Keresés

Keresési eredmények

• Lakáshelyzet egy szegregátumban

  76-89

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  181

  A tanulmány a szegregátum lakosainak életminőségét a lakhatás feltételein keresztül elemzi. A lakóterületen több változás történt az elmúlt két évben, azonban a lakótelep szegregációs jellege nem változott. A telep lakosainak mobilitása mutatkozik meg a telepre beköltözők és onnan kiköltözők tekintetében. A lakosság egyharmada a lebontásra került telepről költözött be a vizsgált szegregátumba az elmúlt két évben. A telep lakóépületeinek külső és belső felújításával a lakások megújultak, és a lakosok komfortos lakások bérlőkéiként élnek a telepen. A szegénység azonban továbbra is jellemző a telepen. A telep lakosai elsősorban kis alapterületű és zsúfolt lakásokban laknak, ahol a gyerekek rendszerint egy szobán osztoznak a felnőttekkel. A lakásfenntartás költségeinek növekedése komoly fizetési problémát jelent a telepen. Bár a lakások állapota a felújításokkal javult, azonban a zsúfoltság és a lakhatás kiadásainak növekedése nem hozott magával életszínvonal növekedést a lakhatást tekintve a telepen.

• Lakhatási helyzetkép a telepeken

  19-31

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  389

  A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásállományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.

• Városi térhasználat a miskolci Vörösmarty lakótelepen és az egykoron a helyén állott Gordon városrészben

  219-249

  Bereczki Zoltán

  Megtekintések száma:

  90

  A XX. század második felében világszerte számos nagyvárosban tűntek el organikus, sűrű beépítésű, egészségtelennek és szociálisan problémásnak titulált városrészek, hogy modern vasbeton lakótelepeknek adják át helyüket. Több évtized távlatából visszatekintve nehéz objektíven megállapítani, hogy a városzövetnek ezek a drasztikus átalakításai meghozták-e az építésük idején remélt pozitív változásokat. A cikk a space syntax kvantitatív módszereit helyszíni megfigyelésekkel és a korabeli sajtó híradásainak elemzésével egy miskolci példán vizsgálja a kérdést.

• A támogató rendszerek szegregátumokban élő lakosságra gyakorolt hatása

  131-141

  Krizsai Anita

  Megtekintések száma:

  130

  A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
  Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
  “Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
  lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
  kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
  elemezni tudtuk a szociális ellátások igénybevételének gyakorlatát,
  célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
  helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
  stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
  rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
  fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
  gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
  kapcsolatos attitűdök változása tükrében.

• Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok a telepi lakosok körében

  45-54

  Fábián Gergely

  Takács Péter

  Megtekintések száma:

  219

  A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, rendkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.