Keresés

Keresési eredmények

• Local organization of Social Services and K wave theory

  05-25

  Bódi Ferenc

  Megtekintések száma:

  143

  Wars are followed by periods of peace, crises by longer periods of economic prosperity. Economy has cycles like seasons that alternate in historical time. On the basis of Kondratiev’s theory, Schumpeter claims that previous production technologies are replaced in a form of creative destruction. Human capital, which determines the development of the economy, also has a development cycle. Human investments precede the period of creative destruction taking place in the economy, facilitating the change on the one hand and they are a part of the change on the other hand. Local Organization of Social Services (LOSS), including education, have a key role to play in these creative cycles. Historical examples show changes in the human capital cycle are not a function of blind luck. On the contrary, any major change was preceded by a well-thought-out political decision made by politicians who defined the era.

• A húsvéti járvány – a COVID-19 várható hatásai az Euro-atlanti tér társadalmaira

  5-23

  Bódi Ferenc

  Megtekintések száma:

  186

  A cikk szándéka a COVID-19 világjárvány okozta változások becslése az egészségügyre és az azt kiszolgáló egészségiparra, továbbá a járvány várható hatásának becslése a gazdasági- és társadalmi változásokra. A cikk két különböző időben íródott. Az első rész 2020 áprilisában-, a második rész 2021 áprilisában zárult. A cikk lényegében egy gondolatkísérlet. Egy palackpostába zárt okfejtés, amelyet a szerző felülbírált egy év után a változó tények ismeretében. A cikk következtetése szerint a COVID-19 egy hosszú gazdasági ciklust segít lezárni. Ez a válság egy technológiai váltást gyorsít fel, amelynek során a gazdasági alrendszerben, valamint a társadalom más alrendszereiben is kreatív rombolás következik be. Az új gazdasági hosszú ciklus (K ciklus), mint az történt a második világháború után, egy új társadalmi minőséget épít fel. Az új K ciklus elején a korábbi jóléti állammodellt egy jólléti társadalom-koncepció váltja le. A jólléti társadalom alapja a szolidaritás, az együttműködés és a minőség lesz. Az egyén számára az egészség már nem csak választható életforma, hanem a túlélés egy hatékony formája lesz.

• A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése

  26-43

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  223

  Bódi Ferenc írása ennek a folyóiratnak a 2021. tavaszi számában jelent meg, amelyben a világjárvány okozta változások közül az egészségügy, továbbá a várható gazdasági- és társadalmi változások hatásának becslésére vállalkozott. Írása, a pandémia érintettsége okán, makro szintű elemzés. A tanulmány megjelenésekor valamennyien abban reménykedtünk, hogy a COVID-19 járvány már megszűnőben van, és az újrakezdésre kell koncentrálnunk. Sajnos a pandémia nem múlt el, sőt, egyre több áldozatot követelve fokozza a válságot. A társadalom részint belefásult, részint rádöbbent, hogy ez a járvány más, mint a korábbiak. Nem szigetelődik egy térségre, kontinensre, nem kíméli a különböző korosztályokat, és a világméretű védekezést „kijátszva”, mutálódik. Ez ösztönzött arra, hogy az említett írást tovább gondolva, néhány hazai jelenségről én is közöljem „gondolatkísérletemet”. A járvány okozta válság minden területének az elemzésére nem vállalkozhatok, de kísérletet teszek az egészségügyben tapasztalható jelenségeinek, ezek értelmezésének, a jelenlegi magyar egészségügyi válság eddig tapasztalt társadalmi hatásainak a bemutatására. Írásomban a saját és a kollégáim kutatásaira, az egészségügyi ellátórendszerben feladatot vállaló hallgatóim beszámolóira hagyatkozom.

• Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  90-111

  R. Fedor Anita

  Zakor-Broda Rita

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  490

  A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.

• Iskolavezetők és vidéki elitszerepek

  54-70

  Sárosi-Blága Agnes

  Megtekintések száma:

  152

  A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

• A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői

  138-162

  Libicki Éva

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  521

  Tanulmányunkban a telepi körülmények között élő, roma célcsoport körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be az egészségi állapot, az egészségműveltség, és az egészségtudatos magatartás vonatkozásában. A vizsgálat a hátrányos helyzetű csoportok életminőségét több dimenzióban tárta fel. Eredményeink alapján az egészségi állapot és az egészségtudatos magatartás több szintű beavatkozást igényel; kiemelve az egészségügyi alapellátás prevenciós szolgáltatásait, annak érdekében, hogy hosszú távú, pozitív változást érjünk el az érintett társadalmi csoportok körében.