Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Építőipari kockázatok rétegei = Analysis of construction risks of layer
    92-101
    Megtekintések száma:
    129

    A kockázat és a bizonytalanság nagyon régóta filozófiai, elvi viták tárgya. Mindkét fogalom azt a törekvést szolgálja, hogy jövőbeli események természetét és hatásait elemezzük, és előre jelezzük. Különbségük viszont abban áll, hogy elemzésük más-más módon lehetséges. A bizonytalanság félelmet keltő, nehezen elemezhető, a kockázat pedig adatokkal jobban ellátott, módszertanilag könnyebben megközelíthető, ezért elfogadhatóbb, kezelhetőbb jelenség. A cikk elméleti része azt állítja, hogy a kockázat és a bizonytalanság egy kockázati spektrumot jelöl ki. A következő állítás az, hogy a spektrum több egymásra rakódott rétegből áll: a kockázat és a bizonytalanság a két szélső pozíciót foglalja el.

  • Projektkockázatok és kockázatos projektek
    164-189
    Megtekintések száma:
    352

    A projektek a szervezeti változás kulcsfontosságú mozgatórugói; a kudarcuk vagy a sikereik egyaránt jelentős hatással lehetnek a szervezeti teljesítményre. Kockázatok a projekt teljes életciklusa során jelentkezhetnek. Ezeknek és a projekt-tervezés kezdeti bizonytalanságainak kezelése a projektmenedzsment fontos feladatai. A tanulmány korszerű projekt- és kockázatkezelési szabványok és ajánlások alapján ismerteti a hagyományos projektmenedzsment eszközök és módszerek kockázatelemzésben, -értékelésben és -kezelésben történő alkalmazását. A szerzők vizsgálják a klasszikus projektmenedzsment célkitűzések (átfutási idő – erőforrás - célok) és a kockázatalapú döntéshozatal közötti kapcsolatot is. A különböző méretű és hatókörű projektek kockázatai valamint az azokra adott kockázatkezelési eljárások eltérőek lehetnek. A tanulmány rávilágít az ISO 31000-es kockázatkezelési szabványcsomag lehetséges szerepére a projektek kockázatmenedzsmentjében. A szerzők szakirodalmi feldolgozás alapján elemzik a különböző projektek kockázatmenedzsmentjét beleértve a projekt érintettek kockázatokhoz való viszonyát is. A K+F és agilis projekteknek valamint a projektportfolióknak sajátos és összetett kockázati kitettségük van, de projektmenedzsmentjük több rejtett kockázatelemző és -kezelő funkciót is tud biztosítani.

  • Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása
    59-72
    Megtekintések száma:
    484

    A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.

  • Az Észak-Alföldi regió élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatainak kockázatelemzése
    539-550
    Megtekintések száma:
    345

    A vizsgált vállalatok pénzügyi mutatóira alapozva kockázatelemzést végeztünk, kiemelve a működési és a pénzügyi kockázati fok mutatókat, illetve azokat kombinálva a kombinált vállalati kockázati fokot. Bemutattuk a kockázat fogalmának egy új aspektusát, amely az utóbbi időben kezdett elterjedni. Annak érdekében, hogy a keresztmetszeti és az idősor adatokat együtt tudjuk vizsgálni, panel-regressziós modellt használtunk. A panelregresszió a többváltozós lineáris regresszió kiterjesztése és egy többszintű modellként is felfogható. Tanulmányunkban a panel-regressziós elemzést az Észak-Alföld régió kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásainak vizsgálatára használtuk, a 2009-2014-es időszakot figyelembe véve.

  • Biztonságorientált folyamatmenedzsment
    344-364
    Megtekintések száma:
    345

    A vállalati kockázatmenedzsment elméleti háttere az ISO 31000-es szabványcsomaggal és a COSO ajánlással megalapozottnak tekinthető. Vállalati körben történő alkalmazásuk azonban „helyismeretet” és szakmai tapasztalatokat igényel. A kockázatmenedzsment napjainkban jellemzően még mindig funkcionális területekhez, ill. szervezeti egységekhez kötődik (pl. logisztika, pénzügy, minőségirányítás, emberi erőforrás, IT). Ez a szemlélet a szerzők véleménye szerint gyakran párhuzamos, többszörös szabályozást eredményez a kockázatmenedzsment területén. Holisztikus szemlélettel és a vállalati folyamatok kockázati szempontú lemzésével ez elkerülhető. A tanulmány megírásának hármas célja volt;
    - a folyamat- és kockázatmenedzsment alapjainak áttekintése,
    - a folyamatok kockázatkezelésénél alkalmazható ötlet szakmai felvetése (Van-e lehetőség a folyamatokhoz rendelt erőforrások rendelkezésre állásának elemzésével az üzleti kockázat csökkentésére?),
    - a folyamatok kockázatkezelésben alkalmazható szabványok és ajánlások összegyűjtése.

