Search

Search Results

• Classical liberalism, democracy, and economic growth: a hypothesis about the Lipset hypothesis

  5-30

  Pál Czeglédi

  Views:

  263

  Does economic growth create democracy, as suggested by the proposition known as the Lipset hypothesis? According to this paper, for the Lipset hypothesis to be valid, it is sufficient for an ideological and a technological condition to be fulfilled. The ideological condition is that the political agenda-setting ideology should be classical liberalism, which can be characterised as combining an aversion towards democracy with a positive assessment of economic and civil liberties. The technological condition is that the country in question should be advanced enough in the technological sense, because in such a country there is no economic growth without innovation maintained by a free market for ideas. Logit regressions run with panel data show that in the period up until the early 20th century a higher per capita income increases the probability of a democratic regime change, but afterwards it does not. The explanation is that before the early 20th century the two conditions were met, but they were not met in those countries that were about to become democratic after the first two decades of the 20th century.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: D70, O11, O43

• Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)

  99-104.

  Tibor Tőkés

  Views:

  271

  Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

• Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése

  115-130

  Zoltan Adam

  Views:

  173

  A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
  A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.
  
  JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11

• A szocializmus és rendszerváltás tanulságai a jelen számára: Recenzió Kornai János Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás – Nyolc tanulmány című könyvéről, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.

  152-155

  Judit Kozenkow

  Views:

  171

• Political budget cycles: fiscal cycle effects in state expenditures in Poland

  47-62

  Agnes Halasz

  Views:

  142

  In this paper we aim to investigate what kind of role fiscal cycles played in the development of the state budget balances in Poland between 1989 and 2011. Overall, the results of the latest research have found that political budget cycles (PBC) are more typical in less developed countries with a shorter period of experience with democratic institutions, such as the post-socialist transition economies. Nevertheless, empirical studies point out that this phenomenon has been disappearing over time as voters learn how democratic institutions and political manipulation operate. However, this theory could not be proved by testing the pattern of Poland, neither in the case of budget balances nor for state expenditures. Despite the fact that some fiscal cycle effects were found in public sector wages and pensions in the election period of 1997 and 2001, these proved to be temporary, and simultaneously some other measures were identified that counterbalanced the effects of pork barrel spending. Overall, the cyclical evolution of the budget balances in Poland, particularly in the nineties, was not a result of political budget cycles.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E62, H3