Keresés

Keresési eredmények

• Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon

  1-13

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  778

  A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.

• The Concept of Public Works in India

  271-276

  Ratnesh Pandey

  Megtekintések száma:

  102

  The objective of this paper is to understand the concept of public work in India. Nowadays we may approach a wide and broad understanding of public work on international level. One aspect is working for the government. Another one is associated with fighting unemployment and providing work possibility for the unemployed (by doing this decreasing poverty). It may also be understood as participated in governmental financed construction programmes and NREG is one such programme which helps to generate employment for the poor people in India. In this paper various aspects about public works in India are discussed.

• Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra

  701-711

  Dajnoki Krisztina

  Fenyves Veronika

  Bácsné Bába Éva

  Kőmíves Péter Miklós

  Szabados György Norbert

  Megtekintések száma:

  414

  A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.

• Mezőgazdaság és idénymunka - sajátosságok és kilátások

  416-428

  Orbán Szabolcs Gergely

  Szabados György

  Megtekintések száma:

  212

  A mezőgazdaság egyes ágazatait tekintve a foglalkoztatási sajátosságok egészen eltérő képet mutathatnak. Különösen az idényjellegű foglalkoztatás, ezen belül pedig a napszámos/napi béres jellegű munkavégzés érdemel figyelmet. Hazánkban ennek igen régi hagyományai vannak, és közvetlenül összefüggésbe hozható a területi mobilitási és ingázási tendenciákkal ugyanis a nyugati határ közelében Ausztriába járnak át dolgozni, a keleti határ közelében viszont rengeteg a keletről érkező idénymunkás, mely hatást gyakorol a lokális munkaerőpiacokra, bizonyos települések életére. Tanulmányunkban ezeknek a folyamatoknak egyes részleteit szeretnénk áttekinteni, kitérni azokra a sajátosságokra, amelyek a két országot összekötik, valamint az előnyökhátrányok kérdéskörére is. Munkánk során szakirodalmi adatokra, saját tapasztalatokra, illetve a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében élő, napszámosokat idényjelleggel foglalkoztató kistermelők véleményére alapozunk.

• Perceived Barriers to Youth Entrepreneurship in Pakistan and Hungary

  382-391

  Kazmi Syed Zaheer Abbas

  Megtekintések száma:

  127

  Entrepreneurship brings enormous benefits. It generates employment and helps in social and economic development. Ventures created through the youth entrepreneurship have enormous benefits. They generate employment, reduce poverty and unequitable distribution of wealth. These ventures do also help in social, economic and technological development. However, the youth faces several barriers to entrepreneurship. This study explores the personal & psychological, family related, institutional & regulatory, cultural & social, financial and market & knowledge barriers faced by the youth of Hungary and Pakistan. Qualitative research methodology was applied. Interviews at micro and meso levels were conducted from the young entrepreneurs and university professors of Pakistan and Hungary. Results indicate that Pakistan and Hungary have almost similar levels of Personal & Psychological barriers, however, the fear of failure is higher in Hungary than in Pakistan. Family related, cultural & social and market & knowledge barriers are higher in Pakistan for the youth entrepreneurship than Hungary. Institutional & regulatory and financial barriers are at medium levels in Pakistan. For Hungary, these are at low levels. The study has important implications for researchers, academicians, policy makers and for the young aspiring entrepreneurs.

• Egyén, oktatás vagy munkahelyi környezet? Mi befolyásolja a diplomások foglalkoztatásának minőségét?

  244-260

  Kotsis Ágnes

  Megtekintések száma:

  181

  Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy mi befolyásolja a diplomások foglalkoztatásának minőségét, amelyet az egyén végzettségének és a munkakör által megkövetelt végzettségi szintnek az illeszkedésével mérek. Ez alapján megkülönböztetek illeszkedő, és túlképzett munkavállalókat. Ez utóbbi kategóriát az irodalom alapján tovább bontom ténylegesen és látszólag túlképzett csoportokra az alapján, hogy az egyén elégedett-e a végzettségének illeszkedésével. Ha igen, akkor csak látszólagosan lesz túlképzett. A Debreceni Egyetem 2007 ben és 2009-ben végzett DPR adatain azt vizsgálom multinomiális logit modell segítségével, hogy az egyéni, oktatási és munkahelyi jellemzők hogyan befolyásolják ezekbe a kategóriákba kerülés esélyét, azaz a foglalkoztatás minőségét. Ennek során a szakirodalomban azonosított okok, mint a mobilitási ráta, ingázási hajlandóság, a piaci rigiditás, karrier mobilitás, munkatapasztalat érvényességét is tesztelem az adott mintán.

• An Exploratory Study on the Level of Trust Among Hungarian Food Manufacturer Companies

  277-288

  Erdei Edina

  Megtekintések száma:

  215

  The intensification of globalized economic competition is playing an increasingly important role in the lives of companies to determine their true position among their competitors. Food companies are of paramount importance because of their role and weight in the national economy. In Hungary, the food industry plays an important social and economic role and is a world leader in terms of employment and value added. Currently, there are nearly 1100 active food companies in Hungary, so it is worth examining the peculiarities of the role of trust between companies.

  There are often contradictory statements in the literature about the effects of Industry 4.0 technologies and the trust placed in IT tools. Therefore, it is a relevant research question to examine whether the characteristics of the role of trust - e.g. staff, suppliers, IT tools and technologies, etc. as confidence levels can have a direct positive impact on the efficiency, profits, liquidity, etc. of the companies in question. development.

  During the research, I analyzed the level of trust between the food trading companies, in which I discuss the trust within the industry within the company. My aim is to further enrich my previous research knowledge in this field.

• A nonprofit gazdasági társaságok szerepe az emberi erőforrás gazdálkodásban MagyarországoN

  145-152

  Orbán Szabolcs Gergely

  Megtekintések száma:

  147

  A Magyarországon végbement gazdasági növekedés kapcsán megváltozott munkaerőpiaci struktúrában a foglalkoztatásból kiszorult és egyre differenciáltabbá váló csoportok visszaillesztése a munka világába elengedhetetlen szükségletté vált, aminek a megoldására olyan alternatív kezdeményezések jöttek létre, amelyek céljai a haszon-maximalizálással szemben hosszú távra mutatnak. Az egykori közhasznú társaságokat felváltó nonprofit gazdasági társaságok működésük során nemcsak meghatározzák az egész nonprofit szektor bevételeit, munkájuk ezen is túlmutat, hiszen többségük a társadalom perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű, vagy éppen megváltozott munkaképességű emberek körében vállal és végez mással nem pótolható tevékenységet a foglalkoztathatóság javítása és a foglalkoztatás bővítése terén. Tanulmányom célja a KSH által a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott legutóbbi statisztikai adatbázisának feldolgozása volt annak érdekében, hogy a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatásban betöltött szerepét meghatározzam, amit másodelemzés formájában tettem meg.

• A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkavégző képességének megítélése

  36-52

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  574

  A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsága mind hazánkban, mind az Európai Unióban jelentős mértékben elmarad a nem fogyatékossággal élő emberekétől. Az alacsony foglalkoztatási ráta hátterében kutatási eredmények szerint részben az érintett munkavállalói csoporttal kapcsolatos diszkriminatív attitűdök állnak. A munkaerő-piaci beilleszkedésben a munkáltatói attitűdökön kívül jelentős szerepet játszik a szervezetben dolgozó munkavállalók szemlélete, mivel ők azok, akik, mint munkatársak nap, mint nap együtt dolgoznak a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalókkal.

  Jelen tanulmány során bemutatott vizsgálati eredmények arra a kutatási kérdésre fókuszálnak, hogy a kérdőíves felmérésbe bevont 747 fő a munkavégző képesség alapján tesz-e különbséget a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállaló között? Ha igen, akkor milyen különbségek figyelhetők meg, illetve milyen tényezők gyakorolnak pozitív hatást szemléletükre? Hogyan jellemezhetők azok a munkavállalók, akik magasabb szintű befogadó attitűdöket mutatnak?

• Migránsok alkalmazásának megítélése munkavállalók körében

  102-114

  Dajnoki Krisztina

  Kőmíves Péter Miklós

  Megtekintések száma:

  135

  A munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett munkavállalói csoportok sajátosságainak feltárása, illetve
  társadalmi-munkaerőpiaci integrációja mindig is kihívást jelentő feladat volt a szakemberek számára. A hazánkban is megjelenő migrációs hullám hatására a téma aktualitása 2015 nyarától még inkább fokozódott. Jelen tanulmányban „A migránsok befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának humán erőforrás menedzsment kihívásai” című kutatási program keretében arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a migránsok munkaerőpiaci integrációjához. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, féltik-e a jelenlegi munkahelyüket, mely tényezők játszanak szerepet a migránsok foglalkoztatásában, valamint alkalmazásuk milyen pozitív, illetve negatív hatással járhat a társadalomra, gazdaságra. A kérdőíves vizsgálati eredmények alapján a munkavállalók nem félnek attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket, ugyanakkor bizonytalanok abban a kérdésben, hogy alkalmaznának-e, illetve dolgoznának-e együtt migráns személlyel. A társadalomra, illetve gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében egyértelműen negatív attitűd figyelhető meg

• Sportcivil szervezetek és az emberi erőforrások összefüggése

  146-154

  Szabados György Norbert

  Bácsné Bába Éva

  Fenyves Veronika

  Bács Zoltán

  Dajnoki Krisztina

  Kovács Sándor

  Megtekintések száma:

  217

  A KSH minden év tavaszán az ELEKTRA rendszeren keresztül rögzíti a civil szervezetek előző évi, elsősorban humán és gazdasági jellegű tevékenységi adatait. Ez az adatforrás általában irányadó a hazai civil szektor tevékenységének megítélése során, ugyanakkor kiadványtárukban elérhető, a non-profit szektor legfontosabb jellemzői elnevezésű tájékoztató, mely elsősorban leíró statisztikai módszerre építve csupán átfogó jelleggel ismerteti a szektor legfontosabb sajátosságait. Párhuzamosan emellett minden évben elérhető az ennek háttértárát jelentő adatbázis, mely a másodelemzést végezni kívánó kutató számára mélyebb összefüggések feltárására is lehetőséget biztosít. Tanulmányunk célja ennek a nagy területnek csupán egy kisebb részét jelentő, elsősorban a támogatások és a humán erőforrások közötti összefüggések feltárása különösen amiatt, mivel ennek a szektornak a humán erőforrás bázisa a foglalkoztatottak és önkéntesek között oszlik meg és kérdéses, hogy van-e a támogatásoknak hatása a foglalkoztatásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a támogatások és humán erőforrások között van összefüggés, ahol elsősorban a magán jellegű támogatásoknak van erősebb hatása mind az önkéntességre, mind a munkaviszony jellegű foglalkoztatásra.

• Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra

  9-16

  Krutilla Zsolt

  Riczu Zsófia

  Megtekintések száma:

  349

  Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

• A millenniumi generáció munkatapasztalatai

  657-665

  Liskuné Vathy Veronika

  Bognár István Ádám

  Kőmíves Péter Miklós

  Körösparti Péter

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  206

  Ha nyitott szemmel járunk a mindennapok során, akkor nem kerülheti el figyelmünket a hallgatói munkavégzés jelensége. Ezen tanulmány keretein belül az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók munkatapasztalatainak meglétét, későbbi elhelyezkedési terveit, jövedelmi igényeit. Emellett szakirodalmi vizsgálatok keretében elemezzük a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb forrásokat.

  A felsőoktatásba újonnan belépő hallgatók szemléletének változására fontos figyelmet fordítani, mivel tanulmányaik befejezése után aktív munkakeresővé válnak. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán a 2019/2020-as tanévben mintegy 2000 fő került felvételre, akik közül 1700 meg is kezdte a tanulmányait. A kutatásunkat ezen hallgatók bevonásával végeztük.

  Az adatfelvétel a Debreceni Egyetem által szervezett gólyatáborában résztvevő hallgatók körében történt. A felmérés kiterjed többek között a kezdő fizetési igények felmérésére, az eddigi munkatapasztalatokra, a jövőbeni tervekre, ehhez kapcsolódóan a külföldi munkavállalással kapcsolatos hajlandóságra, valamint arra, hogy mely tényezőket veszik figyelembe a munkahely választás során.

• A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből

  152-163

  Barbara Pirohov-Tóth

  Megtekintések száma:

  621

  A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

• A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során

  242-251

  Péntek Ádám

  Botos Szilvia

  Füzesi István

  Megtekintések száma:

  199

  A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.

• Turisztikai célú támogatás hatásának vizsgálata a vállalati versenyképességre

  603-616

  Nagy Tünde

  Darabos Éva

  Megtekintések száma:

  161

  A turizmus ma a világon kétség kívül stratégiai fontosságú. Magyarország esetében is elmondható, hogy nagymértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepe sem vitatható. A nemzetgazdasági súlyából adódóan mindenképpen elemzésre alkalmas területet jelent, azonban az összetettségből adódóan gazdasági teljesítményének, versenyképességének számbavétele rendkívül bonyolult feladat. A két közvetlenül leginkább kapcsolódó ágazat, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményén keresztül mérhető leginkább. Jelen tanulmány nem is szándékozik a turisztikai ágazat egészének teljesítményét mérni, célja vállalati oldalról, a vállalati versenyképesség számviteli adatokból mérhető, egy részterületének a vizsgálata. A konkrét vizsgálat tárgya 8 turisztikai célú támogatást kapott vállalat jövedelmezőségi helyzete.

• A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai

  99-107

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  367

  Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.

• Hallgatói vélemények szakmai gyakorlatról és tanulás melletti munkavégzésről

  286-297

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  337

  A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.

• Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel

  382-392

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  375

  A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

• Staying Employed and Employing Others: Leadership Styles and Management Strategies of Proprietors of Micro Enterprises in Developing Countries

  408-419

  Akpamah Peter

  Megtekintések száma:

  212

  This study sought to find out the leadership style and management strategies of the proprietors of micro enterprises that have enabled them to stay in business this long and offering employment to several others in the midst of unfavourable economic conditions in developing countries. Management strategy and leadership style are complementary in pursuing organizational goal. Though, literature on the subject reveals that not much research has been done on the survival of micro business on the African’s continent regarding owners’ management strategies and the leadership style. We used mix methods in data collection and purposive samplings of thirty (30) micro enterprises’ proprietors were interviewed. The result reveals that owners of micro business practice multistrategies in their organizations. The Study found out that the Laissez Faire or Free Rein Leadership and the Bureaucratic Leadership were not practiced by any of the research participants. However, Authoritarian Leadership with strict instructions dominated Democratic Leadership and appeared to have been very effective and yielded result in most micro businesses.

• Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai

  75-90

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  195

  A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan.  A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

• Egy KKV múltja, jelene, jövője

  303-313

  Baksi Zsolt

  Megtekintések száma:

  344

  A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.

• Menedzsment szakos hallgatók a munkaerőpiacon: az elhelyezkedés mintázatai

  1-14

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  129

  A tanulmány három menedzsment szak végzettjeinek a munkaerő-piaci karrierjét vizsgálja. A gazdaságtudományi és műszaki képzési területhez tartozó szakok (gazdálkodás és menedzsment, műszaki menedzser, humán erőforrás menedzser) az átlagos és több területen jó helyzetű szakokhoz és szakmákhoz tartoznak. A vizsgált szakmák társadalmi rekrutációja középosztálybeli. A munkaerő-piaci sikerességük, így például az elhelyezkedés időtartama, a foglalkoztatás szintje és a jövedelem alapján a kedvező pozíciójú szakmák közé tartoznak. Az egyetemen szerzett szaktudás illeszkedése a végzett munkához magasnak jónak mondható. Elégedettségük a munka különböző összetevőivel hasonlít a többi pályakezdő diplomáséhoz, leginkább a munka tartalmával elégedettek, kevésbé annak presztízsével és az elérhető jövedelemmel. A tanulmányban a Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es és 2012-es adatbázisát elemezzük.

• Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben

  127-137

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  137

  A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.

• A tehetség megtartásának lehetőségei a karrierigények tükrében

  31-43

  Gergely Éva

  Pierog Anita

  Megtekintések száma:

  426

  A szervezeteknek nem csupán arra kell fókuszálnia, hogy megtalálja a munkaerőt, hanem arra is, hogy tehetséges munkavállalót találjon és, hogy meg is tudja tartani őket. Emiatt tartottuk fontosnak, hogy figyelmet fordítsunk a tehetség és karrier vizsgálatokra. Ebben a tanulmányban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők fontosak a karrier szempontjából a jövő munkavállalói és a már jelenleg dolgozók körében, valamint arra, hogy akik most dolgoznak, hogyan látják az egyes karrier tényezők mennyire valósulnak meg a munkahelyükön. Kérdőíves felmérést végeztünk hallgatók körében, melyben 116 értékelhető kérdőív állt rendelkezésre, melyből. 73 BSc/BA és 43 Msc/MA hallgató által lett kitöltve. A felmérésben arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek a karrier tényezőit mennyire tartják fontosnak a jelenben ahhoz, hogy az ideális munkahelyet megszerezzék, és a jövőben ahhoz, hogy egy akkori munkahelyükön előrejussanak a karrierjükben. A jelenben fontos tényezők a kitartás, szorgalom, tudás, rátermettség, melyek az előrejutásban még fontosabbak lesznek a véleményük szerint. Jelenleg nem tartják fontosnak a hallgató társak támogatását és az erkölcsösséget, azonban később a munkatársak támogatása sokkal fontosabb lesz. A dolgozói kérdőíves felmérésben két kérdésre kerestük a választ. Egyrészt mely tényezők fontosak a karrierhez, másrészről a munkahelyen mennyire valósulnak meg a megtartáshoz, elégedettségükhöz köthető tényezők. A karrierhez fontosnak tartják a szorgalmat, erkölcsösséget, munkatársak támogatását, összeköttetéseket, melyek hasonlóak a hallgatók véleményéhez. Azonban a már dolgozók fontosabbnak tartják az előrejutásban a törtetést a hallgatókhoz képest. A megtartáshoz kapcsolódó tényezők megvalósulása érdekes eredményeket hozott. A leginkább teljesülő tényezők, mint a jó munkatársi kapcsolat és a vezetővel történő kapcsolat, is alig érik el a 4 fölötti átlagot, mely átlag feletti mértékben valósul meg. De elmarad a nagyon és teljes mértékben értéktől. Közepesen valósul meg az önállóság, a kihívó munka, a méltányos fizetés, karrier lehetőség, melyek a tehetséges emberek számára a flow élményhez szükségesek lennének. Ezekre hosszútávon mindenképp oda kell figyelnie a vezetőknek és HR szakembereknek a tehetséges dolgozók megtartásának érdekében.