The driving force of economic growth is technological progress, which can be realized in two ways at the aggregate level. On the one hand, it can be a result of independent research and development, i.e. it can be realized in an innovation-driven manner. Alternatively, it can be the result of an adaptation from other countries, i.e. through imitation, which is a strategy that many countries employ successfully today. In both cases, it is the institutions, including both their formal and informal elements, which create the opportunity for technological progress. The aim of this study is to differentiate between the innovator and the imitator countries in order to highlight the differences in their institutions. The classification is done by a cluster analysis of countries, which is performed with the help of a technological and institutional environment index constructed by a principal-component analysis. The analysis confirms that economic, technological and institutional development are closely linked in the countries studied.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: O31, O33, O43

The aim of this study is to examine to what extent Hungarian SMEs adopt market orientation and what effect it has on their performance. The results of the examination show that the great proportion of SMEs do not adopt a market orientated approach. Among those that do, the effect of market orientation cannot be shown directly through objective indicators of their performance. At the same time it does have an indirect effect on efficiency, which can be observed over the long term. According to our results, the extent to which small and medium-sized firms adopt market orientation plays a significant role in owner-managers’ subjective estimations of performance. Consequently, emerging market consolidation occurring as the result of efficient operation can lead to a satisfactory outcome.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: L20, M31

Recent years have brought an era of extremely low inflation both in Hungary and in the EU. However, the inflation perceived by consumers has not followed precisely the same path. In the article I attempt to shed light on the underlying causes of this discrepancy, using the concepts of behavioral economics. A summary of the results of the relevant literature and an empirical analysis of Hungarian perceived inflation patterns (both on the aggregate level and for demographic groups) form the backbone of the article. The main findings of the research show that there is a significant bias in the inflation perceptions of Hungarian individuals, caused by psychological phenomena. The extent of the bias varies among sociodemographic groups, but not in exactly the same way as one would expect from the literature.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03

Television commercials are a popular tool of marketing communication. The music that accompanies them is able to attract and maintain the viewers’ attention. Their role and potential impacts have been shown by various research papers; however, the literature of this topic can be characterized as having rather varied focal points and is generally considered to be fragmented. In this study, which is of an exploratory nature, commercials for brands with the highest brand value are analyzed. The study seeks to understand what kind of relationship can be found between music and visual events in commercials, and between these events and the main characteristics of the music used? Based on the results, we can claim that the strength of the visual-sound linkage in the commercials and the intensity of the main characteristics of the music used typically show a positive correlation.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, M37

Peter J. Boettke és egykori tanítványa, Christopher J. Coyne a kortárs modern osztrák közgazdaságtan legmeghatározóbb kutatói közé tartoznak. Az általuk szerkesztett kötet, a The Oxford Handbook of Austrian Economics nagyon impresszív vállalkozás, amely a kézikönyvek szokásos terjedelmét felülről feszítve gyűjti egybe a kortárs modern osztrák közgazdaságtan „témáit”. A szerzők nyilvánvaló célja ugyanis a modern osztrák közgazdaságtan által kutatott problémakörök tematikai felvonultatása.

Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.