable, proponents of attempts to achieve general integration offered a convenient weapon to their opponenets, who consistently argued back that it was precisely the difficult application of this process and its drawn-out and 'painful' nature that caused high costs. The first part of the article is devoted to a discussion of this debate, while the second part focuses on the role intra-industry trade plays in harmonisation with business cycles. The article shows that an examination of the intensity and dynamism of intra-industry trade allows a much more sophisticated analysis of a country's position in the world economy than is usually possible.