Keresés

Keresési eredmények

• Hagyományos vállalatok a platform ökoszisztémában

  167-189

  Szanyi Miklós

  Bundi Katalin

  Samambet Mansiya

  Megtekintések száma:

  9

  A platformgazdaság központi szereplőiről és a szolgáltatásaikat igénybe vevő felhasználókról sok és részletes elemzés olvasható. A platformökoszisztémában kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó közreműködők tevékenységének leírása kevés figyelmet kapott. Ezek között kiemelkedően fontosak a logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó cégek. Az általános postai szolgáltatók a 2010-es évek postai liberalizációja után tevékenységüket átalakítva versenykörnyezetben működtek tovább. Egyidejűleg bekapcsolódtak a platformgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágába az online kereskedelem logisztikai szükségleteit kielégítő CEP-szolgáltatásokkal. A tanulmány a Magyar Posta példáján keresztül mutatja be az alkalmazkodási folyamatot. A kutatás szekunder források mellett a Magyar Posta munkatársaitól kapott információkra támaszkodott. Eredményei a platformgazdaság működésével foglalkozó irodalomhoz csatlakoznak. A szerzők legfontosabb megállapítása, hogy a szereplők logisztikai szolgáltatói működésüket a hálózati működés igényeihez igazítják, és maguk is platform üzleti modelleket kezdenek alkalmazni. Tágabb értelmezésben ez a folyamat arra példa, hogy a platformgazdaság, a kialakuló új műszaki-gazdasági paradigma irányadó üzleti és szervezeti modellje miként alakítja át a hagyományos tevékenységeket végző szervezeteket is.

  JEL-kódok: F68, K21, K34, L14

• A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertségének vizsgálata Magyarországon és Romániában

  73-100

  Kovács Tünde Zita

  Bittner Beáta

  Huzsvai László

  Nábrádi András

  Megtekintések száma:

  221

  A platform alapú, kereslet-elven működő vállalkozások, gyűjtőnevükön közösségi gazdaság típusú vállalkozások 2008-ban jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban. Megjelenésüket a digitális fejlődés tette lehetővé, hatásuk pedig tetten érhető a gazdasági és társadalmi életben egyaránt, az együttműködési modellek globalizált jellegében. Az Európai Bizottság 2016 óta három alkalommal mérte fel az unió tagállamaiban a közösségi gazdaság használatát. A tanulmány a 2018-as felmérésre összpontosítva elemzi Magyarország és Románia közösségi gazdasághoz való viszonyát. A felmérés eredményei szerint a közösségi gazdaság ismertsége növekszik, különösen a fogyasztói oldalon. Ugyanakkor a szolgáltatói oldalon csökkenő tendencia figyelhető meg. A demográfiai tényezők (kor, nem, foglalkoztatotti státusz) szignifikánsan befolyásolják a szolgáltatásnyújtási hajlandóságot és az igénybevételi szokásokat. A két ország válaszadói nem homogének, eltérően értékelik a közösségi gazdaság lehetőségeit és veszélyeit.