Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
    72-84
    Megtekintések száma:
    770

    A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

  • Készségfejlesztő foglalkozás tervezése, megvalósítása és tapasztalatai
    294-301
    Megtekintések száma:
    180

    A diákok különböző készségeinek fejlesztése mind általános, mind középiskolában rendkívül fontos szereppel bír. Ennek a korosztálynak a fejlesztése játékos foglalkozások formájában hatékonyan megvalósítható. A cikkben ilyen foglalkozások pedagógiai hátteréről és tervezésének lépéseiről írunk. Bemutatásra kerül egy példa, mely az algoritmizálási készség fejlesztéséhez készült. Ezen foglalkozás megtartása során szerzett azon tapasztalatainkat is felsoroljuk, melyek hasznosak lehetnek a foglalkozás későbbi továbbfejlesztése szempontjából.

  • Requirements for Multicultural Competencies Defined by a Focus Group
    44-56
    Megtekintések száma:
    197

    Globalization, the spread of multinational companies and the enormous development of information technology can lead to a new trend in employers’ requirements. However, being employed by an international company is a real possibility for any employee in any part of the world. Even if they do not have to work abroad, employees may have to function in a multinational environment in their home countries. A favourable combination of intercultural competencies is a key factor in the selection and development of employees. A possible way of measuring these competencies can be the Multicultural Personality Questionnaire (MPQ). First of all,on the employers’ part, it is important to clarify the exact requirements and competencies (dimensions) to be able to draw up an ‘ideal profile’. We prepared two versions of the MPQ (91-item; 5-dimensional) and used them to test employers’ requirements in the selection process regarding the dimensions of cultural empathy, open-mindedness, social initiative, emotional stability and flexibility. This study describes the results of a focus group interview, which took place in 2017, revealing the importance of multicultural competencies from the employers’ point of view and examining the conditions of the adaptability of the two questionnaires. We used the focus group method to find out in what conditions the questionnaires canbe used in a selection process. What possibilities and limits are therefor using the direct five-dimensional questionnaire? What aspects do we need to take into consideration in expressing and interpreting the requirements in the results of the test?

  • Debreceni csoportos órát tartó fitnesz termek szolgáltatás kínálatának felmérése
    35-48
    Megtekintések száma:
    292

    A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk.  Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.

  • A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
    162-172
    Megtekintések száma:
    74

    Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.

  • A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban
    344-357
    Megtekintések száma:
    254

    A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.

  • Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
    98-115
    Megtekintések száma:
    671

    A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

    A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

  • A Literature Review: Artificial Intelligence Impact on the Recruitment Process
    108-119
    Megtekintések száma:
    10839

    This paper aim is to review the implementation of artificial intelligence (AI) in the Human Resources Management (HRM) recruitment processes. A systematic review was adopted in which academic papers, magazine articles as well as high rated websites with related fields were checked. The findings of this study should contribute to the general understanding of the impact of AI on the HRM recruitment process. It was impossible to track and cover all topics related to the subject. However, the research methodology used seems to be reasonable and acceptable as it covers a good number of articles which are related to the core subject area. The results and findings were almost clear that using AI is advantages in the area of recruitment as technology can serve best in this area. Moreover, time, efforts, and boring daily tasks are transformed to be computerized which makes a good space for humans to focus on more important subjects related to boosting performance and development. Acquiring automation and cognitive insights as well as cognitive engagement in the recruitment process would make it possible for systems to work similarly to the human brain in terms of data analysis and the ability to build an effective systematic engagement to process the data in an unbiased, efficient and fast way.

