Keresés

Keresési eredmények

• Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében

  32-44

  R. Fedor Anita

  Balla Petra

  Megtekintések száma:

  472

  Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.

• Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában

  20-64

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Szoboszlai Katalin

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  210

  A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak. 
  Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli. 
  A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait.

• Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  90-111

  R. Fedor Anita

  Zakor-Broda Rita

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  749

  A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.

• Határmentiség – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  44-62

  R. Fedor Anita

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  491

  Az elmúlt években kedvezőnek mondható munkaerőpiaci folyamatoknak lehettünk a tanúi. A foglalkoztatás emelkedése, a munkanélküliség csökkenése 2013-tól figyelhető meg. Nagyjából ekkora lábalt ki a hazai gazdaság a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válságból. Azonban ezek a kedvező munkaerőpiaci folyamatok nem érintik egységesen sem hazán régióit sem pedig az egyes munkavállalói csoportokat. S bár a korábban is rossz helyzetben lévő északkeleti és délnyugati térségek roma munkavállalóinak is javult a relatív helyzete, lemaradásuk, lehetőségeinek hiánya továbbra is jelentős a nem roma társadalom tagjaiéhoz képest.