Keresés

Keresési eredmények

• A cigány/roma közösségek kutatásának hazai irányai és legismertebb eredményei

  5-32

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  740

  A magyar többségi társadalomban félévezrede ismertek a cigány közösségek. A források azonban szegényesek, és csak az életük néhány területére adnak információt. A szórványosan, kis létszámban érkező népcsoport definiálására akkor vállalkozott a tudomány néhány tudósa, amikor létszámuk jelentősen megnőtt. A 20. század második felében előbb a levéltárosok és a néprajztudósok kutatták, honnan származnak, van-e közös történelmük, honnan ered a nevük, milyen sajátos jellemzők alakítják az életformájukat, nyelvüket, kultúrájukat, hiedelemvilágukat. Eredményeik alapján kisebbségként definiálták őket, de mára Európában már 10-12 millióra becsülik a létszámukat.  A cigány/roma történelemnek vannak naiv kutatói és szószólói, akik a régmúlt dicsőségét és a meghurcoltatásokat vélik megtalálni, de a tudományos kutatásokban, napjainkban egyre elfogadottabb az a nézet, hogy az elmúlt évszázadok európai és magyarországi, cigány/roma gyűjtőnéven ismert közösségek sem történeti, sem néprajzi, sem szociológiai szempontból nem írhatók le homogén, differenciálatlan entitásként. A cigány/roma embereket, illetve közösségeket a történelem folyamán nem ugyanazok a kritériumok tették cigánnyá/romává, ezért őket elsődlegesen a társadalmi helyzetük alapján kell megismerni, hogy integrálódásuk lehetővé válhasson, és az iskolázásnak, a kötelező foglalkoztatásnak, a cigánytelepek felszámolásának hazai és uniós programjai valóságos társadalmi felemelkedési utakat nyithassanak.

• Határmentiség – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság

  44-62

  R. Fedor Anita

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  336

  Az elmúlt években kedvezőnek mondható munkaerőpiaci folyamatoknak lehettünk a tanúi. A foglalkoztatás emelkedése, a munkanélküliség csökkenése 2013-tól figyelhető meg. Nagyjából ekkora lábalt ki a hazai gazdaság a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válságból. Azonban ezek a kedvező munkaerőpiaci folyamatok nem érintik egységesen sem hazán régióit sem pedig az egyes munkavállalói csoportokat. S bár a korábban is rossz helyzetben lévő északkeleti és délnyugati térségek roma munkavállalóinak is javult a relatív helyzete, lemaradásuk, lehetőségeinek hiánya továbbra is jelentős a nem roma társadalom tagjaiéhoz képest.

• A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése

  26-43

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  223

  Bódi Ferenc írása ennek a folyóiratnak a 2021. tavaszi számában jelent meg, amelyben a világjárvány okozta változások közül az egészségügy, továbbá a várható gazdasági- és társadalmi változások hatásának becslésére vállalkozott. Írása, a pandémia érintettsége okán, makro szintű elemzés. A tanulmány megjelenésekor valamennyien abban reménykedtünk, hogy a COVID-19 járvány már megszűnőben van, és az újrakezdésre kell koncentrálnunk. Sajnos a pandémia nem múlt el, sőt, egyre több áldozatot követelve fokozza a válságot. A társadalom részint belefásult, részint rádöbbent, hogy ez a járvány más, mint a korábbiak. Nem szigetelődik egy térségre, kontinensre, nem kíméli a különböző korosztályokat, és a világméretű védekezést „kijátszva”, mutálódik. Ez ösztönzött arra, hogy az említett írást tovább gondolva, néhány hazai jelenségről én is közöljem „gondolatkísérletemet”. A járvány okozta válság minden területének az elemzésére nem vállalkozhatok, de kísérletet teszek az egészségügyben tapasztalható jelenségeinek, ezek értelmezésének, a jelenlegi magyar egészségügyi válság eddig tapasztalt társadalmi hatásainak a bemutatására. Írásomban a saját és a kollégáim kutatásaira, az egészségügyi ellátórendszerben feladatot vállaló hallgatóim beszámolóira hagyatkozom.

• A munkahelyi egészségfejlesztés és az egészségturizmus kapcsolata Magyarországon

  94-109

  Helmeczi Gabriella

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  213

  A demográfiai változások miatt az elöregedő tendenciát mutató európai társadalmakban különösen fontossá vált, hogy a munkavállalók egészségi állapota minél jobb, kiegyensúlyozottabb legyen, hogy megbízható módon, magas színvonalon, minél tovább tudják munkájukat végezni. Ennek az elvárásnak azonban a munkahelyi egészségfelmérések és hiányzási mutatók alapján számos okból a munkavállalók nem tudnak eleget tenni. A munkahelyi egészségmegőrzés és egészségfejlesztés így nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók szempontjából is kiemelt feladattá vált azzal a céllal, hogy az emberek minél hosszabb ideig megőrizhessék az aktivitásukat, megelőzhessék a krónikus betegségek kialakulását. Jelen tanulmányunk a munkahelyi egészségfejlesztés és az egészségturizmus kapcsolatával és a magyar viszonyok ismertetésével foglalkozik.