Keresés
Keresési eredmények
-
The Impact of a Coronavirus Epidemic on China’s Public Debt Ratio Growth
151-159Megtekintések száma:272Public opinion in the economic profession is strongly preoccupied with the expected negative economic effects of the coronavirus epidemic. Among the consequences, special attention is paid to the increase in the gross debt of the states. Indeed, based on conventional economic knowledge, it is clear to everyone that the economic downturn and the increase in government sector expenditure will directly lead to a sharp rise in government debt. The study aims to predict an increase in China’s government debt ratio using a macroeconomic model. The study will quantify the rate of increase in China’s public debt based on four theoretically possible scenarios for the course of the coronavirus epidemic. I am aware that it is difficult to apply conventional economic knowledge to China’s state-capitalist system. This is explained by the fact that the theories of the socialist economic model do not apply to China either. At the same time, the functioning of China's economy is closer to that of market-based economies, but the country's structure as a whole cannot be integrated into this framework either. But models describing the economic development of developing national economies cannot be applied to the country either. Nonetheless, I attempt to use conventional economic economics to attempt to quantify the impact of the coronavirus epidemic on China’s sovereign debt ratio. China’s public debt growth rates calculated under different outbreak scenarios are different, but none show an increase that would call into question the financing of China’s public debt.
-
The Landscape of Civil Society Organizations in the Economy of Kosovo
334-343Megtekintések száma:311Civil society organizations (CSOs) in the scientific literature have been studied broadly from various aspects such as cultural, political, social and economic. But as far as the last one is concerned, there is still a research gap because there is a lack of study about their contribution to economies under development, such as Kosovo, and which must be filled because of its importance. This paper tends to analyze the present situation of CSOs in Kosovo and their potential contribution to economic activity. Highlighting the activities, the structure and the place of these organizations in the economy will be the approach, in the beginning, to pave the way for further study of specific areas related to them. The methodology established contains analyses of secondary sources that are done by using data from the Ministry of Public Administration of Kosovo, Kosovar Index of Civil Society which is a regular report of the Kosovar Civil Society Foundation (KCSF), and other supplementary data. However, this will proceed after the scientific conceptual issues of CSOs and their place within the economy. Finally, the results show that civil society in Kosovo is very diverse with organizations in different sectors, and the economic activity sector consists of mostly agricultural NGOs. In transition countries, CSOs are seen as an alternative that improves a particular sector. Thus far, there are over 10,000 organizations established in Kosovo, but relative studies suggest only 1000 to be active. Furthermore, their activity and contribution to economic development is little known so far, while the main problem of the economy remains unemployment.
-
Cultural diversity, Intercultural Competence, Tolerance and the Economy: a Review
98-109Megtekintések száma:203Cultural diversity is generally a controversial topic in the literature. Whereas some studies proved that it has economic benefits, others denied that. However, it is possible to avoid the costs related to that through enhancing each of intercultural competence, on the level of firms, and social tolerance, on the level of economies. To investigate that, the study used literature review analysis. Based on the literature, cultural diversity plays important role in enhancing innovation and entrepreneurship which are necessary for economic development. However, it may result in different challenges such as a lack of trust and conflict. Therefore, it could be feasible to manage and benefit from cultural diversity in the companies through cross-cultural training as well as cultural diversity management. On the other hand, economies can avoid cultural diversity's costs by adopting the policies and institutions which are necessary for enhancing the level of social tolerance among people.
-
Az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség összefüggései Európában
31-51Megtekintések száma:347Ez a kutatás az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség kapcsolatát elemzi, amihez 48 európai ország toleranciát mérő indexeit és gazdasági adatokat használ fel. Elsőként a modernizációs tézisre alapozva összegzem miként hat a gazdasági fejlődés a kisebbségekkel szembeni toleranciára, továbbá – empirikus tanulmányokat felhasználva – bemutatásra kerül, hogyan tud a tolerancia visszahatni a gazdasági teljesítményre. A fő cél annak megerősítése, hogy ezek a megállapítások az európai országokra nézve is helytállóak. A GDP/ fő és a tolerancia, illetve a HDI és tolerancia regresszióanalízise segítségével bizonyítható a modernizációs tézis. Az elemzés másik része, ami a tolerancia FDI-ra gyakorolt hatását vizsgálja, alátámasztja, hogy a toleránsabb országokba valóban több külföldi tőke áramlik. A fenti eredmények alapján valószínű, hogy a gazdasági fejlettség és az LMBTQ inklúzió kölcsönhatásban vannak, így ez utóbbival számolni kell a politikában és gazdasági életben is.
