Keresés
Keresési eredmények
-
A „semleges” Kína - Kína nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének vizsgálata a 2022-es orosz-ukrán konfliktus kitörése óta
Megtekintések száma:6A tanulmány Kína orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjából, valamint az azóta tett nyilatkozataiból, politikai cselekvéseiből és gazdasági törekvéseiből indul ki. A konfliktussal kapcsolatban a kínai fél próbált egyfajta semleges képet fenntartani. Azonban a kínai álláspont összetett, hiszen jelentős mértékben befolyásolják a politikai és gazdasági érdekek, amely megmutatkozik az Oroszországgal fennálló prosperáló kereskedelmi eredményekben is. Az említett nagyhatalmi törekvések megjelennek a Nyugattal szemben fennálló gazdasági függőség csökkentésében, az egyre erősödő technológiai versenyben, valamint – kiemelten az Amerikai Egyesült Államokkal szemben fennálló – politikai rivalizálásban egyaránt. Habár kínai részről egyre erőteljesebben megjelenik az ázsiai piacok felé történő nyitás, az ország exportja még mindig számottevő mértékben függ az amerikai egyesült államokbeli és az európai piacoktól. Mindazonáltal a jelenlegi folyamatok a függetlenedés és a politikai feszültségek további eszkalációja felé tartanak, ami a globális hatalmi egyensúly átrendeződését vetíti előre.
JEL-kódok: F15, F51, F53, O11
-
Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?
31-54Megtekintések száma:447This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.
JEL: F23; F21; O52; P29
-
A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata
3-38Megtekintések száma:579Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
– milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
– mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
– a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
– mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1
-
A kockázati tőke globális térnyerésének kérdése
60-69Megtekintések száma:231A 2008-as pénzügyi válság a kockázati tőke iparát is negatívan érintette világszerte, így az eddig megszokott befektetési körülmények megváltoztak. A tanulmány egyik célja, hogy áttekintést adjon a változásokról és az azokra való reagálásról. A globális trendek alapján látható, hogy az éves kockázatitőke-befektetések szintje 2013-ban is éppen csak eléri a 2008 előttit. Néhány ázsiai országban – például Kínában és Indiában – a visszaesés ugyan nem volt számottevő, az európai országokban viszont annál inkább. A tanulmány másik célja megvizsgálni, van-e realitása egy egységes globális kockázatitőke-modellnek, vagy minden országban más és más a helyzet, s ha fennáll a különbözőség, akkor ez milyen magyarázó tényezőkre vezethetők vissza. A kiterjedt nemzetközi irodalom alapján azt szűrtem le, hogy egy egységes modell kialakulását számos tényező befolyásolja; a pénzügyi rendszerek jellemzői, a jogi és intézményi akadályok, valamint a kultúra egyaránt ezek közé tartozik.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24
-
Fosszilis energia és gazdasági növekedés szénalapú gazdaságokban: empirikus modellezés és fenntarthatósági kihívások
126-145Megtekintések száma:66A tanulmány a fosszilis energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgálja a szénalapú gazdaságokban, különös tekintettel az energiaintenzitás és az energiahatékonyság szerepére. Célunk, hogy modellalapú elemzéssel számszerűsítsük a fosszilis energiafogyasztás gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és azonosítsuk az energiaintenzív gazdaságok fejlődési és fenntarthatósági kihívásait. A kutatásban Random Forest-modellt alkalmazunk a fosszilis energiafogyasztás és a GDP-növekedés közötti kapcsolat elemzésére. Az adatok a Világbank World Development Indicators adatbázisából származnak, 2013–2023 közötti időszakra vonatkozóan, különböző országok gazdasági szerkezetének figyelembevételével. Az energiaintenzitás erős pozitív korrelációt mutatott a GDP növekedésével Kínában, Oroszországban és Mongóliában, míg fejlettebb gazdaságokban, például Kanadában és az Egyesült Államokban, gyengébb pozitív vagy negatív kapcsolat figyelhető meg. A fosszilis energiaintenzív gazdaságok rövid távon előnyöket élveznek, de hosszú távon a fenntarthatóság érdekében diverzifikáció szükséges. A gazdaság diverzifikációja és az energiahatékonysághoz kapcsolódó tényezők kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés statisztikai előrejelzésében. Az eredmények segíthetik a szakpolitikai döntéshozókat az energiaátmenet tervezésében, különösen tekintettel a fosszilis energiafüggőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások integrációjára a gazdasági és környezeti stabilitással összhangban.
JEL kódok: O13, Q43, Q56, C53, O44