Genetic structure of the Lipizzan horse breed in Hungary through the mare families
https://doi.org/10.34101/actaagrar/1/10430
Authors
View
Keywords
License
Copyright (c) 2022 by the Author(s)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Accepted 2022-02-02
Published 2022-05-26
Abstract
Modern animal husbandry has drastically changed the genetic structure of some domestic species. The varieties, genotypes that we think we do not need at the moment can only be saved from extinction with the help of gene conservation. Traditional Hungarian horse breeds have a long history (more than 200 years) and a demonstrably different genetic structure from other horse breeds in Europe and the rest of the world. Consequently, their enormous genetic value is undoubted. The subject of our research was to study the structure of the mare families found in the population of the Lipizzan horse breed and the genetic structure of the Hungarian population. Out of the total 61 mare families in the world, 35 are present in Hungary. There are 11 Hungarian, 12 families of Fogaras, 7 original, 4 Croatian and 1 Slovenian mare families in the Hungarian population. The proportion of mare families in Hungary and Fogaras is almost the same. The proportion of Croatian and Slovenian families is negligible. In terms of their number, they are not significant in Hungary. For this reason they have little effect on the Hungarian Lipizzan population. Except one of the original mare families are in the same situation as the Croatian and Slovenian families. The Presciana / Bradamanta mare family is the most populous of all families due to their long stay in Hungary. The proportion of families is unbalanced. Seven mare families accounting for 56.36% of the total population. Given the basic requirements of gene conservation work, this condition is far from optimal.
References
- Anker, A. (1998): A genetika lóvátétele. Pendragon Pedigree Service és Club, Budapest
- Bartók, L. (2000): A magyar lófajták genetikai értéke. In: „Kincsünk a magyar ló” (gazdálkodó ismeretbővítését szolgáló lótenyésztési tanácskozás) (Szerk. Mihók, S.), Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Állattenyésztési- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen. 37–47.
- Bodó, I. (2008): Magyarország helyzete és szerepe a világ génvédelmében (Géntartalékok a hosszú távú tenyésztési programokban). In: A veszélyeztetett háziállatfajták fenntartása, hasznosítása az Európai Unióban és Magyarországon (Szerk. Tibay Gy.), Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállakozási Akadémia és Továbbképző Intézet, Budapest. 17–28.
- Bodó, I. (2011): Háziállatok génvédelme. Egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen
- Čačić, M.–Tadić, D. (2006): Lipizzan Stud Book of Territorial Breeding Republic of Croatia Vol. 1. Hrvatski savez udruga uzgajivača lipicanske pasmine konja & Hrvatski stočarski centar
- Čačić, M. (2010): Lipizzan Stud Book of Croatian Center for Horse Breeding – State Stud Farm Lipik 1982–2010. Papirna konfekcija, Luka
- Druml, T. (2013): Lipicai ménvonalak és kancacsaládok. In: A lipicai ló a tudomány tükrében (Szerk. Brem, G.). Agroinform Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 53–64.
- Hecker, W. (2016): „A kisbéri félvér és gidrán fajta múltja, jelene és jövőjük kialakításának lehetőségei (Hogyan születtek kiemelkedő képességű lovak?” című előadás. Kisbéri és Gidrán Tenyésztői Klub ülés, Budapest
- Hop, A. (2013a): 2. Melléklet. In: A lipicai ló a tudomány tükrében (Szerk. Brem, G.). Agroinform Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 324–327.
- Hop, A. (2013b): A Nemzetközi Lipicai Szövetség (L.I.F.) fajtatiszta tenyésztéssel szemben támasztott követelménye és a kancacsaládok új felosztása. In: A lipicai ló a tudomány tükrében (Szerk. Brem, G.). Agroinform Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 127–140.
- Horn, A. (1976): Állattenyésztés I. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Keresteš, T. (2008): Maticna knjiga lipicanskih konja Ergela Kelebija. Kelebija
- Lipicai Ménes Bábolna-Szilvásvárad, 1950–1975.
- Lipicai ménes Fogaras törzskönyv 3., 1882–1896.
- Lipicai ménes Fogaras törzskönyv 4., 1889–1905.
- Lipicai ménes Fogaras törzskönyv 5., 1885–1913.
- Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete (1990): Magyar Lipicai Méneskönyv II. kötet. Budapest
- Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete (2008): Magyar Lipicai Méneskönyv III. kötet. Passzer Nyomdaipari Kft., Budapest
- Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete (2013): Magyar Lipicai Méneskönyv IV. kötet. Budapest
- Mandić, I.–Rastija, T. (1997): Matična knjiga lipicanskih konja ergele Đakovo. PIK Đakovo – Poljoprivredni fakultet, Osijek
- Mezőgazdasági Minősítő Intézet (1988): Magyar Lipicai Méneskönyv I. kötet. Budapest
- Mihók, S.–Ernst, J. (2015): A gidrán. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest
- Mihók, S. (2000): A magyar lófajták identitása. In: Mihók S. „Kincsünk a magyar ló” (gazdálkodó ismeretbővítését szolgáló lótenyésztési tanácskozás) (Szerk. Mihók, S.). Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Állattenyésztési- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen. 5–32.
- Mihók, S. (2008): Génmegőrzés a magyar lófajtáknál, használatuk a megváltozott értékrendben. In: A veszélyeztetett háziállatfajták fenntartása, hasznosítása az Európai Unióban és Magyarországon (Szerk. Tibay, Gy.). Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállakozási Akadémia és Továbbképző Intézet, Budapest. 43–68.
- Pataki, B. (1997): A kancacsaládok jelentősége az egyes fajták genotípusának a megőrzésében. In: Nemzetközi Lótenyésztési Tanácskozás (Szerk. Mihók, S.). DATE. 229–239.
- Stutenprotokoll 1785–1880. Mezőhegyes
- Tóth, L.–Várady, J. (1980): A lipicai ló Magyarországon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest