Keresés

Keresési eredmények

• A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése

  1-20

  Hámori Balázs

  Megtekintések száma:

  159

  A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

• Marketingkoncepció, piacorientáció, marketingkompetenciák és érvényesülésük a kis- és középvállalatoknál

  104-117

  Kontor Enikő

  Megtekintések száma:

  135

  Ez a tanulmány a marketingkoncepció és piacorientáció elméleti megközelítéseivel, ennek kis- és középvállalati vetületeivel, a kisvállalatok marketingjét meghatározó vállalkozói képességekkel, valamint
  mindezeknek a teljesítményt befolyásoló hatásaival foglalkozik, célja az ide vonatkozó irodalom áttekintése. Tanulmányok sora mutatja, egyrészről a koncepcionális marketinggondolkodás hiánya az
  egyik legnagyobb problémája a vállalkozások tulajdonos/menedzsereinek, amikor szembesülnek az üzleti folyamatokkal, másrészről pedig a marketing úgy tekinthető, mint az egyik legfontosabb üzleti tevékenység, amely elengedhetetlen a túléléshez és a vállalkozás növekedéséhez. Az irodalom állítása szerint a marketingkoncepció/piacorientáció alkalmazásában a legnagyobb korlátot a rendelkezésre álló
  szűkös erőforrások (pénz, idő, képességek) jelentik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L26, M14, M31

• Munkáltatói kompetenciaelvárások vizsgálata piaci környezetben

  75-107

  Tóthné Téglás Tünde

  Hlédik Erika

  Megtekintések száma:

  851

  A vállalati körökben készített felmérések, munkaerőpiaci prognózisok arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon megfigyelhető változások a munkavállalás minőségi követelményeit is jelentősen átalakítják. A szakértők ezen kompetenciaelvárások bővülését és átrendeződését prognosztizálják. A munkavállalók ugyanakkor elhelyezkedésük során nagyon eltérő követelményeket tapasztalhatnak. Vannak munkáltatók, akiknek kifejezetten magasak az elvárásaik, de természetesen nem mindenhol érezhetők ezek. Tanulmányunkban a diplomás pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárások megismerését szolgáló kvalitatív kutatásunk eredményei alapján arra keressük a választ, hogy vajon a hazai vállalatok hogyan reagálnak a változásokra munkavállalóikkal szemben támasztott követelményeik megfogalmazása során. Azt vizsgáljuk a prognózisok tükrében, hogy mely kompetenciák mentén tapasztalható már napjainkban is, hogy új, bővülő tartalommal gondolkodnak a munkáltatók. Munkánkban a kompetenciákat dinamikus változóként kezelve a diplomás pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárások alakulását a keresleti oldal, azaz a munkáltatók szervezeti működésükhöz szükségek kompetenciaigényei, valamint a kínálati oldal, azaz a pályakezdők felkészültségével kapcsolatos tapasztalataik kölcsönhatásában vizsgáljuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J23, J24, J53