Keresés
Keresési eredmények
-
Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező
419-428Megtekintések száma:231Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét? A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti.
-
Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
Megtekintések száma:613A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.
-
Long Container Dwell Time at Seaport Terminals: An Investigation Study from a Consignee Perspective
Megtekintések száma:408Many companies are concerned about the problem of increasing average dwell time for their import containers at the port of the final destination and therefore incurring additional shipping costs in form of demurrage charges for the port administration and detention charges for the shipping line. Previous studies have addressed this topic by analyzing terminal operations and evaluated its effects on port productivity and competitiveness; however few studies have explicitly explored long container dwell time causes from a consignee perspective. This research aims to identify the causes of long dwell time for the import containers at port storage yards for one of the leading FMCG companies in Jordan. To that end, the data of import containers whose stay at the terminal exceeded the free storage days in the period between 2019 and 2020 were collected by referring to the set of shipping documents and reviewing the correspondences between the consignee and other parties in the supply chain. Based on the timelines that have been analyzed for each case of delay to the collection of shipping documents in consideration with the payment terms, as well as the clearance and delivery timelines, ten causes for the long container dwell time have been identified and classified into three main categories according to the types of flow in the supply chain; five causes related to information flow, two causes related to cash flow, and three causes related to physical flow. The impact of these causes has been evaluated using the demurrage and detention charges as a measure indicator and the findings of this research have also revealed that the causes related to cash flow have a greater impact than the other types of causes.
-
Szürkevizek detergens tartalmának meghatározására alkalmas analitikai módszerek fejlesztése
42-47Megtekintések száma:175Kutatásunk célja a szürkevizek detergens tartalmának meghatározására alkalmas módszer fejlesztése. Laboratóriumi körülmények között előállított szintetikus szürkevíz anionaktív detergens tartalmát határoztuk meg Hyamine reagenssel, kétfázisú titrimetriás módszerrel. Adott mennyiségű szintetikus szürkevíz mintához enolftalein indikátort, savas keverék indikátort és kloroformot adtunk, majd az elegy összerázás hatására két fázisra vált szét, kloroformos és vizes fázisra. Az elegyet kationaktív detergenst tartalmazó Hyamine reagenssel titráltuk. A vizsgálatok során változtattuk a kloroform mennyiségét, majd a Hyamine koncentrációját, illetve különböző összetételű szürkevíz mintákat készítettünk, melyek anionaktív detergens tartalmát határoztuk meg. Kutatásunkban kezelt szintetikus szürkevíz minták és valós vízminták anionos detergens tartalmát is vizsgáltuk. Vizsgálataink során a módszerfejlesztés reprezentatívnak és megbízhatónak bizonyult.
-
Introducing a Task Management Tool into the Operation of a Management Consulting Firm
122-135Megtekintések száma:261Lean and agile methods are now widely used in various fields. Seeing their success, management consultancy firms also want to take advantage of using them. In this case study, the company selects the appropriate task management tool for their operation, the kanban board, and implements it. The implementation process is supported by quantitative analysis. In order to track the introduction progress of the kanban board, a key performance index is defined: the board activity, which is the number of operations performed on the board in a given time period. Based on the evaluation of over 26 weeks’ data, board activity proved to be an appropriate indicator of the kanban board’s reception, operation, and stability. The individual indicators examined, however, were not found to be suitable for performance appraisal.
-
Developing a Financial Sustainability Model of the Performance Indicators Applied by Jordan Water Company (Miyahuna)
75-87Megtekintések száma:232Jordan is now facing real challenges to satisfy the current population water needs due to limited resources. Moreover, unfortunately, as a result of the increased demand for water in developing countries, water resources become scarce, thus, the sustainable management of water resources is very important everywhere and especially in these areas. The Ministry of Water and Irrigation in Jordan is aiming to improve both its quality of service and financial sustainability, therefore, it started to apply the performance measurement system developed by the International Water Association (IWA) to monitor its performance towards achieving these goals. In this article, a model connecting a financial sustainability indicator (operating cost coverage ratio) with other performance indicators applied by the ministry is developed. To assess the performance indicators and to build the model secondary data are collected from the targeted company, the data are analyzed using SPSS and Excel computer programs. Non-revenue water (NRW), speed of repair of bursts, and training per employee are found to be the indicators that have a major impact on Miyahuna’s financial sustainability, the NRW is found to have a negative relationship with the financial sustainability, whereas the other two indicators have a positive relationship. As a conclusion, reducing the NRW and increasing both the speed of repair and training per employee are recommended, by applying some methods that continuously diagnose problems in the water systems and defining clear and strict policies to control the water theft. Furthermore, using Active Leakage Control (ALC) methods, providing the needed equipment, tools and resources, and adopting new methods for training.
-
Use Design or Technology: The Antique Römer Glass
33-37Megtekintések száma:104In this paper, the Römer-glass are assessed as indicator of the technology and design by using a comparative method. We identifed their designing technology methods and associated them with manufacturing centres. All of them made from green forest glass and produced in northwestern and central Europe from around 1000-1700 AD. The Römer glass present dining traditions and habits in the middle ages, furthermore like a personal belongings can be associated with the presentation of social status or individual expression.
