Keresés

Keresési eredmények

• Nevelőszülők a roma gyerekek neveléséről

  71-83

  Rákó Erzsébet

  Megtekintések száma:

  20

  Nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a kisebbséghez tartozó gyermekek létszámukhoz viszonyítva nagyobb arányban vannak jelen a gyermekvédelmi intézményekben (Neményi-Messing, 2007, Darvas és mtsai, 2016, Drake et.al., 2009; Cénat et. al., 2021). Jelen tanulmányban egy nevelőszülőkkel készült kutatást mutatunk be, aminek célja annak feltárása, hogy hogyan látják a nevelőszülők a cigány gyerekek nevelésének kérdéseit és abban a saját szerepüket. Félig strukturált interjút készítettünk 41 nevelőszülővel. A megkérdezett nevelőszülői családokban nevelkedő gyerekek többsége cigány, mindössze négy olyan családot találtunk ahol nem helyeztek el cigány gyerekeket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett nevelőszülők többsége feltételekkel fogadja el a cigány gyerekeket, aminek oka a társadalmi előítéletekre vezethető vissza. A nevelőszülők a cigány és nem cigány gyerekek nevelésében nem látnak különbséget, viszont kevéssé ismerik a családi hátterüket és a cigány családok szokásait.

• „Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni...” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról

  71-88

  Jakab Judit

  Megtekintések száma:

  283

  Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógusok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.

• Lakáshelyzet egy szegregátumban

  76-89

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  384

  A tanulmány a szegregátum lakosainak életminőségét a lakhatás feltételein keresztül elemzi. A lakóterületen több változás történt az elmúlt két évben, azonban a lakótelep szegregációs jellege nem változott. A telep lakosainak mobilitása mutatkozik meg a telepre beköltözők és onnan kiköltözők tekintetében. A lakosság egyharmada a lebontásra került telepről költözött be a vizsgált szegregátumba az elmúlt két évben. A telep lakóépületeinek külső és belső felújításával a lakások megújultak, és a lakosok komfortos lakások bérlőkéiként élnek a telepen. A szegénység azonban továbbra is jellemző a telepen. A telep lakosai elsősorban kis alapterületű és zsúfolt lakásokban laknak, ahol a gyerekek rendszerint egy szobán osztoznak a felnőttekkel. A lakásfenntartás költségeinek növekedése komoly fizetési problémát jelent a telepen. Bár a lakások állapota a felújításokkal javult, azonban a zsúfoltság és a lakhatás kiadásainak növekedése nem hozott magával életszínvonal növekedést a lakhatást tekintve a telepen.