Keresés

Keresési eredmények

• A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából

  61-77

  Bozsik Nándor

  Megtekintések száma:

  51

  A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

• Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban

  355-372

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  134

  A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

• Kötelező átvételi rendszerben benyújtott naperőmű létesítési igények, megvalósulásának hatása a magyarországi településállomány villamosenergia-ellátására

  54-60

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  108

  Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.

• Utilisation and Quality Management of Power Plant Fly Ash

  329-337

  Ambrus Mária

  Szabó Roland

  Mucsi Gábor

  Megtekintések száma:

  216

  Over the past decades, both the residential and industrial energy demand has increased due to the continuously growing consumption and production. As a large share of the electricity is still produced using fossil fuels, the utilisation of the by-products is a contemporary and pervasive issue. Fly ash is generated in large quantities in coal-fired power plants and has been proven to be an appropriate raw material for various industrial uses. Among others, it is applicable as an additive and lightweight aggregate in the cement and concrete industry, can be used for CO₂ sequestration, glass foam production, catalyst production, or as a base material for geopolymers, as well. Geopolymers are inorganic polymers produced via the reaction between solid alumina and silica containing or alkali silicate materials in alkali media. Due to their numerous advantageous properties and wide variety of utilisation possibilities, research on fly ash base geopolymers became widespread topic. The quality of fly ash is determined by technical requirements, and the degree of quality control requirements depends on the final use. In certain fields of applications, standards and regulations have already been created to ensure the consistent quality of the final products made from fly ash, e.g. in the cement and concrete industry. There are various methods for fly ash processing, however, the methods to achieve the necessary properties are not standardised.

• Numerical Model Analysis of Natural Gas Combustion Burners

  67-71

  Ibraheem Amjd

  Szodrai Ferenc

  Megtekintések száma:

  158

  Traditional power plants still the dominating power source for all the major industries and powerdemanding facilities, the most crucial facility for the whole plant operations is the industrial boiler which generatessteam, heating energy or electrical power. Boilers generate energy by combustion. The improvement of combustion efficiency could greatly influence the energy consumption and will make the boiler more efficient and cleaner (less emissions), that’s why it is important to understand the combustion and thermal flow behaviours inside the boiler. Beside experimental testing, computational work nowadays becoming more and more important due to lower cost and acceptable accuracy with minimum error. With numerical calculations method, the computational model created by a Computational Fluid Dynamics (CFD) software could reduce a lot of trial and error on experimental work. In this paper utilizing the ANSYS FLUENT 19.1 software to make crate the combustion model. The ratio of air to fuel mixture, the equivalency factor, mass flow rate of the mixture, velocity, mass fractions of the mixture components (fuel and air) and their temperatures will serve as the input parameter while the exhaust gase component mass fraction, temperature, mass flow and velocity will be monitored.