Search

Search Results

• Issues of the Regulation of Residential Credits

  44-51

  Tamas Prugberger

  Zoltan Nagy

  Views:

  198

  The study focuses on the theoretical and practical issues of lending from the legal regulation point of view. After the 90’s the consumer social model was set up in Hungary, and it was linked to a fairly broad consumer credit activity. However, the regulation of lending was insufficient in many areas; consumer protection has hardly existed in the financial services market. Debtors were unprotected when facing the financial institutions, which concluded contracts not in their favour and restricted their rights. The economic crisis, and the great number of insolvent debtors, has emerged as a social problem for legislators, thus enabling them to amend lending rules and strengthen consumer protection in this area.

  JEL classification: K 30

• Critisism of insolvency rules

  111-138

  Tamas Prugberger

  Csilla Csak

  Geza Karolyi

  Emese Toro

  Zoltan Nagy

  Views:

  108

  The co-authors, who are participants in the research program (Ministry of Education FKFP 0025/2001-2004), give a critical analysis of the Hungarian regulation of insolvency law in their recently published study. Their findings, proposals have been formulated after studying respecting rules in the USA and in major Western-European countries (Germany, Austria, Italy, France, England, Switzerland). Not only legal regulations have been processed and critically analysed in their study, but judiciary precedents related to them as well. The aim of the study is to help re-codify the Hungarian insolvency law.

• The formation and development of employment law in the context of socio-economic processes

  63-88

  Tamas Prugberger

  Views:

  418

  The study explores the formation and development of the institutional system of employment law, in connection with socio-economic demands and economic, technical and technological developments. It demonstrates what factors play a role in the fact that the vast majority of companies, and the paternalistic working relationships that form within them, have been replaced by the patterns of big business and big business hierarchical culture. The study shows how the characteristic employment law framework of classical capitalism, which was emplyer-friendly and placed anti-social pressure on the interests of the employee, gave way to the philosophy of the social market and was influenced by the employee-friendly concepts of the welfare state. The article further analyses those social factors which in today's employment law system have once again started to subordinate the interests of the employee to those of the employer.

• A Debreceni Egyetem már működő közgazdaságtudományi és most alakuló jogtudományi doktori iskolájáról, és leendő együttműködésükről

  5-7

  Tamas Prugberger

  Views:

  50

• Egymáshoz hasonlító munkajogi intézmények jogdogmatikai elhatárolása

  45-54.

  Tamás Prugberger

  Views:

  147

  A tételes magyar munkajogi szabályozásnak van néhány olyan intézménye, amely egymással valamilyen formában kapcsolatban áll. Tartalmi és szerkezeti - esetleg mindkét szempontból - hasonlítanak egymáshoz, azonban mégis elkülönülnek egymástól. Ezért azokat nem szabad sem elméleti, sem gyakorlati szinten összemosni egymással. A tanulmány három egymással jogdogmatikailag összefüggésbe állítható és egymás helyettestésére vagy felcserélésére is felhasználható munkajogi intézménycsoporttal foglalkozik. Az első ilyen csoport a kirendelés, a kiküldetés, a helyettesítés és az átírányítás, a második a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés és a kiküldetés, a harmadik a munkáltatói jogutodlás kérdése, azaz a munkáltató fizetésképtelenségével, a vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárással, és a Bérgarancia Alap működésével, valamint a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kérédsek. A tanulmány kibontja az egyes jogkapcsolatok mögött meghúzodó közös vonásokat, amelyek lehetővé teszik azok tudatos vagy véletlenszerű összecserélését vagy együtt alkalmazását, majd ismerteti a rokon intézményeket elválasztó ismérveket, azzal a céllel, hogy csak ott lehessen felcserélni vagy együtt alkalmazni őket, ahol a jogdogmatika engedi és jogszociológialiag is indokolt.