Keresés

Keresési eredmények

• The Impact of labor Turnover on The Service Quality of Hotels

  98-105

  Saleh Motasem

  Kabalan H.

  Megtekintések száma:

  363

  This study aimed to know the dimensions of labor turnover (low morale, poor employees training, payment, job satisfaction) and study the effect of these dimensions on the quality of service in hotels. The results of multiple regression show that there is an effect of dimensions labor turnover on quality of service. Correlation between labor turnover and tangibility was the strongest and there is a moderate relationship between labor turnover and each of responsibility, reliability, assurance, and empathy.

• Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán

  116-130

  Mélypataki Gábor

  Lipták Katalin

  Megtekintések száma:

  733

  A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

• Kereslet és kínálat a tehetségpiacon

  142-149

  Vathy Veronika

  Megtekintések száma:

  232

  Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.

• A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai

  99-107

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  367

  Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.

• Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben

  127-137

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  137

  A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.

• A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai

  53-61

  Boros József

  Megtekintések száma:

  308

  A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

• A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései

  88-97

  Pirohov-Tóth Barbara

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  399

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.

• Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években

  1-18

  Csástyu Lilla

  Megtekintések száma:

  34

  Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

   

• The Impact of Electrical Vehicles on Sustainability: Jordan as a Case Study

  393-403

  Malak M. Shatnawi

  Megtekintések száma:

  192

  The Global concern is moving toward making a revolution in favor of exploitation of renewable energy in order to improve environment conditions, limit emissions and minimizes consumption of non-renewable resources within the planet. In this context, it is necessary to focus on the transport sector as it contributes of at least 30% of the total primary energy consumption. Therefore, a set of rules must be developed to maintain economic, environmental and social sustainability to address the problems so as not to increase their severity and these cannot be done unless there are joint measures and regulations from governments, companies, manufacturers and users. Unfortunately, the Jordanian transport system mostly depend on the individual transport which supported by cars, and that because of the weak role played by the public transport sector, especially at the capital, Amman. Buying hybrid cars (internal combustion engine + electric motor) and Electrical Vehicles (EV), in the past few years in Jordan is increasing, which is compatible with the global trend to use Electrical Vehicles (EV) instead of Internal Combustion Engine vehicles (ICE) powered by fossil fuels, this issue will have a direct and indirect impact on gas stations companies, also it will have direct impact on labor sector and the current car industry since electric charging stations as well as EV manufacturing is not labor intensive. The main purpose of the study is to show how much it is necessary now to start theoretical assumptions through studying the expected annual increase in passenger cars and its impact on sustainability and predicting the future fuel consumption and emissions and compare them with the base situation.

• Műszaki diplomások munkaerő-piaci sikeressége

  1-8

  Kiss Zsuzsanna

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  137

  A tanulmány a műszaki diplomával rendelkezők munkaerő-piaci sikerességét igyekszik feltárni.  A tudományterületek szerepe az álláskeresési idő, a keresetek és a szakmai illeszkedés tekintetében jelentősnek bizonyult. A műszaki képzés mindhárom vizsgált mutató esetében kiemelkedőnek bizonyult. A Diplomás Pályakövetési rendszer 2011-2012-es összevont adatbázisa segítségével lehetőség adódik a műszaki képzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmények végzettjeinek foglalkoztathatósági mutatóit összehasonlítani. A különbségek feltárása révén képet kaphatunk arról, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a műszaki területen a különböző intézmények végzettjei között.

• Modern Slavery Policies in a Conceptual Perspective

  30-35

  Sarihasan Imran

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  302

  Most of the people assume modern slavery end up in 19th century. However, according to the International Labor Organization (ILO), today 40 million people live as a slave. Moreover, modern slavery is the world’s fastest growing crime and has huge number, which never occurred in history before. One of the main limitation of the existing literature on contemporary slavery is that it ignores the history of slavery either entirely or alternatively between past and present. However, this article aims to figure out the role of modern slavery, also recommends some suggestions to governments to solve the problem of it. The aim of this paper is to addressing to the modern slavery policies in a conceptual perspective. In the theoretical framework of modern slavery, rational choice theory, conflict theory and human security theory have been selected to describe the sequence of modern slavery.