-
A Selective Study: Camels Analysis of Indian Private Sector Banks
277-283Megtekintések száma:136Banking sector is one of the fastest growing sectors in India. Today’s banking sector becoming more complex. Evaluating Indian banking sector is not an easy task. There are so many factors, which need to be taken care while differentiating good banks from bad ones. Performance evaluation of the banking sector is an effective measure and indicator to check the soundness of economic activities of an economy. The contribution of RBI and other policy maker, the banking industry has witnessed regulatory requirements like BASEL III norms. These regulatory changes have influenced prominent improvement in efficiency and performance of the Indian Scheduled Commercial Banks in the past few years. In the present study an attempt was made to evaluate the performance & financial soundness of select Private Sector Banks like ICICI,HDFC AND YES bank using CAMEL approach from 2013 to 2017 as well one way anova method. It is observed that on an average ICICI was at the top most position. It is also observed that yes Bank was at the bottom most position in selected CAMEL ratios.
-
Javaslat a zöld infrastruktúra jelentőségének növelésére a smart city koncepcióban
1-22Megtekintések száma:200A dolgozat célja az EFOP-3.6.1-16 projecten belül a „Fenntartható Integrált Település És Területfejlesztés” nevű kutatócsoport céljainak megfelelően egy smart city szakértői anyag összeállítása. A projectben végzett személyre szabott kutatással összhangban elsősorban a fenntartható városi vízgazdálkodással összefüggő kérdésekben végeztem kutatást a smart city koncepció tükrében. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy a smart city koncepció, amely magától értetődően a fenntartható városfejlesztés egy lehetséges megvalósulása, hogyan építi be a stratégiájába a fenntartható városi vízgazdálkodás, ezen belül a csapadékvízgazdálkodás és az ezt lehetővé tevő városi zöld infrastruktúra elemeit. Ehhez egyrészt a magyarul közzétett módszertani útmutatókat és a témában eddig megjelent egyetemi jegyzetet vettem alapul. Arra az eredményre számítottam, hogy ezek egymással teljesen összhangban és átfedésben vannak, de nem ezt találtam és ennek megfelelően fogalmaztam meg néhány javaslatot annak érdekében, hogy, amennyiben a smart city koncepció mentén valósulhatnak meg az előremutató városfejlesztések, ne szorulhasson háttérbe a zöld infrastruktúra megvalósulása a kívánt összhang hiánya miatt.
-
A társadalmi vállalkozások Balanced Scorecard rendszerének kialakítása a szociális szövetkezetek példáján – külső szervezetek igényeinek való megfelelés
300-317Megtekintések száma:215A szociális szövetkezetek gazdálkodási problémáinak feltárása érdekében kérdőíves kutatást végeztünk. A kutatásunk megállapította, hogy a rendelkezésre álló munkaerő minősége és a megfelelő célpiacok megtalálása jelenti a szociális szövetkezetek fő gondját. A kérdőíves felmérés alapján elkészítettük a szociális szövetkezetek Balanced Scorecard rendszerének (továbbiakban BSC) egy lehetséges modelljét. Modellünk a Bull által kidolgozott modell egy adaptációja (Bull, 2006). Jelen cikkünkben a BSC külső szervezetek igényeinek való megfelelés modulját dolgoztuk ki. Meghatároztuk a követelmények körét, a követelmények teljesítését nyomon kísérő mutatószámokat, továbbá javaslatot teszünk a mutatószámok mérésének gyakoriságára is.
-
A környezeti teljesítményértékelés indikátorai – elmélet és vállalati esettanulmány
224-231Megtekintések száma:681A vállalati teljesítményértékelés gyakorlatában az elmúlt évtizedekben változás ment végbe. Megjelentek a teljesítménymenedzsment rendszerek, az indikátorokon alapuló értékelő-készletek, illetve az intellektuális tőke értékelésének hangsúlyossága és ehhez kapcsolódóan az újabb értékelési módszertanok. A teljesítményértékelésnek tehát sokszínű és korszerű eszközei alakultak ki mind elméletben és gyakorlatban. A munka szempontjából kiemelkedő tény, miszerint az üzleti életben növekedésnek indult a fenntartható fejlődés koncepciójának térnyerése, továbbá a fenntarthatósághoz kapcsolódó koncepciók, eszközök, módszerek használata is. Így jelenik meg a fenntarthatóság pilléreihez kapcsolódó vállalati gyakorlat mérése, értékelése is hangsúlyosan – legyen szó környezeti teljesítményértékelésről, vagy éppen a CSR tevékenységek értékeléséről. A munka a környezeti teljesítményértékelés elméletére és gyakorlatára fókuszál. Összegezzük – definíciókon keresztül vizsgáljuk – a környezeti teljesítményértékelés koncepcióját. Különös figyelmet fordítunk a környezeti teljesítményindikátorok tulajdonságaira – mind szabványosítási hátteret figyelembe véve, mind az aktuális szakirodalmakat tekintve –, továbbá az indikátorkészletek összeállításának elméleti hátterére is kitérünk. Az elméletet meghaladva azonban érdemes a gyakorlatot is figyelembe venni. A munkát egy multinacionális vállalat telephelyének gyakorlati példájával zárjuk.