  • Applying New Innovative Market Research Methods in the Innovation Process of New Products
    56-69
    Megtekintések száma:
    209

    The innovation environment has changed a lot in the recent years, companies and their enterprises concentrating on product- and process innovation have undergone a lot of changes. According to GUPTA et al. (1986) product innovation is a multidisciplinary process. Although, all functional interfaces are important in the product development process, the research and development – marketing interface is one of the most difficult one. In the last two decades the incredibly fast penetration of the internet has more and more effects on the consumer attitudes. It encourages market researchers to apply such methods by which they could get as close as to the consumers to know their attitudes without taking them out of their natural habitat. In this study our aim is to concentrate on the first phase of the product innovation, which is the exploration of insights and attitudes. In this phase we can use the classical, conventional market research techniques if we want to get primary data, such as focus group interviews, questionnaires, in-depth interviews, but there are new methods as well. One of such novel methods is netnography. The biggest advantage of this research method is that the researcher can observe the consumer groups’ state of mind and decision-making mechanisms through publicly available communication sources in their natural environment. In this study it will be analysed how the directions of netnographic researches have changed by the dynamic changes of the internet. Besides, online participants’ attitudes towards healthconscious nutrition are analysed in practice. As a result of this study, special groups could be identified, which can provide a new perspective for the companies operating in this field beside the classical segmentation techniques. These groups can be the ones which draw up latent market requirements, and thus, helping the companies’ innovation processes.

  • Járásfelismerés fejlesztése NI LabVIEW környezetben
    22-26
    Megtekintések száma:
    124

    Napjainkban az egyik legnagyobb ütemben fejlődő biztonságtechnikai terület a biometrikus azonosítók világa. A kutatócsoport a biometrikus azonosításon belül a járásfelismerés szakterületével foglalkozik. A kutatócsoport megvalósított egy olyan komplex járásfelismerő rendszert NI LabVIEW fejlesztőkörnyezetben, amely képes univerzális kamera segítségével detektálni több egyidejű referenciapontot, és képes a gyűjtött mintákra előre definiált görbét illeszteni. A program továbbá képes a referenciagörbére és az aktuális görbére illesztett függvényeket meghatározott módon összehasonlítani és kiértékelni, hogy azonos-e két járáskép vagy sem. A programban mentési és visszatöltési funkció is helyett kapott, amely hozzájárul a referencia járáskép előállításához. A járásfelismerést megelőző lábelemző program a pontosság növelését szolgálja. A saját fejlesztésű járásfelismerő rendszert több személyen is teszteltük, mely tesztek közül idegen személy esetén egyszer sem mutatott egyezést a program.

  • Algoritmizálás játékosan
    105-111
    Megtekintések száma:
    87

    Az EFOP–3.6.1–16–2016–00022 számú, „Debrecen Venture Catapult Program” elnevezésű pályázat „Műszaki kutatói kapacitás bővítése, kutatási szolgáltatások fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése a mérnökképzésben” című alprogramjában alakult egy „Mérnöki és innovációs készségeket fejlesztő kutatócsoport”. A kutatócsoport vállalta, hogy készségfejlesztő foglalkozásokat dolgoz ki középiskolások számára matematika, fizika, ábrázoló geometria és informatika témakörökhöz kapcsolódóan. Jelen cikk a számos kifejlesztésre került foglalkozás közül a „Játékos algoritmizálás” című foglalkozást mutatja be, mely foglalkozás során számítógépes játékkal játszva fejlesztjük a diákok algoritmizálási készségét.

  • A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során
    242-251
    Megtekintések száma:
    199

    A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.

  • Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME
    41-52
    Megtekintések száma:
    112

    Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.

  • A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
    53-61
    Megtekintések száma:
    308

    A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

  • Járműveknél fellépő veszteségforrások elemzése
    733-737
    Megtekintések száma:
    161

    A jármű üzemanyag fogyasztását jelentős mértékben befolyásolják a különböző veszteségek, ilyenek a gépjárműben keletkező veszteség (pl. csapágy veszteségek, a hajtásban, hajtóműben keletkező veszteségek stb.), a légellenállás vagy a gumiabroncsok gördülési ellenállása. Fontos tény, hogy üzemanyag-megtakarítást csak az üzem közben létrejövő veszteségek csökkentésével lehet elérni.

    Kutatómunkánk célkitűzése, hogy definiáljuk a járművekben fellépő veszteségeket és azok meghatározási módszereit. A későbbiekben az így meghatározott értékek bemenő adatként fognak szolgálni járműenergetikai számítások modellezésénél.

Adatbázis logók