Keresés

Keresési eredmények

• Staying Employed and Employing Others: Leadership Styles and Management Strategies of Proprietors of Micro Enterprises in Developing Countries

  408-419

  Akpamah Peter

  Megtekintések száma:

  260

  This study sought to find out the leadership style and management strategies of the proprietors of micro enterprises that have enabled them to stay in business this long and offering employment to several others in the midst of unfavourable economic conditions in developing countries. Management strategy and leadership style are complementary in pursuing organizational goal. Though, literature on the subject reveals that not much research has been done on the survival of micro business on the African’s continent regarding owners’ management strategies and the leadership style. We used mix methods in data collection and purposive samplings of thirty (30) micro enterprises’ proprietors were interviewed. The result reveals that owners of micro business practice multistrategies in their organizations. The Study found out that the Laissez Faire or Free Rein Leadership and the Bureaucratic Leadership were not practiced by any of the research participants. However, Authoritarian Leadership with strict instructions dominated Democratic Leadership and appeared to have been very effective and yielded result in most micro businesses.

• Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében

  507-514

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  683

  A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

• A szolgáló, etikus és autentikus vezetési stílusok összehasonlító elemzése a BANI világ kihívásainak tükrében

  43-52

  Kollár László

  Pierog Anita

  Megtekintések száma:

  90

  A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

• Vezetési stílus vizsgálata MLQ segítségével a szabolcs-szatmár-bereg megyei kisvállalkozások körében

  36-47

  Filep Roland

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  833

  A vezetés teljes kiterjedése modell különböző viselkedési módokat, stílusokat ír le, amelyek különbséget tesznek a vezetők között. A menedzserek és leaderek mindegyik stílust használják, csak nem egyforma gyakorisággal. A Többfaktorú leadership kérdőív (MLQ) a vezetői stílusok teljes skáláját méri, a kutatók és a gyakorlati szakemberek széles körben alkalmazzák. Ebben a munkámban a témát érintő rövid elméleti áttekintés és a stílusok ismertetése után az empirikus elemzésemre is sor kerül. Munkámban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvállalkozások első számú vezetőinek stílusát vizsgálom MLQ segítségével.

• A döntési vezetői szerep átalakulása

  26-40

  Márta Erik

  Megtekintések száma:

  115

  A vezetői döntéshozatal fontos a szervezetek sikeres működésében, ezért szükséges, hogy a vezetők megértsék azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a döntéseikre. A döntéshozatal mindig a vezető feladata, de a változó világban még inkább meghatározó sikertényező. A jó döntés meghozatalához idő, tapasztalat és alapos problémamegoldó képesség szükséges. Kutatásaim során, szakirodalmi források feldolgozásával azonosítottam több olyan szereptényezőt, amelyek egyértelműen hatással vannak a döntési szerepre, annak megvalósulására. Továbbá, saját szerkesztésű kérdőívet állítottam össze a döntési szerep vizsgálatához a modern szervezetekben. A 230 kitöltőtől beérkezett válaszokból különböző statisztikai módszerekkel elemeztem az adatokat. Eredményeim alapján a konfliktuskezelés, a kockázatvállalás és a probléma alapos megismerése erőteljesen meghatározzák a vezetői döntési folyamatokat. A vezetőknek az a képessége, hogy hatékonyan kezeljék a konfliktusokat, jelentős hatással van a döntéseikre. A kockázatvállalás is kulcsfontosságú, mivel a vezetőknek fel kell ismerniük egy adott helyzet kockázatait, és ennek függvényében hozzák meg döntéseiket.

• Examining the Functioning of Organizations from the Aspects of Organizational Culture and Leadership

  371-381

  Awasthi Ridhi

  Ali Syed Mansub

  Megtekintések száma:

  299

  Organizational culture and Leadership both have been under research for a long time, as they play a vital role in the performance of an organization. The organizational culture is the set of rules or acts as a guidebook of an organization for achieving the objectives while leadership defines these rules and implements them as well. Organizational culture is dependent to a great extent on the norms and values of the society or the country where it is located. Important for achieving the objectives of an organization, this factor plays a vital role while setting the organizational culture. Incorporating organizational culture and then sustaining it is done by the leaders. Leadership if does not play an effective role in regards to implementation of the organizational culture, can collapse the organizational structure. Leaders are required to develop the qualities according to the organizational culture and should be responsible to come forward to transform if necessary and implement the system. The organizational culture should fulfill the needs of the organization’s goals and the norms of the society. Both leadership and organizational culture are co-dependent on each other and should be understood together.

• The Role Of Leader In Work Addiction

  1-13.

  Véghné Madarasi Veronika

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  0

  Over-attachment to work is an increasingly common phenomenon in the lives of people in organisations, and can also be a condition of work addiction. Whoever becomes involved in an organisation, be it a subordinate or even a manager, work addiction has a number of negative consequences at both individual and organisational level. Without being exhaustive, work addiction can have an impact on organisational performance, organisational effectiveness, workplace conflict, career prospects, health maintenance. In this paper, we aim to highlight the most relevant publications from the last five years to report on the impact in an organisation when work addiction arises among subordinates or managers, and how different leadership styles are associated with work addiction among organisational members. The publications were retrieved from Google Scholar and Scopus, and the results of 19 articles are presented in this paper after a review of 263 papers retrieved. The results show that transformational, servant and ethical leadership styles have ambiguous effects on work addiction, unlike laissez-faire or abusive leadership styles, the former enhancing and the latter reducing the incidence of work addiction in an organisation. Work addiction of managers also has a dual effect: on the one hand, it can enhance creativity, but it can also increase turnover among subordinates. Social support from the manager can be an antidote to subordinates' work addiction, but this effect may be modified by the quantity and quality of interaction between manager and subordinate, the sense of meaningfulness of the work, or even the organisational culture. Overall, the manager, as a key actor, can have an impact on work addiction in the organisation, but there is not always a consistent position in the research on the cases and the way in which this is done, which calls for further research in the future.

• Generational Transfer Among Family Businesses on the Fields of Reputation and Organizational Culture – Research Plan

  102-108

  Polster Csilla

  Megtekintések száma:

  127

  Aim: The aim of this paper is to generally introduce the topic, themes and relevance of the research on which my PhD thesis will be based. The research will focus on change of generations among Hungarian family businesses and deals with changes of leadership, organizational culture and core values, related to the management/owner succession. The research needs to apply knowledge from four disciplines ‒ PR, organizational culture, economic (family businesses) and leadership ‒ so it is multidisciplinary in nature. Following a current step of the research-process will be presented.

  Methodology: The Family Business Barometer results were applied for gaining information about the plans related to the future, generations, and so on of European Family Businesses. Then three Hungarian family businesses were interviewed in the frame of a panel-discussion organized by the Commercial and Industry Chamber in Győr-MosonSopron County.  These three family businesses were the Borsodi Műhely, the Biotextima and the Leier.

  Findings: All in all between 2013 and 2016 most of the family businesses seemed to be confident about the future. In this aspect just a few family businesses were neutral in this time period. Unfortunately, there were family businesses who had a negative attitude for the future. The deliberate and detailed planning of the handover, the selection of a determined date for handover, the determination of the older generation to really do not interfere in affairs, the cohesive role of the family, family activities, the support from the family could lead to the effective change of generations.

• Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén

  188-195

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  312

  Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.

• Vezetési stílusok egykor és most

  1-16

  Szabolcsi Sára

  Megtekintések száma:

  3072

  A vezetéstudomány eredményeit fokozott érdeklődés övezi 105 éves történelme során. A vezetési stílus vizsgálata egy, a mai napig aktuális megközelítési módja a vezetéskutatásnak. Jelen cikkemben ezen megközelítés eddigi eredményeit adom közre: bemutatom a „klasszikus” vezetési stílusmodelleken túl az új irányzatokat is. A „klasszikus” modellek közül a döntésközpontú, a személyiségközpontú, és a kontingencialista modelleket veszem sorra. Az „új” irányzatok közül bemutatásra kerül a nőies és a férfias vezetési stílus, az üzletkötő és az átalakító vezetés, valamint a participatív vezetési stílus. A cikkben összefoglalom a vezetési stílusra ható külső és belső tényezőket, az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit is közreadva.

• Leadership vizsgálat módszertani megalapozása a felsőoktatásban

  1-11

  Balla Tibor

  Megtekintések száma:

  151

  A jelenlegi felsőoktatási és piacorientált közegben a felsőoktatási intézményeknek is követniük kell a változásokat, melyeket fel kell tudniuk mérni és azokra mielőbb reagálni. A felsőoktatási intézmények vezetőinek olyan személyes képességekkel kell rendelkezniük, amelyek birtokában hozzá tudnak járulni az intézmény eredményességéhez, valamint képesek motiválni az intézmények munkatársait. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja milyen mérési modell alkalmazása lehet eredményes a felsőoktatási intézményekben, amely alapján meghatározhatóak azon vezetői kompetenciák, viselkedések, tulajdonságok, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény eredményes működéséhez, valamint a felsőoktatásban tapasztalt versenyben a fennmaradáshoz.

• Implementing Lean Leadership in Garment Industries

  348-354

  Al-Badareen Laith

  Megtekintések száma:

  392

  Garment industries are one of the most competitive industries nowadays, that was the main reason why implementing lean tools became conventional between big brands, although, lean tools alone are not enough for successful lean implementation in any organization, that’s why creating lean leaders and defining what lean leadership exactly means became a necessity, in this study, we will try to draw a path in which garment manufacturers can pursue to become lean organizations taking a (Manufacturer for NIKE) as an example for the study as a heavy lean implementer closing by suggesting a 9 steps method that lean can be implemented successfully in garment industry factory.

• Lean menedzsment evolúciója és a szervezeti tanulás

  251-259

  Gurabi Attila

  Mátrai Norbert

  Megtekintések száma:

  643

  A lean szemlélet egyre nagyobb teret hódít az ipar, szolgáltató szektor és a közszféra területén. A lean transzformáció érettségi szintje és a felhalmozott tudás szempontjából a lean szemléletet alkalmazó szervezetek között jelentős különbség tapasztalható. A módszerek, technikák alkalmazási lehetőségei széles skálán mozognak, azonban miden szervezetben – függetlenül a működési szektortól és a lean érettség szintjétől – van két közös feltétel, amely alapvetően meghatározza a lean fejlődés sikerét: a lean szemléletű vezető és a tanuló szervezet. A lean szemléletű vezetés nem szektor vagy módszerfüggő, nem kell hozzá egy már felépült lean szervezet. A szervezet tulajdonságaira nagy hatással van a vezetés szemlélete, de kérdés, hogy a teljes átalakuláshoz elég-e a vezetői akarat. Célkitűzés maga a lean szervezet, vagy az, hogy miként reagál a szervezeti egység vagy az egész szervezet a környezet változásaira? A lean szemléletű vezetés magatartásformái és viselkedési elemei minden nap és mindenhol alkalmazhatóak és folyamatosan támogathatják azt a törekvésünket, hogy valódi lean szervezetet alakítsunk ki.

• Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a debreceni egyetem műszaki menedzser hallgatói körében

  1-8

  Ujhelyi Mária

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  347

  Tanulmányunk OCAI modell segítségével elemzi a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói által észlelt és ideálisnak tartott szervezeti kultúrát. A válaszadók a klán típushoz az átlagostól szignifikánsan közelebbinek, a piacitól pedig távolabbinak érzik szervezeti kultúrájukat. Az adhokrácia és a hierarchia esetében nem érzik azt az átlagostól eltérőnek. Ideálisnak az átlagostól klánhoz és adhokráciához közelebbi, a piactól távolabbi kultúrát tartanának. A jelenlegi és a kívánatos közti jelentős eltérés csak az adhokratikusság esetében mutatható ki. Az OCAI vizsgált kérdései(20) közül a jelenlegi észlelések 7, az ideális értékek 13 esetben térnek el jelentősen az átlagostól. A jelenlegi és az ideális szintek közül a jelenlegi szignifikánsan magasabb a következők esetében: domináns jellemzők (klán), leadership (piac), stratégia (hierarchia). Alacsonyabb pedig a domináns jellemzők (adhokrácia), esetében.

• A vezetési stílus vizsgálata és összehasonlítása két multinacionális vállalat esetében

  1-9

  Matkó Andrea

  Takács Tímea

  Megtekintések száma:

  1633

  A vezetés a 21. században az élessé vált gazdasági válságban való versenyképesség megtartásában és megőrzésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a vezetés nem csak alakítója, hanem része is annak a viszonynak, hogy a vevői szükségletek és a szervezet követelményei úgy kerüljenek összhangba, hogy mind a két fél elérje a céljait. Egy vezető feladata, hogy összekapcsolja az egyéni és a szervezeti célokat, elérve ezáltal a legjobb szervezeti teljesítményt és a legnagyobb munkavállalói elégedettséget. Ehhez viszont szükséges felismernie azt, hogy a vállalati kultúra és az egyes munkavállalók milyen vezetési stílus alkalmazását követelik meg. Kutatásunk célja, hogy két multinacionális vállalat esetében egy vezetési stílust mérő kérdőív segítségével feltárjuk a sikeres vezetés ismérveit és összehasonlítsuk a kapott eredményeket.