  • Geotechnikai kockázatok és hatásuk a beruházásra foghíjbeépítésnél
    298-312
    Megtekintések száma:
    109

    A foghíjak beépítésnél jelentős számú geotechnikai eredetű kockázat léphet fel. A geotechnikai kockázatok bekövetkezése esetén a beruházás műszaki tartalma módosul, a beruházás időigénye és költsége megnő. A tanulmányban áttekintjük a geotechnikai kockázatokat, azok hatását, valamint a kockázatok kezelésének módjait.

  • Az olimpiai reformcsomag indokoltsága jó gyakorlatok alapján
    Megtekintések száma:
    262

    Az ötkarikás játékok mindig a sport és a teljesítmény csúcsát jelentette. Az újkori olimpiák négy évente kerülnek megrendezésre, a helyszínt a jelentkező városok közül választják ki. Kutatásomban arra voltam kíváncsi, mi az oka a rendezési kedv csökkenésének. Ennek megválaszolása érdekében megvizsgáltam 2 sikeresnek mondott Olimpiát (2000 Sydney, 2012 London), annak reményében, hogy be tudok azonosítani más rendező országok számára is adaptálható sikertényezőket. Szekunder kutatást végeztem, áttekintettem a kapcsolódó nemzetközi- és hazai kutatásokat, az elérhető gazdasági adatokat. A dokumentumelemzés során megállapítottam, hogy az utóbbi két-három évtizedben a rendezés várható költségei jelentősen megnőttek, jellemző az alul tervezés. A kutatás eredményeképp megállapítottam, hogy a sikeres szervezés legfontosabb pillérei a megfelelő szervezőbizottság, a mindenre kiterjedő lehetőség és kockázat elemzés, a pontos tervezés, a tervezés során a fenntarthatóság szem előtt tartása, a folyamatos kontrolling a költségek felett, a magánszektor általi támogatottság, az önkéntesek munkája.

  • A kockázat finanszírozása, a finanszírozás kockázata geotermikus beruházások esetén
    191-201
    Megtekintések száma:
    143

    Egy beruházás folyamán különböző nagyságú és típusú kockázatok merülnek fel. A projektfinanszírozásban a kockázatmegosztás azon a feltételen alapul, hogy a kockázatot annak kell viselnie, aki azt a legjobban képes kontrollálni és befolyásolni. A cikkben azt vizsgáljuk, hogy a projektfinanszírozás, mint kockázatkezelési módszer alkalmas-e geotermikus beruházások kockázatainak kezelésére.

  • Nanoanyagok humánbiztonsági kockázatot jelentő tulajdonságainak bemutatása és csoportosítása
    34-45
    Megtekintések száma:
    186

    A nanoanyagok egyedi tulajdonságaik révén egyre szélesebb körű felhasználásnak örvendenek, amelyeknek köszönhetően számos iparág tevékenységében fellelhetők, térhódításuk továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az ipari felhasználásuk az utóbbi néhány évtizedben lett számottevő. Ezen robbanásszerű fejlődés következtében hiányos ismeretekkel rendelkezünk az anyagok élő szervezetekre, valamint az emberi egészségre gyakorolt pontos hatásmechanizmusát illetően mind rövid-, mind pedig hosszútávon. A nanoanyagok számos különböző megjelenési formájukból, változatos fizikai és kémiai tulajdonságaikból adódóan különböző módokon juthatnak be az élő szervezetekbe, majd tovább a véráramba, a nyirokrendszerbe elérve az egyes szerveket és ott különböző egészségkárosító hatásokat előidézve súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Hazánkban és az Európai Unióban jogi szabályozások tekintetében az érintett tématerület lefedettsége kezdetlegesnek mondható. Az anyagoknak való kitettség kockázatának vizsgálatához szintén nem áll rendelkezésünkre, olyan összefoglaló anyag, amely részletesen kitérne az egyes kockázati tényezőkre, vizsgálandó paraméterekre.  Munkánk során célunk volt egy olyan szempontrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a nanoanyagok használata, illetve a velük való érintkezés során felmerülő kockázatokat az anyagok egyes tulajdonságai alapján - legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai- , amely szempontrendszer a későbbiekben megfelelő kiindulási alapot biztosíthat a munkavédelmi kockázatértékelések elkészítése alkalmával, ezáltal biztonságosabbá téve az ezen anyagokkal való munkavégzést, a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében jelenlévők számára egyaránt.

Adatbázis logók