Search

Search Results

• Deep vs. Shallow Integration. The Case of NAFTA and Mercosur

  68-82

  Diana Balkay

  Laszlo Erdey

  Views:

  169

  Integration processes began in the 1960s and have become increasingly intense, bringing with them a growing share of intra-industry trade flows in international trade. According to the Smooth Adjustment Hypothesis (SAH), trade between similar industries or products results in lower adjustment costs in the factor markets. Due to the liberalizing effect of trade integrations trade flows intensify, causing an increase in intra-industry trade flows and consequently a decrease in adjustment costs at the same time. The alteration of trade patterns can be caused by changes both in quantity and in quality. Analyzing these effects separately allows us to better understand the trade policy practices of the chosen countries and to provide the decision makers with information.
  In this paper we analyze NAFTA and Mercosur, two integrations which differ both in factor endowments and in depth of integration (deep vs. shallow). We used SITC Rev. 1 AG3 (industrial level) and HS92 AG6 (product level) bilateral trade data from the UN COMTRADE database to analyze the evolution of intra-industry trade flows.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F13, F14, F15

• Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei

  43-65

  Laszlo Erdey

  Views:

  200

  Az 1982-es adósságválság végett vetett Mexikó csaknem negyven éven át tartó, dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető fejlődési korszakának. A krízis Mexikót fejlesztési stratégiájának átgondolására és orientációjának megváltoztatására kényszerítette, kezdetét kellett vennie egy olyan fájdalmas, de szükséges folyamatnak, melynek célja egyrészt az előző évtizedekben kialakult makroökonómiai egyensúlytalanságok leépítése, másrészt az állam által irányított importhelyettesítésre alapozó fejlesztési politikától, mikroökonómiai reformok sorával, a piaci erők szabadabb érvényesülésével a gazdasági szerkezet racionalizálása felé való elmozdulás volt. Az ország az 1980-as évek első generációs reformjait követően, az 1990-es évek elmaradó második generációs reformjainak hiányában azonban nem tudta megváltoztatni azt a gazdasági és külkereskedelmi szerkezetet, amely már az „elveszett” évtized végére kialakult, és amely csak kevés növekedési impulzust tudott adni a gazdaság többi részének. A kezdeti alacsony fejlettségi szint miatt és az 1990-es években elmaradó további reformok hiányában Mexikó csak korlátozott mértékben tudta kihasználni a NAFTA-ból származó potenciális és előzetesen nagyon várt előnyöket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O54.