Keresés
Keresési eredmények
-
Egészségműveltség és alkoholfogyasztás összefüggésének vizsgálata szakgimnáziumban tanuló fiatalok körében
2-12Megtekintések száma:479A fiatalok alkoholfogyasztási szokásainak és egészségműveltségének vizsgálatát célzó nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy az alacsonyabb egészségműveltséggel rendelkező fiatalok körében gyakoribb az alkoholfogyasztás. Legjobb tudásunk szerint hazánkban még nem történt hasonló vizsgálat. A vizsgálat célja felmérni a 11. és 12. osztályos tanulók alkoholfogyasztási szokásait és egészségműveltségi szintjét, illetve ezek kapcsolatát megvizsgálni. A vizsgálatban összesen 120 fő vett részt. Kérdőívünk alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó kérdéseken túlmenően szocio-demográfiai kérdéseket is tartalmazott. Az egészségműveltségi szintet a Newest Vital Sign (NVS) kérdőív segítségével mértük. A kapott eredmények statisztikai elemzése és összefüggések feltárása Fisher-féle egzakt próbák segítségével, valamint Kruskal–Wallis tesztekkel valósult meg. Az NVS teszt alapján a vizsgálatban részt vevő fiatalok 45,83%-a nagy valószínűséggel megfelelő, 26,67%-a valószínűleg korlátozott, míg 27,50%-a nagy valószínűséggel korlátozott kategóriába került. Határérték szignifikanciát találtunk a lerészegedés teljes életprevalencia értéke és az egészségműveltségi szint között (p=0,057). A vizsgálatban részt vevő fiatalok igen magas a problémás egészségműveltségi szinttel rendelkezők aránya. Egyértelmű különbség azonban nem mutatható ki az egészségműveltség és az alkoholfogyasztási szokások között.
-
Szociális és pszichológiai tényezők szerepe a középiskolások dohányzásában és alkoholfogyasztásában
32-56Megtekintések száma:319A tanulmány célja a dohányzás és alkoholfogyasztás háttértényezőinek, valamint motivációinak kutatása volt a magyar serdülők körében. A lekérdezésben 501 debreceni diák vett részt. A szociális változók közül mind a legjobb barát dohányzása (EH=16,72 p<0,001) és alkoholfogyasztása (EH=22,77; p<0,001), mind a kortársak káros szenvedélyei kockázati tényezőkként viselkedtek a mintában. A pszichológiai változók közül a magas önértékelés kockázati tényezőnek (alkohol: EH=1,04; p<0,05), míg a szégyenlősség (alkohol: EH=0,97; p<0,01; dohányzás: EH=0,97; p<0,05) és a magányosságérzet (alkohol: EH=0,96; p<0,001) is védőfaktornak bizonyultak. A pszichológiai változók viselkedését a szociális változók elsődleges szerepével magyarázzuk. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy fontos megtanítani a fiatalokat, hogy társas helyzetben hogyan viselkedjenek asszertív módon, elkerülve a csoportnyomást, mielőtt még az énmegerősítés és coping céljából kezdik el fogyasztani a szereket.
-
Számít a kultúra? Szerfogyasztás mongol és magyar serdülők körében
210-233Megtekintések száma:11A serdülőkori szerfogyasztás gyakorisága és háttértényezői a kulturális és nemzeti határok szerint változnak, ami felveti a kérdést, hogy a kultúra befolyásolja-e ezeket a magatartásokat. Míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás európai trendjei lassú csökkenést mutatnak, kevesebbet tudunk a közép-ázsiai országokról, mint pl. Mongólia. Keresztmetszeti vizsgáltunkban két mintában megvizsgáltuk a serdülők szerfogyasztását: egy mongol (N = 312, átlagéletkor = 16,85 év, 34,0% fiú) és egy magyar (N = 320, átlagéletkor = 16,32 év, 49.4% fiú) mintában. A dohányzáson és alkoholfogyasztáson kívül mértük a társas támogatást, a szülői kontrollt, a vallásosságot, és a társadalmi helyzet önértékelését. A deskriptív statisztika nem csupán magasabb szerfogyasztási gyakoriságokról számolt be a magyar serdülők körében, hanem a nemi különbségek hiányáról is. Míg a családi társas támogatás a mongol fiatalok körében volt erősebb, a szülői kontroll több védelmet nyújtott a magyar serdülők számára. A vallásosság és a társadalmi helyzet egyik esetben sem volt fontos háttértényező. Az eredményeink megerősítik, hogy figyelembe kell venni az univerzális és a specifikus kulturális tényezőket is.