Keresés

Iskolázottsági helyzetkép – Nyíregyházán telepi körülmények között élők körében
55-69

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.

160
308
Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról
112-137

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.

98
159
Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében
32-44

Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.

232
329