• Az egészségfejlesztés emberi tőkére gyakorolt munkaerő-piaci hatásai

  591-602

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  462

  Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyásolja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.

  A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.

• Műszaki végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci érvényesülése Magyarország területén

  6-10

  Demeter Andrea

  Megtekintések száma:

  110

  Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen arányban jelennek meg a munkaerőpiacon a középés felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők Magyarország területén. Vizsgálom a különböző műszaki végzettségűek munkanélküliségi arányát Magyarország régióinak a viszonylatában.

• Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén

  188-195

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  294

  Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.

• Munkaerőpiaci kereslet vizsgálata az építőipari szakmák esetében

  512-519

  Sztányi Róbert

  Megtekintések száma:

  161

  Tanulmányomban megvizsgálom az építőipari termelés és azon belül is a lakásépítést befolyásoló tényezőket 1921- től napjainkig. Ezen számok tükrében az építőiparban dolgozók számának folyamatos változásait értékelem, illetve hogy a vizsgált körülményekre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac. A cikkben célom rámutatni, hogy a különböző hatásokra a szakemberek száma nem tud rugalmasan változni. A nagyobb  beruházási években, illetve a jobb kereseti lehetőség miatt kivándorolt szakemberek hiánya komoly gondot okoz. Ennek ellentétes pólusa, amikor a gazdasági válság éveiben a beruházási kedv hiányában munkaerő  többlettel rendelkezik az építőipar.

• A nonprofit gazdasági társaságok szerepe az emberi erőforrás gazdálkodásban MagyarországoN

  145-152

  Orbán Szabolcs Gergely

  Megtekintések száma:

  147

  A Magyarországon végbement gazdasági növekedés kapcsán megváltozott munkaerőpiaci struktúrában a foglalkoztatásból kiszorult és egyre differenciáltabbá váló csoportok visszaillesztése a munka világába elengedhetetlen szükségletté vált, aminek a megoldására olyan alternatív kezdeményezések jöttek létre, amelyek céljai a haszon-maximalizálással szemben hosszú távra mutatnak. Az egykori közhasznú társaságokat felváltó nonprofit gazdasági társaságok működésük során nemcsak meghatározzák az egész nonprofit szektor bevételeit, munkájuk ezen is túlmutat, hiszen többségük a társadalom perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű, vagy éppen megváltozott munkaképességű emberek körében vállal és végez mással nem pótolható tevékenységet a foglalkoztathatóság javítása és a foglalkoztatás bővítése terén. Tanulmányom célja a KSH által a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott legutóbbi statisztikai adatbázisának feldolgozása volt annak érdekében, hogy a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatásban betöltött szerepét meghatározzam, amit másodelemzés formájában tettem meg.

• Mezőgazdaság és idénymunka - sajátosságok és kilátások

  416-428

  Orbán Szabolcs Gergely

  Szabados György

  Megtekintések száma:

  212

  A mezőgazdaság egyes ágazatait tekintve a foglalkoztatási sajátosságok egészen eltérő képet mutathatnak. Különösen az idényjellegű foglalkoztatás, ezen belül pedig a napszámos/napi béres jellegű munkavégzés érdemel figyelmet. Hazánkban ennek igen régi hagyományai vannak, és közvetlenül összefüggésbe hozható a területi mobilitási és ingázási tendenciákkal ugyanis a nyugati határ közelében Ausztriába járnak át dolgozni, a keleti határ közelében viszont rengeteg a keletről érkező idénymunkás, mely hatást gyakorol a lokális munkaerőpiacokra, bizonyos települések életére. Tanulmányunkban ezeknek a folyamatoknak egyes részleteit szeretnénk áttekinteni, kitérni azokra a sajátosságokra, amelyek a két országot összekötik, valamint az előnyökhátrányok kérdéskörére is. Munkánk során szakirodalmi adatokra, saját tapasztalatokra, illetve a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében élő, napszámosokat idényjelleggel foglalkoztató kistermelők véleményére alapozunk.

• Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében

  98-115

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Bácsné Bába Éva

  Mező Katalin

  Kőnigh-Görögh Dóra

  Müller Anetta Éva

  Megtekintések száma:

  671

  A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

  A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

• A Z generáció vezetőkkel szembeni elvárásai

  1-11

  Pierog Anita

  Erdei Panni

  Gergely Éva

  Megtekintések száma:

  1490

  A különböző generációk elképzelései, elvárásai a munkaerőpiaccal, a munkahellyel és a vezetőkkel szemben számos ponton eltéréseket mutatnak. A tanulmányban egy szóasszociációs felmérés eredményét közöljük, melyet 2015-ben folytattuk le felsőoktatásban tanulók körében. A hallgatók feladata az volt, hogy írják le első gondolatukat, melyet fontosnak tartanak egy vezetővel szemben. A felmérésben összesen 391 hallgató vett részt. A hallgatók összesen 20 különböző tulajdonság-csoportot fogalmaztak meg, melyeket három fő csoportba lehet sorolni. A legtöbben a határozottságot, és az empátiát határozták meg, mint legfontosabb vezetővel szembeni elvárás. A válaszadók 3-8 %-a által meghatározott tulajdonságok képezik a második csoportot, és az 1-2% által említett tulajdonságok tartoznak a harmadik csoportba. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a határozott, magabiztos, tekintélyparancsoló tulajdonságok magasan a legfontosabbak a Z generáció számára.

• Sportszolgáltatások kínálatának elemzése szervezeti szempontok alapján

  465-474

  Bácsné Bába Éva

  Fenyves Veronika

  Dajnoki Krisztina

  Szabados György Norbert

  Megtekintések száma:

  270

  A fogyasztói társadalmak térnyerése a sport területén is előidézte az elüzletiesedést, a profitorientált működési keretek megjelenését. A hivatásos, látványcsapat sportokban versenyző csapatokat működtető sportvállalkozásokat számos nemzetközi és hazai kutató vizsgálta jogi, gazdasági, szervezeti szempontból. Jelen cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a témában született magyar kutatási megközelítéseket áttekintő jelleggel összegezzük. Vizsgálatunk indíttatását az adja, hogy a közeljövőben kezdjük meg a magyar profitorientált sportszolgáltatók szervezeti szempontú vizsgálatát. Terveink szerint a sportvállalkozások működésének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, szervezési, vezetési, munkaerő gazdálkodási helyzetét elemezzük majd. A kutatás megalapozásához elengedhetetlen a hazai közgazdasági, szervezéstudományi szekunder kutatások review-jellegű összefoglalás, ami lehetővé teszi a megfelelő kutatási módszertan kialakítását, majd az eredményeink előzményekkel történő összevetését.

• A COVID-19-járvány foglalkoztatási és gazdasági hatásainak bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében

  80-92

  Maklári Eszter

  Béresné Bernadett

  Megtekintések száma:

  433

  A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.

• Ösztönzési módszerek hagyományos és Lean szemléletű termelésben

  1-12

  Nagy Erzsébet Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  426

  A lean menedzsmenttel számos kutatás foglalkozik, de elsősorban a tevékenységmenedzsment témaköréhez kapcsolódóan. A szerző tanulmányának célja, hogy megvizsgálja a lean termelésben megtalálhatóak-e olyan ösztönzők, amelyek a piac megváltozott igényeit támogatják. A munkaerő piaci kitekintést követően, ami segítségünkre lehet megérteni a téma aktualitását, az ösztönzési módszerek csoportosítása a Hay Group modellje alapján történik. Valamint összegyűjtésre kerülnek a szakirodalom alapján a lean-módszerek is. Azonosíthatók olyan különbségek a lean és hagyományos termeléshez kapcsolódó ösztönzők csoportosítása során, melyek esetenként jobban támogatják a munkavállalók elkötelezettségét a vállalatok felé.