Keresés
Keresési eredmények
-
A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében
13-25Megtekintések száma:615Hazánkban, illetve világszerte az egészségszociológiai kutatások egyik alapvető témája a társadalmi egyenlőtlenségek, ezen belül is az egészségi állapotot érintő egyenlőtlenségek vizsgálata. A hangsúly főként arra tevődik, hogy ezek az egyenlőtlenségek mikor és milyen módon keletkeznek, és az életciklus során milyen módon maradnak fenn. A modern társadalomban ez a differenciálódás egyre inkább megmutatkozik az egészségi állapot egyes mutatóiban, mint pl. a szubjektív jóllét. Az egyenlőtlenségek mértékét olyan alapvető szociokulturális és szociodemográfiai változók határozzák meg, mint pl. a lakókörnyezet, a földrajzi elhelyezkedés, az életkor vagy a nem. A társadalom egészére vonatkozó kutatások egyik fontos jellemzője, hogy több szinten és több lehetséges aspektusból vizsgálják az adott jelenségeket. Tanulmányomban ezeket a megközelítési szinteket és aspektusokat vizsgálom, a vonatkozó teoretikus háttér alkalmazásával.
-
Gondoskodási tőke, egészség-egyenlőtlenségek - a gondoskodás fogalom szerepe az egészség társadalmi determinánsainak elemzésében
6-31Megtekintések száma:231A gondoskodás megkerülhetetlen fogalom az egészség, betegség, gyógyítás értelmezésében, ennek ellenére nem vált bevett konceptuális keretté az orvosi- és egészségszociológiában. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az egészséget meghatározó társadalmi determinánsok között milyen szerepet kaphat a gondoskodás, s hogyan egészíthetik ki e társadalmi tényezők hatásmechanizmusairól kidolgozott képet a gondoskodás társadalmi meghatározottságáról szóló koncepciók. Ehhez a kora gyermekkori egészséges fejlődést vizsgáló modellek közül a TEAM-ECD modell kerül az elemzés középpontjába. Ennek oka, hogy a területen ismert modellekben kis teret kapnak a gondoskodás egyenlőtlenségei, a gondoskodás nem jelenik meg önálló egyenlőtlenségi területként. A dolgozatban ezen hiányokra próbálunk választ találni, amikor a gondoskodási egyenlőtlenségek néhány megközelítését igyekszünk beilleszteni a koragyermekkori egészséges fejlődés társadalmi meghatározóinak fent említett modelljébe.
-
Tudás, hozzáférés, esélyek: Az egészség-információ értelmezésének társadalmi tényezői egy panelkutatás tanulságai alapján
65-82Megtekintések száma:152Bevezetés: Az egészségműveltség az egyén képessége arra, hogy hozzáférjen, megértse és alkalmazza az egészséggel kapcsolatos információkat a tudatos döntéshozatal érdekében.
Módszerek: Kutatásunk egy hazai panelminta adatai alapján vizsgálja az egészségügyi tájékozottságot, különös tekintettel az életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet és digitális hozzáférés szerepére.
Eredmények: Az eredmények szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel, gyengébb anyagi helyzettel és korlátozott digitális hozzáféréssel rendelkezők körében gyakoribbak az egészségügyi információértelmezési nehézségek.
Összegzés: Az egészség-információs írástudás társadalmi egyenlőtlenségei hangsúlyozzák a közérthető kommunikáció és a célzott edukáció szükségességét az egészségügyi esélyegyenlőség javítása érdekében. -
Lifestyle and socio-economic inequalities in diabetes prevalence in Madadeni Township, South Africa
5-21Megtekintések száma:207Rapid urbanization, social inequalities, sedentary lifestyles, and unhealthy eating habits are contributing factors to the increasing prevalence of diabetes in South Africa. Data was collected from 99 residents in Madadeni, South Africa. The analysis was conducted using Microsoft Excel and the Statistical Package for Social Sciences (SPSS) V.29. The sample had a mean age of 67.4±9.4 years, with 73.74% females and 26.26% males. Majority had Grade 10 as their highest level of education (31.31%) and were retired (51.52%). The average number of household members was 6.35±2.57. The average estimated total income was R5681.82±R2585.73 per month, with 2.13±0.92 members contributing to household income. Majority (72.72%) had T2DM, while 27.27% had T1DM. The quantitative results highlight the importance of increasing awareness and providing health education to empower the affected population with self-management knowledge.
-
„Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán
85-101Megtekintések száma:364A pedagógusok szerepe nem kérdéses a roma tanulók iskolai sikerességében Elméleti kiindulópontunk a reziliencia. A PISA vizsgálatok pedig a társadalmi hovatartozásuk alapján az alsó, eredményességük alapján pedig a felső kategóriába tartozókat nevezik rezilienseknek. A nevelésszociológiában reziliensnek tekintünk egy életutat, amikor az sikeres a kedvezőtlen társadalmi háttér ellenére. Tanulmányunkban reziliens életutat megélt roma pedagógusokat vizsgálunk, választ keresve arra, hogy reziliens életút milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a pedagógiai munkában. A megpróbáltatások általi fejlődésre, a kihívásokban rejlő lehetőségekre fókuszáltunk. A célcsoport specialitása miatt a hólabda mintavételt választottuk. 6 félig strukturált személyes életútinterjú készült Magyarország keleti részén 2019-ben. Kitértünk mind a saját életút, mind a pedagógus munka rezilienciájára, illetve ezek kapcsolatára. A transzkribált szövegeken kvalitatív elemzést végeztünk. A reziliens roma pedagógusok életútjuk tapasztalatát átültetik pedagógiai munkájukba. Az általuk megélt megküzdés mintaként szolgál tanítványaik számára.
-
Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában
20-64Megtekintések száma:210A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak.
Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli.
A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait.