Keresés
Keresési eredmények
-
A millenniumi generáció munkatapasztalatai
657-665Megtekintések száma:187Ha nyitott szemmel járunk a mindennapok során, akkor nem kerülheti el figyelmünket a hallgatói munkavégzés jelensége. Ezen tanulmány keretein belül az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók munkatapasztalatainak meglétét, későbbi elhelyezkedési terveit, jövedelmi igényeit. Emellett szakirodalmi vizsgálatok keretében elemezzük a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb forrásokat.
A felsőoktatásba újonnan belépő hallgatók szemléletének változására fontos figyelmet fordítani, mivel tanulmányaik befejezése után aktív munkakeresővé válnak. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán a 2019/2020-as tanévben mintegy 2000 fő került felvételre, akik közül 1700 meg is kezdte a tanulmányait. A kutatásunkat ezen hallgatók bevonásával végeztük.
Az adatfelvétel a Debreceni Egyetem által szervezett gólyatáborában résztvevő hallgatók körében történt. A felmérés kiterjed többek között a kezdő fizetési igények felmérésére, az eddigi munkatapasztalatokra, a jövőbeni tervekre, ehhez kapcsolódóan a külföldi munkavállalással kapcsolatos hajlandóságra, valamint arra, hogy mely tényezőket veszik figyelembe a munkahely választás során.
-
A magyar agrár-felsőoktatás aktuális helyzete
263-281Megtekintések száma:130Cikkünkben áttekintést nyújtunk a magyar agrárium, és a magyar agrár-felsőoktatás jelenlegi helyzetére vonatkozóan. Bemutatjuk az agrárium helyzetének alakulását a világ különböző nemzetgazdaságaiban, illetve a hazai agráriumot is. Ismertetjük az ágazatban dolgozók képzettségi szintjét és életkorát. Kitérünk az agrárfelsőoktatási mutatószámokra, problémákra, jövőképre.
-
Debreceni szakközépiskolai tanulók pályaválasztásának aktuális kérdései
308-319Megtekintések száma:107A cikk célja a Z-generációra jellemző tanulási jellegzetességek feltárása a szakirodalom alapján. Hasonló módon, szekunder forrásokkal bemutatjuk az élethosszig tartó tanulás jellegzetességeit is, különös tekintettel az informális és a nem formális tanulás egyes folyamataira. Emellett primer kutatási eredmények alapján, egy debreceni középiskolákban végzett felmérés eredményeinek ismertetésével mutatjuk be a tanulók továbbtanulási elképzeléseit és munkaerőpiaci elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzeléseit, elvátásait.
-
Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra
701-711Megtekintések száma:395A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.
-
„Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje
292-307Megtekintések száma:328A vidék sajátosságainak kutatása napjaink egyik legérdekesebb szakszociológiai területét képezi. Ezen belül fontos vizsgálatok alapjául szolgál a vidék élet- és megtartó képessége, melyek egyik alappillére, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével vissza akarjanak térni és képesek legyenek a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés, innováció katalizátoraivá válni. Manapság azonban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az imént említettekkel szoros összefüggésben jelenik meg a vidékiség is, mint a helyi – vidéki – értelmiség sajátos magatartásmódja, mely további problémák forrását képezheti. A kutatásunk során többek között arra kerestük a álaszt, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki települések jelentős része nem vonzó a nagyvárosi felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, legyen szó akár az oda való visszatérésről, vagy kiköltözésről, továbbá vidékképükről, vidékkel kapcsolatos nézeteikről is igyekeztünk újszerű képet adni. Kutatásunk fókuszában szerepelt a sport vidéki közösségmegtartó erejének elemzése is.A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
-
Migránsokkal kapcsolatos munkaerőpiaci attitűdök feltárása egyetemi hallgatók körében
1-12Megtekintések száma:132A cikk célja a migrációval, migránsokkal kapcsolatos attitűdök ismertetése egy egyetemi hallgatók bevonásával végzett kérdőíves vizsgálat eredményeire alapozva. A migránsok fogalmának meghatározását követően a vizsgálat eredményeit mutatjuk be. A felmérés eredményeként megállapítható, hogy az önmagukat alapvetően toleránsnak tartó hallgatók a gyakorlatban elutasítóak a migránsokkal szemben. A migránsok iskolai végzettségével kapcsolatos válaszok szerint az alapfokú végzettség és a szakmaismeret feltételezhető a migránsokról, amennyiben a válaszadók úgy ítélték meg, hogy a migránsok egyáltalán rendelkeznek mérhető iskolai végzettséggel. A válaszadók szerint a migránsok munkához való hozzáállása általánosságban rossz. Talán ezért sem szívesen dolgoznának együtt migránsokkal vagy alkalmaznának migránst a kérdésre válaszoló kitöltők.