• A coaching szemlélet stratégiai szintű alkalmazásának lehetőségei

  1-13

  Árváné Ványai Georgina

  Márton Mónika

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  433

  Tanulmányunk tárgya a business coaching, amely személyre szabott vezetőfejlesztő eszköz, az ügyfél aktuális problémáival foglalkozik és legtöbbször a jóból kiválóvá való transzformáció a folyamat célja. A coaching szervezeti szintű alkalmazásával a hagyományos és az innovatív szervezetek kultúrája is gyökeresen változtatható meg. A változás azért lehetséges, mert a coaching hatására az egyéni szinteken is nagyon erős elköteleződés figyelhető meg. A változások az emberek viselkedésében érhetők tetten, nő a szervezeten belüli kreativitás, a tervezés és a megvalósítás hatékonysága. Pozitív hatással van a munkavállalók motivációjára is, mivel fokozatos és kevésbé forradalmi változtatásokat vár tőlük. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a coaching, mint vezetőfejlesztési eszköz stratégiai szintű alkalmazását.

• A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata

  69-79

  Hajdu Franciska

  Barizsné Hadházi Edit

  Kotsis Ágnes

  Megtekintések száma:

  149

  Tanulmányunk célja a felnőttkori tanulás témakörének bemutatása. Ennek érdekében először meghatározzuk a tanulás definícióit és fontosságát az ember életében. Ezt követően kitérünk a felnőtt korban történő tanulás történelmi hátterére és alakulására. Bemutatásra kerül a felnőttkori tanulás motivációja különböző motivációs elméletek függvényében. A tanulmány második felében egy kezdeti kutatás kerül bemutatásra, melynek középpontjában a felnőttkori tanulás motivációja áll.  Kutatásunk alanyai fiatal felnőttek, akik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakán folytatják tanulmányaikat. Arra szeretnénk válaszokat kapni, hogy a különböző tényezők milyen mértékben motiválják a fiatal felnőtteket tanulmányaik során. Az eredményekkel képet szeretnénk adni mind az oktatók, mind a versenyszférában dolgozó humánpolitikai szakembereknek arról, hogy miképp jellemezhető a vizsgált hallgatók tanulási motivációja. A kutatást a későbbiekben nagyobb mintára is kívánjuk majd kibővíteni.

• A regionális társadalmi innováció kérdései

  602-616

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  276

  A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

• Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel

  382-392

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  390

  A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

• The Role of Logistics Management in Public Services – Research Plan

  33-43

  Buics László

  Megtekintések száma:

  242

  Public services and logistics are generally treated as different fields, but the tools of logistics management with the help of the Unified Services Theory can be used for the benefit of the public services. The aim of this theoretical paper is to generally introduce my topic and relevance of the research on which my PhD thesis will be based in the future. The expectations in the advanced, globalized world are pushing governments to find new methods to fulfil the needs of the citizens while keeping up or even increase efficiency and effectiveness. I believe that from a certain viewpoint the public administration system can be considered as a large scale supply network, and I am particularly interested in how we could apply logistical methods in public services to increase efficiency and effectiveness while simultaneously increase customer satisfaction. In this particular paper I would like to present how I see the connections between the concept of New Public management and the Unified Services Theory. I would like to show the similarities between them and how they could complete each other in order to serve as a background for later logistics related approaches and researches within the domain of public services.

• The Governance of Sports Organizations in Morocco: the Case of the Royal Moroccan Federation of Judo and Related Martial Arts

  38-50

  Hannoun Omar

  Megtekintések száma:

  153

  Governance is crucial for effective sports organization management, particularly as sports organizations increasingly adopt business models. Research inquiries into suitable governance practices in sports have grown, reflecting the evolving landscape of sports management. This qualitative research examined the governance of the Moroccan Judo Federation through semi-structured interviews and analysis using Voyant Tools. Stakeholders, including the vice president, board members, coaches, athletes, referees, technical committee members, and financial manager, provided insights on key aspects of governance. The findings emphasized the importance of strong leadership, effective decision-making processes, transparent governance structures, stakeholder engagement, and ethical conduct. However, challenges were identified in decision-making, stakeholder engagement, conflict resolution, and financial management. Stakeholders highlighted the need for inclusive decision-making processes and transparent and accountable governance practices. By addressing these challenges, the federation can strengthen its governance, support judo's growth, and foster fairness and inclusivity.