Keresés

Keresési eredmények

• A lakhatási mobilitás hatása hátrányos helyzetű családok életmódjára

  132-153

  Csekk János

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  381

  Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy egy kistelepülésen megvalósított lakhatási mobilitást is biztosító felzárkózási célú integrációs program, milyen hatással van a beavatkozással érintett hátrányos helyzetű családok életmódjára. A dokumentumelemzéssel kiegészített interjús kutatás során az életmódot meghatározó olyan dimenziók vizsgálata történt, mint a lakás fizikai jellemzői, jövedelmi helyzet, munkaerő-piaci státusz, oktatással kapcsolatos attitűd, egészségi állapot, mentális állapot. Az eredmények alapján több vizsgált dimenzió vonatkozásában pozitív összefüggést találtunk a kutatásba bevont családok életmódváltozása és a szegregátumból való kiköltözés között. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felzárkózási projekt részeként megvalósult lakhatási mobilitás önmagában nem biztos, hogy ki tudja váltani az elvárt hatást és el tudja érni a kitűzött célt.

• Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok lemaradásában

  67-88

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  1821

  A szakértők régóta vizsgálják az iskolai szegregáció és a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőtlenségének kapcsolatát. A tanulmány a szakirodalmak, kutatások és statisztikai adatok alapján vizsgálja az iskolai szegregáció hazai megszilárdulását, a szegregáció hatását a köznevelési intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok tanulási teljesítményére és a csoportközi kapcsolatokra vonatkozóan. Az oktatási szegregáció és integráció kérdésköre gyakran vita téma, a kutatási tapasztalatok azonban a heterogén összetételt preferálják a diákok iskolai pályafutása, jövőbeli munkaerőpiaci esélyei és a társadalmi integráltság erősítése céljából.

• Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  90-111

  R. Fedor Anita

  Zakor-Broda Rita

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  963

  A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.

• A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában

  41-69

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  525

  A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.

• Tanodás és nem tanodás gyerekek szociális kompetenciáinak összevetése kérdőíves, megfigyeléses és narratív módszertannal

  102-128

  Nagy Zsófia

  Kovács Judit

  Megtekintések száma:

  361

  Az iskolákban gyakran nincs tér a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése mellett a szociális kompetenciájuk fejlesztésére is. Elsősorban hátrányos helyzetű térségekben, kisebbségi gyerekek esetében igény van ilyen támogatásra. A hiányos szociális kompetenciákból eredő lemaradás kompenzálásaképpen működnek a tanodák. Kutatásunkban két észak-alföldi faluban tanuló általános iskolások illesztett csoportjait vetettük össze, az egyik csoport részt vesz tanodai szolgáltatásban, a másik nem. A két csoport szociális kompetenciáját vetettük össze. Az impulzivitást és agresszió szintet kérdőívvel, a kommunikációt és a jövőképet kvalitatív módszertannal mértük. A tanodás gyerekek szeretnek tanodába járni és a legtöbben a játékot emelték ki kedvelt tevékenységként. Viselkedéses mutatóink szerint a tanodás gyerekek kommunikációja fejlettebb, reálisabb jövőképpel rendelkeznek, önbevallásuk alapján inkább érzik magukat a többségi társadalomhoz tartozónak, mint a tanodába nem járó társaik. A tanodák tehát képesek mérsékelni a szocioökonómiai státuszból fakadó hátrány egy bizonyos szegmensét.

• Az egy ilyen süti - a pragmatikai tudatosság vizsgálata általános iskolai tanulók körében

  166-185

  Nemes Magdolna

  Megtekintések száma:

  43

  A tanulmány célja a pragmatikai tudatosság vizsgálata alsó tagozatos, tipikus fejlődésmenetű és tanulásban akadályozott gyermekek körében. Célunk a gyermekek nyelvi fejlődésének, nyelvi tudatosságának megismerése, a gyermekek életkorral járó nyelvi adottságainak megfigyelése, a tanulók társas kommunikációs szerepének vizsgálata különböző helyzetekben. A 21. században a gyermekek egyre korábban és egyre intenzívebben találkoznak digitális eszközökkel, ami nemcsak a figyelmi működésre, hanem a nyelvi feldolgozás mélységére is hatással lehet. A tanulásban akadályozott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családokból, nyelvi hátránnyal érkezik az iskolába A tanulók nyelvi és kommunikációs fejlődése gyakran eltér a tipikusan fejlődő kortársaikétól, ami iskolai teljesítményüket és tanulási lehetőségeiket is befolyásolja. A tanulásban akadályozott tanulók körében folytatott vizsgálatunk azt mutatja, hogy a tanulók nyelvi tudatossága az iskolába lépés után nem változik jelentősen, nyelvi tudatosságuk megkésett, ezáltal számukra az olvasás- és írástanítás is nehezített. A kutatás hozzájárul a tanulók nyelvi fejlődésének megismeréséhez és megfelelő pedagógiai támogatásához.

• Határmentiség – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  44-62

  R. Fedor Anita

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  628

  Az elmúlt években kedvezőnek mondható munkaerőpiaci folyamatoknak lehettünk a tanúi. A foglalkoztatás emelkedése, a munkanélküliség csökkenése 2013-tól figyelhető meg. Nagyjából ekkora lábalt ki a hazai gazdaság a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válságból. Azonban ezek a kedvező munkaerőpiaci folyamatok nem érintik egységesen sem hazán régióit sem pedig az egyes munkavállalói csoportokat. S bár a korábban is rossz helyzetben lévő északkeleti és délnyugati térségek roma munkavállalóinak is javult a relatív helyzete, lemaradásuk, lehetőségeinek hiánya továbbra is jelentős a nem roma társadalom tagjaiéhoz képest.