-
„Visszatérni vidékre” – Hallgatói vidékképek kvalitatív megközelítésben
204-216Megtekintések száma:206Napjaink legérdekesebb szakszociológiai kutatásainak egyikét a vidék sajátosságainak feltárása képzi. Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a vidék életképessége és lakosság megtartó képessége, melynek igen fontos pillére, hogy a fiatalok helyben maradjanak vagy vissza akarjanak oda térni, és képesek legyenek a helyi fejlődéshez minél hatékonyabban hozzájárulni. Ebben sokféle tényező játszik szerepet, így például a munkahely, a környezeti és szociális tényezők, vagy épp a szabadidős lehetőségek és a sportindíttatás is. Jelen kutatásunkban többek között arra kerestük a választ, hogy a kvalitatív felmérésben résztvevő felsőoktatási hallgatók hogyan vélekednek a hazai vidékről, annak előnyeiről és hátrányairól, a benne rejlő lehetőségekről, emellett vizsgáltuk azon tényezőket is, amelyek közrejátszhatnak abban, hogy a válaszadók – feladva korábbi lakhelyüket – a nagyvárosban maradás mellett döntenek, illetve melyek lehetnek azok, amik visszatéríthetik őket vidékre. Végül, de nem utolsó sorban egy igen érdekes témát, a megkérdezettek vidéki elithez való viszonyát vettük górcső alá.
-
A felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületei, mint az innováció és a tudásáramlás történelmi példái
87-97Megtekintések száma:173A felsőoktatás nemzetköziesedése az oktatásszervezés egyik kiemelkedő aktualitással bíró részterülete, amely megoldást jelenthet a magyar felsőoktatásban a demográfiai okokból várhatóan bekövetkező hallgatói létszámcsökkenésre. A felsőoktatás nemzetköziesedése azonban annak ellenére sem újkeletű jelenség, hogy annak népszerűsége az elmúlt évtizedek során jelentősen emelkedett, mára igen elterjedtté vált. A cikk célja, hogy bemutassa a felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületeit, példáit szakirodalmi források és kutatás alapján.
-
Migránsok alkalmazásának megítélése munkavállalók körében
102-114Megtekintések száma:121A munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett munkavállalói csoportok sajátosságainak feltárása, illetve
társadalmi-munkaerőpiaci integrációja mindig is kihívást jelentő feladat volt a szakemberek számára. A hazánkban is megjelenő migrációs hullám hatására a téma aktualitása 2015 nyarától még inkább fokozódott. Jelen tanulmányban „A migránsok befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának humán erőforrás menedzsment kihívásai” című kutatási program keretében arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a migránsok munkaerőpiaci integrációjához. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, féltik-e a jelenlegi munkahelyüket, mely tényezők játszanak szerepet a migránsok foglalkoztatásában, valamint alkalmazásuk milyen pozitív, illetve negatív hatással járhat a társadalomra, gazdaságra. A kérdőíves vizsgálati eredmények alapján a munkavállalók nem félnek attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket, ugyanakkor bizonytalanok abban a kérdésben, hogy alkalmaznának-e, illetve dolgoznának-e együtt migráns személlyel. A társadalomra, illetve gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében egyértelműen negatív attitűd figyelhető meg
