Keresés

Keresési eredmények

• The possible contexts of inclusion and special educational needs in the light of an international research

  112-132

  Fónai Mihály

  Barnucz Nóra

  Hüse Lajos

  Megtekintések száma:

  357

  The relationship between school integration and special educational needs (hereinafter: SEN) is analyzed in the framework of an international resarch in this study. In the theoretical part the process of segregation, integration and inclusion is introduced, and also the use of the concepts is dicussed. The integration in the school system means the approach and practice against segregated education of students with disabilities with the aim to eliminate segregated education. SEN is not a diagnostic but an educational concept, and the its special pedagogy and legal term do not coincide. The research was extended to Ukrainian (the Transcarparthian n=280), Polish (n=271) and Hungarian students (n=552). The results show that school inclusion and social support are increased by school success. Success can increase the self-esteem of students with learning problems, which co-occures with the subjective perception of increasing social support and decreasing exclusion.

• A roma tanulók iskolai szegregációja és az oktatásirányítás Romániában

  112-139

  Patroc Dan

  Megtekintések száma:

  17

  Ez a tanulmány a romák iskolai szegregációjának kormányzási dimenzióit vizsgálja Romániában, amellett érvelve, hogy a jogi tilalom önmagában nem biztosítja a hatékony deszegregációt. Bár a normatív keret bővült, a szegregáció tovább él az adminisztratív átláthatatlanság, a gyenge intézményi kapacitás és az iskolán belüli újraszerveződés révén. A tanulmány a szegregációt etnicitás, szegénység és szelektív szakpolitikai végrehajtás metszetében értelmezi.

• Roma tanulók deszegregációja a gyakorlatban: A csehországi Krnov-i eset realista értékelése

  84-111

  Richterová Bohdana

  Megtekintések száma:

  20

  A tanulmány a csehországi roma tanulók szegregációját vizsgálja és feltárja, hogy a deszegregáció egyes helyeken sikerül, máshol viszont nem. Dokumentumalapú realista értékelést használva, a tanulmány továbbfejleszti és finomítja a kontextus-mechanizmus-eredmény (CMO) konfigurációját Krnov város számára, ahol 2008-ban egy szegregált általános iskolát bezártak és a roma gyerekeket a város megmaradt iskoláiban helyezték el. A rendelkezésre álló szakpolitikai elemzéseket, jelentéseket és a médiában megjelent tudósításokat figyelembevéve jelen tanulmány négyféle, egymással összefüggő működést azonosított be: iskolai megbélyegzést csökkentő beilleszkedés; aktív önkormányzati gondoskodás; egyéni oktatást és több szolgáltató közti együttműködést magában foglaló támogató infrastruktúra; és a végrehajtás stabilizálását elősegítő iskolavezetés. A másodlagos indikátorok az elvártnál jobb eredményt mutatnak, mivel alacsonyabb az általános iskolát be nem fejezettek száma. Bár az eredmény nem szolgál oksági bizonyítékkal, átvihető alapelveket és „átvihető tesztet” kínál azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a szegregáció felszámolását tervezik eltérő helyi körülmények között.

• Roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciái

  33-62

  Gulyás Klára

  Megtekintések száma:

  409

  A tanulmány a diplomás vagy jelenleg diplomát szerző roma fiatalok pálya-választási preferenciáit mutatja be és elemzi. Egy átfogó országos vizsgálat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel nyert adataira támaszkodva rajzolja ki azokat a mintázatokat, amelyek a vizsgált roma diplomás populációt jellemzi. A kérdőíves kutatás eredményei a pályaválasztási preferenciák bemutatása céljából a kérdőívet kitöltők iskolai végzettségének, tudományterületének, nemének, életkorának, lakóhelyének, jövőre vonatkozó terveiknek és a roma nyelvi/kulturális csoporthoz való tartozásuk közötti összefüggéseket mutatják be. A kvalitatív kutatási eredmények azt mutatják, hogy a roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciájában és jövőre vonatkozó terveikben döntő szerepet játszik roma identitásuk megélése. A roma közösséghez tartozástól teljesen függetlenül, a mintába kerültek esetében a pálya-választási preferenciájuk legfőbb dimenziói a kirekesztettség, az előítéletesség és a magukon megtapasztalt diszkrimináció és a roma/cigány közösségek marginális élethelyzete.