Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A review of civil society organizations concepts through content analysis
    89-107
    Megtekintések száma:
    171

    A civil társadalmi szervezetek (CSO-k) napról napra egyre fontosabb tényezővé válnak a társadalmi-gazdasági rendszer minden területén. Tanulmányozásuk iránt az érdeklődés is megnőtt, bár terminológiájuk és fogalmaik helye, szerepe, meghatározása további tisztázásra szorul, mivel jelentésük a feltételeknek megfelelően változik. Ez a cikk tartalomelemzésen keresztül tekinti át a szakirodalmat a 2015-2019 közötti időszakban megjelent 136 folyóiratcikkből álló mintán, két nagy adatbázisban. Az eredmények azt mutatják, hogy a civil szervezetek irodalmában a társadalomtudományi szerzők kvalitatív munkái dominálnak, akik többnyire a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) kifejezést használják. Ez az írás kitér a cikkek szövegét meghatározó főbb témákra. Elemezzük itt továbbá a szakirodalom főbb fogalmait, a fejlesztést, a szervezeteket, a nemzetközi, helyi és egyéb fogalmakat. Ennek a tanulmánynak a célja az, hogy a civil szervezetek kutatói számára világosabb leírást adjon a leggyakrabban használt terminológiáról és fogalmakról.

  • Local organization of Social Services and K wave theory
    05-25
    Megtekintések száma:
    143

    Wars are followed by periods of peace, crises by longer periods of economic prosperity. Economy has cycles like seasons that alternate in historical time. On the basis of Kondratiev’s theory, Schumpeter claims that previous production technologies are replaced in a form of creative destruction. Human capital, which determines the development of the economy, also has a development cycle. Human investments precede the period of creative destruction taking place in the economy, facilitating the change on the one hand and they are a part of the change on the other hand. Local Organization of Social Services (LOSS), including education, have a key role to play in these creative cycles. Historical examples show changes in the human capital cycle are not a function of blind luck. On the contrary, any major change was preceded by a well-thought-out political decision made by politicians who defined the era.

  • Vezetés 2020 – a gemba szerepe
    184-192
    Megtekintések száma:
    177

    Milyen szervezeti jellemzők biztosítják a mai komplex, dinamikusan változó – és egyre kevésbé előre jelezhető – üzleti környezetben a hosszú távú robosztus működés és versenyképesség alapjait? Mi a gemba szerepe és jelentősége a gyors adaptációra képes, rugalmas szervezeti működés kialakításában? Milyen tényezők változása határozza meg alapvetően a 2020-as évek versenyképes vezetői stílusát? Mely munkavállalói készségek a legfontosabbak a munkapiacon 2020-ban? A szervezetek vezetői hogyan tudnak úgy hatást gyakorolni a jelenlegi és jövőbeni munkatársaikra, hogy a szervezet minden szintjén akarjanak és tudjanak megfelelni az új kihívásoknak? Hogyan segítheti a vezetőket a gemba központú magatartásformák tudatos gyakorlása annak érdekében, hogy saját magukban és munkatársaikban folyamatosan fejleszteni tudják a legfontosabb (új) készségeket, illetve vezetői stílusukba be tudják illeszteni ezeket a magatartásformákat? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

  • A szervezeti kultúra és vezetői stílus szervezeti teljesítmény indikátoraira gyakorolt hatása
    39-54
    Megtekintések száma:
    677

    A tanulmány célja megvizsgálni a szervezeti kultúra és vezetés kapcsolatát, valamint ezek szervezeti teljesítményre - szervezet iránti elkötelezettség, munkával való elégedettség - gyakorolt hatását. Továbbá a korábbi szervezeti kultúra és vezetés szakirodalma alapján tisztázni a változók közötti kapcsolatot és ezek teljesítmény mutatókra gyakorolt hatását. Feltételezhető, hogy egy jobb szervezeti kultúra a megfelelő vezetői stílussal társulva magasabb szintű elégedettséghez és erősebb elkötelezettséghez vezet. Ennek megfelelően, amennyiben a szervezet erős szervezeti kultúrával és alkalmas vezetéssel bír, amely képes megtartani a szervezet integrációját, annak az az eredménye,, hogy erősödik a szervezet iránti elkötelezettség és munkával való elégedettség, és a jelentősen nő a teljesítmény.

  • A szociális ellátórendszer sajátosságai Kárpátalján
    82-94
    Megtekintések száma:
    198

    A tanulmány a kárpátaljai szociális védelem rendszerével foglalkozik; bemutatja az ukrajnai szociális védelem felépítését és jellemzi annak összetevőit; a múlt és a jelen vonatkozásában elemzi a jelenlegi gazdasági, szociálpolitikai és társadalmi helyzetet; kitér az ukrán állami és nem állami szociális védelem sajátosságaira, feladataira és az azok teljesítését korlátozó tényezőkre; tisztázza a szociális védelem, jólét és a jól-lét fogalmát az értelmezésükben tapasztalható eltérések és ellentmondások elkerülése végett; néhány jelentősebb állami, nem állami és egyházi fenntartású intézmény tevékenységének, jó gyakorlatának ismertetésével bemutatja a kárpátaljai szociális szolgáltatások rendszerét; megállapításokat fogalmaz meg a helyzettel és a fejlesztési irányokkal kapcsolatban.

  • Néhány szempont a magyar egészségügyi ágazat problématérképének összeállításához
    23-31
    Megtekintések száma:
    583

    Napjainkban az egészségügy működési zavarai mindennapi beszédtémák. Legtöbben csak az anyagi vagy a humánerő problémákat látják, holott egy problémahalmaz jellemzi ezt az ágazatot. Véleményem szerint ezek jelentős részét megfelelő menedzsment módszerekkel javítani lehetne. Az egészségügyben végbement változások bemutatásához a hazai és a nemzetközi trendeket dokumentáló jogszabályok ismerete nélkülözhetetlen. A több szempontú vizsgálat alapja az egyes ágazatokban keletkező dokumentációk, statisztikák összehasonlító elemzése, értékelése. Ezen túl a következőkre kell figyelni: vizsgálni kell a finanszírozási rendszert, az állam részvételét és a szolgáltatási rendszereket. Az egészségügyi átszervezések kapcsán ma már sokféle szervezeti struktúra kapcsolódik össze, összefonódnak for- és nonprofit szervezetek, amelyek kutatása rendkívül aktuálissá teszi ezt a témát. A különböző országok egészségügyi rendszerének feltárása során kiderülhet, hogy két alapvető tendencia érvényesül. Vannak olyan, több államra jellemző rendszerek, amelyek megkönnyítik az együttműködést, és vannak történelmi okokra visszavezethető eltérések, amelyek megszüntetése közös érdek lenne.