Vol. 8 No. 1 (2002)
##issue.tableOfContents##
-
Magyar alanynemesítés története és eredményei
13-17.Views:251A filoxéra (Dactulosphaira vitifoliae (Fitch) európai megjelenése (1860) és pusztítása után több védekezési mód kipróbálása után az oltványkészítés vált a védekezés leghatékonyabb módszerévé. Ettő1 az időtől kezdve az alanyfajták használata a kötött talajú szőlőkben nélkülözhetetlenné vált.
Az alanyfajták használata es nemesítése az 1800-as évek végen Franciaországban (Millardet, Gaset, Courdec, Ganzin Pougnet, stb.), majd Olaszországban (Ruggeri, Paulsen stb.) kezdődött el. A múlt évszázad végen kezdődött hazánkban az alanynemesítés. Több szakember foglalkozott új alanyfajták előállításával. Ezek között Teleki Zsigmond pécsi szőlősgazda munkássága emelkedik ki, aki olyan alanyfajtákat állított elő, mint a Teleki 5C, a Teleki-Kober 5BB, a Teleki-Kober 125AA, a Teleki-Fuhr S.0.4 es a Teleki 10A. A Teleki hibridek a világ szőlőtermesztő országainak nagy részében megtálalhatók, előállításuk után száz év múlva világfajtákká váltak.
Az 1970-es években Keszthelyen az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékén Bakonyi Károly es munkatársai foglalkoznak új alanyfajta előállításával es szelektálásával. Munkájuk során több értékes klónt és új fajtát állítottak elő. A hibridek közül a Georgikon 28 alanyfajta erős növekedésével, nagy szárazság- es mésztűrésével tűnik ki. Magyarországon szabadalmi oltalomba részesítették es elkezdődött a felhasználása. Franciaországban a Richter cég szaporítja. Németországban a Geisenheimi Szőlészeti Kutató Intézet 2002-ben országos
kísérletbe állította. Keszthelyen az alanynemesítést tovább folytatják, számos kiváló tulajdonsággal rendelkező hibridet értékelnek, amelyek közül néhányat (Georgikon 103, a Georgikon 59-et stb.) fajtaminősítésre bejelentenek.
pdf275 -
A szőlő szelekciós nemesítése és jelentősége borvidékeinken
19-23.Views:161A szőlő szelekciós nemesítése és jelentősége borvidékeinken
pdf238 -
Csemegeszőlő (Vitis vinifera L.) nemesítése és eredményei Magyarországon
25-29.Views:286Csemegeszőlő (Vitis vinifera L.) nemesítése és eredményei Magyarországon
pdf289 -
Eurázsiai fajtákra alapozott borszőlő nemesítési program és eredményei
31-35.Views:195Eurázsiai fajtákra alapozott borszőlő nemesítési program és eredményei
pdf242 -
A szőlőnemesítés fontosabb eredményei a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Szőlészeti Tanszékén
37-41.Views:170A szőlőnemesítés fontosabb eredményei a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Szőlészeti Tanszékén
pdf242 -
A szőlőrezisztencia-nemesítés szempontjai es módszerei Magyarországon
43-48.Views:141A szőlőrezisztencia-nemesítés szempontjai es módszerei Magyarországon
pdf239 -
A franko - amerikai hibridekből származó rezisztens és államilag minősített szőlőfajták
49-51.Views:143A franko - amerikai hibridekből származó rezisztens és államilag minősített szőlőfajták
pdf233 -
A Vitis amurensis (Rupp.) értékei a szőlő rezisztencia nemesítés számára
53-58.Views:162A Vitis amurensis (Rupp.) értékei a szőlő rezisztencia nemesítés számára
pdf261 -
Vitis fajtahibridek a szőlőtermesztésben
59-61.Views:137Vitis fajtahibridek a szőlőtermesztésben
pdf257 -
A fajtaelismerés rendszere Magyarországon
63-65.Views:129A fajtaelismerés rendszere Magyarországon
pdf253 -
A szőlő (Vitis ssp.) mikroszaporítás kutatásának és gyakorlati alkalmazásának hazai tapasztalatai
67-70.Views:165A szőlő (Vitis ssp.) mikroszaporítás kutatásának és gyakorlati alkalmazásának hazai tapasztalatai
pdf232 -
A fajtahasználat alakulása Magyarországon
71-75.Views:139A fajtahasználat alakulása Magyarországon
pdf222