Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Lehetőségek a cirkuláris, fenntartható mezőgazdaságban
    17-23
    Megtekintések száma:
    249

    A víz az élet forrása, a vízkészletek hosszú távú megőrzése szempontjából nagyon fontos a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A szennyvíziszap elsősorban nem hulladék, amelyet ártalmatlanítani kell, hanem hasznosítható másodlagos nyersanyag, illetve megújuló energiaforrás. A települési szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok viszonylag nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak, ezért felhasználásának egyik kiváló lehetősége lehet a mezőgazdasági hasznosítás. A fenntartható mezőgazdaságra való áttérés egyre sürgetőbb, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen olyan megoldást biztosíthat, amely a jövőbe tekint, tehát nem rombolja a környezetet; önfenntartó, azaz ciklusosan működő, az egyik folyamatban keletkező hulladék, a másik folyamatban nyersanyaggá vállhat. Az iszap talajra gyakorolt kedvező hatásai, mint a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talaj termékenységének, tápanyag szolgáltató képességének és mikrobiológiai aktivitásának növelése mellett, mindig felmerül a toxikus elemek és a gyógyszermaradványok előfordulása és akkumulációjának problémája. A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható. A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A mezőgazdasági termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállítására szintén adaptálható lehet, egy zárt ciklusú körkörös modell, mely szerint minimális talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint a szerves anyag, tápanyag-utánpótlással lehetséges helyreállítani a mezőgazdasági területeket.

  • Sportszolgáltatások kínálatának elemzése szervezeti szempontok alapján
    465-474
    Megtekintések száma:
    288

    A fogyasztói társadalmak térnyerése a sport területén is előidézte az elüzletiesedést, a profitorientált működési keretek megjelenését. A hivatásos, látványcsapat sportokban versenyző csapatokat működtető sportvállalkozásokat számos nemzetközi és hazai kutató vizsgálta jogi, gazdasági, szervezeti szempontból. Jelen cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a témában született magyar kutatási megközelítéseket áttekintő jelleggel összegezzük. Vizsgálatunk indíttatását az adja, hogy a közeljövőben kezdjük meg a magyar profitorientált sportszolgáltatók szervezeti szempontú vizsgálatát. Terveink szerint a sportvállalkozások működésének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, szervezési, vezetési, munkaerő gazdálkodási helyzetét elemezzük majd. A kutatás megalapozásához elengedhetetlen a hazai közgazdasági, szervezéstudományi szekunder kutatások review-jellegű összefoglalás, ami lehetővé teszi a megfelelő kutatási módszertan kialakítását, majd az eredményeink előzményekkel történő összevetését.

  • A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
    625-636
    Megtekintések száma:
    261

    Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

  • A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
    162-172
    Megtekintések száma:
    94

    Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.

  • Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában
    441-452
    Megtekintések száma:
    401

    A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

  • „Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje
    292-307
    Megtekintések száma:
    381

    A vidék sajátosságainak kutatása napjaink egyik legérdekesebb szakszociológiai területét képezi. Ezen belül fontos vizsgálatok alapjául szolgál a vidék élet- és megtartó képessége, melyek egyik alappillére, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével vissza akarjanak térni és képesek legyenek a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés, innováció katalizátoraivá válni. Manapság azonban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az imént említettekkel szoros összefüggésben jelenik meg a vidékiség is, mint a helyi – vidéki – értelmiség sajátos magatartásmódja, mely további problémák forrását képezheti. A kutatásunk során többek között arra kerestük a álaszt, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki települések jelentős része nem vonzó a nagyvárosi felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, legyen szó akár az oda való visszatérésről, vagy kiköltözésről, továbbá vidékképükről, vidékkel kapcsolatos nézeteikről is igyekeztünk újszerű képet adni. Kutatásunk fókuszában szerepelt a sport vidéki közösségmegtartó erejének elemzése is.A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

  • The Middle East perspective of Corporate Social Responsibility
    282-291
    Megtekintések száma:
    247

    Corporate social responsibility (CSR) in the Middle East is gaining more importance than in the past. Although it still remains more about philanthropy and charity, it moves towards a more strategic approach which includes formalizing ways of giving, as a set of non-random actions, and focuses more on addressing social ills and environment, economic challenges, that are hindering development. However, the business in the region has not yet taken the step to fully integrate the CSR into their core business operations. The most common challenges that facing the CSR implementation are the lack of government requirements and incentives, spreading awareness, building CSR partnership model, going beyond the marketing and PR campaigns, and full integration of CSR into the business strategy. In this paper, we aim to introduce the current state of the CSR in the Middle East and its perspectives, besides reviewing its evaluation stages, motivations, and current challenges. Moreover, we aim to examine CSR common practices through examples from the financial sector. The research method applied in this research is based on secondary data sources and we have used desk research to illustrate most important points and findings on the topic.

  • Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra
    9-16
    Megtekintések száma:
    373

    Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

  • Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében
    17-29
    Megtekintések száma:
    121

    A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.

  • Az oktatás, mint humántőke-beruházásra fordított kiadások makrogazdasági vizsgálata
    520-530
    Megtekintések száma:
    143

    Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása

  • Debreceni csoportos órát tartó fitnesz termek szolgáltatás kínálatának felmérése
    35-48
    Megtekintések száma:
    305

    A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk.  Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.

  • Családi vállalkozás fejlesztése franchise rendszerben
    390-400
    Megtekintések száma:
    313

    Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell! Ha csak a „szinten tartás” a tulajdonosok célja, akkor az adott vállalkozás előbb-utóbb lemarad a konkurenciához képest és hátrányba kerül a piaci versenyben. A fejlesztés ütemét és módját a körülmények figyelembevételével kell megválasztani. A számos lehetőség közül jelen cikk keretein belül azt kívánjuk vizsgálni, hogy a franchise rendszer kialakítása alkalmas lehet-e egy hagyományos családi tulajdonú kisvállalkozás fejlesztésére. Jelen kutatásunk során egy esettanulmányból kiindulva modelleztük egy családi fagylaltozó üzlet franchise rendszerben történő terjeszkedését.

  • A Case Study on Human Resource Management Practice of a Sport Organization
    410-425
    Megtekintések száma:
    721

    Human resource with the adequate ability and skills is of decisive importance in all organizations, irrespective of the field of activity in which they operate. It is no different with the life of sports organizations. The human resource management of sports organizations is peculiar which is influenced by, on the one hand, the operating form of an organization, on the other hand, the nature of employment. Those well-known jobs can be also found in the sport organizations which are necessary to operate an organization and carry out the general tasks, at the same time, the amateur or professional athletes turn up as specific human resources. Aim of the study is to explore the specific characteristics of the human resource management of a particular organization, namely Debreceni Egyetem Atlétikai Club Sport Nonprofit Közhasznú Kft. (University of Debrecen Athletic Sport Non-profit Public Benefit Purpose Ltd., hereinafter: DEAC Ltd.), primarily focusing on the traditional HR functions. After reviewing the domestic and international specialized literatures, the practice of the examined sport organization will be described by means of case study, document analysis and managerial interview methods. Based on the results, it can be determined that there is no separate HR manager in case of the examined sport organization, due to its size, but the managing director carries out the tasks as an economic and HR manager in one person. From the aspect of organizational operation, the practice of HR functions is similar to the practice of other SME business organizations, at the same time, the management of athletics as human resources means its specific characteristic where the managements of labour supply, career and talent has other interpretation.

Adatbázis logók