Search

Search Results

• Mobilizing Social and Organizational Resources in Project Type Cooperation: A Case Study in Networking in Interactive Media Firms

  25-40

  Csaba Mako

  Peter Csizmadia

  Views:

  101

  The paper aims at the identification and interpretation of specific coordination problems faced by project-based work organisations using the example of an interactive portal development for a leading
  Hungarian economic weakly. The study provides a brief overview of the most important theoretical approaches concerning project-based work organisations and the characteristics of the new or interactive
  media sector, which may act as a new model in the fast growing knowledge economy. The interactive portal development is typical of the so-called studio-model of project-based firms (PBF) characterised by
  the novel and singular character of the product or service and by the uncertain and fluid nature of the necessary knowledge and skills. The study calls attention to the project manager’s key role in combining
  formal and tacit skills and in the coordination of actors’ behaviour which is driven by different logics. In addition, the authors stress the importance of the client’s key role in designing and developing the
  interactive media service.

  JEL classifications: L86; M54; Z13

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  108

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• Some economic aspects of higher education quality

  14-30

  Peter Levente Lakatos

  Csaba Mako

  Views:

  263

  Based on the world's most renowned university rankings, OECD annual reports and Eurostat data, this paper seeks to demonstrate that a competitive economy requires competitive (higher) education and that there is a significant correlation between the quality of higher education and economic development. Furthermore, in this process, the higher education quality assurance organization system has an outstanding task and responsibility through the formation of quality culture, guidelines, helpful research, summary of good practices and making constructive suggestions. Finally, it points out that close collaboration between universities and agencies with stakeholders is a priority area, which could contribute to a much more capability-based output system in the longer term. It also considers it desirable to make the relationship between universities and scientific research networks and research institutes closer and more vibrant (where it is not).

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: H52, I22, I23, I25, I26, O15