-
Egy KKV múltja, jelene, jövője
303-313Megtekintések száma:376A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.
-
Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
22-35Megtekintések száma:499Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.
-
Strategies and Effects of LEDS (Low Emission Development Strategy) in Fortaleza, Brazil
110-121Megtekintések száma:179When it comes to climate change, the built environment, together with transport, and waste and water management play a significant role as Greenhouse Gases (GHG) emitting sectors, reflecting the strong need to address such issues by local governments. A notable action that has been taken in this regard is the Urban Low Emission Development Strategies (Urban LEDS), which consists of a project implemented by the UN-Habitat and the International Council for Local Environmental Initiatives (ICLEI) that selected eight model cities and twenty-one satellite cities around the world and aims to support integrated and ambitious climate action, encouraging low-carbon efforts in emerging economies through the collaboration among them. In addition, eight European cities also participated in the project in its first phase, contributing with their expertise and experience with climate change mitigation. Since 2012, the city of Fortaleza in Brazil is a model city of the Urban LEDS project and it has sustainably integrated and developed many projects, making it a more resilient city, stimulating its economic growth and improving its quality of life. This paper aims to present the milestones that Fortaleza has already met within Urban LEDS and its main priorities in the next years, identifying best practices in three European cities (Copenhagen, Zagreb and Hannover) that could also be implemented in its geographical, social and cultural context, as well as indicate lessons that other cities can learn from Fortaleza.
-
An Exploratory Study on the Level of Trust Among Hungarian Food Manufacturer Companies
277-288Megtekintések száma:228The intensification of globalized economic competition is playing an increasingly important role in the lives of companies to determine their true position among their competitors. Food companies are of paramount importance because of their role and weight in the national economy. In Hungary, the food industry plays an important social and economic role and is a world leader in terms of employment and value added. Currently, there are nearly 1100 active food companies in Hungary, so it is worth examining the peculiarities of the role of trust between companies.
There are often contradictory statements in the literature about the effects of Industry 4.0 technologies and the trust placed in IT tools. Therefore, it is a relevant research question to examine whether the characteristics of the role of trust - e.g. staff, suppliers, IT tools and technologies, etc. as confidence levels can have a direct positive impact on the efficiency, profits, liquidity, etc. of the companies in question. development.
During the research, I analyzed the level of trust between the food trading companies, in which I discuss the trust within the industry within the company. My aim is to further enrich my previous research knowledge in this field.
-
Az élelmezésbiztonság és a gazdasági növekedés kapcsolata jövedelemszintenként
16-29Megtekintések száma:192Az élelmezésbiztonság biztosítása alapvető, de gyakran elhanyagolt célkitűzés a fenntartható fejlődést és kiegyensúlyozott gazdasági teljesítményt szolgáló intézkedések között. A tanulmány az élelmezésbiztonságnak az egy munkavállalóra jutó kibocsátás (termelékenység) növekedésére való hatását vizsgálja, miközben figyelembe veszi az országok fejlettségét. A dinamikus panel regresszió alapján kijelenthető, hogy az élelmezésbiztonság pozitív hatást gyakorol a termelékenység növekedésre, azonban a fejlettebb országok esetén ez a hatás erősebb. Az eredmények rávilágítanak az alacsony jövedelemszinttel rendelkező országok gazdasági problémáinak összetettségére, hiszen a fejlődésükhöz láthatóan nem elégséges az élelmiszerfogyasztás egyoldalú növelése.
-
A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében
108-116Megtekintések száma:203Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.
-
Fenntarthatóság, fenntartható ellátási lánc menedzsment
322-328Megtekintések száma:868A világgazdaság gyors fejlődése, a természeti erőforrások növekvő hiánya és a szennyezés által okozott romlás miatt a környezetvédelem a világ országainak és régióinak alapvető problémája lett. A fenntarthatóság a politikai döntéshozók, az újságírók, a tudósok, az egyetemek és a társadalom körében a világ számos részén és a különböző kutatási területeken közös vita tárgyává. Általánosan elfogadott, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésében is. Ebben a szerepben kulcsfontosságú kihívást jelent a fenntartható fejlődés által okozott gyakran ellentétes nyomások egyensúlyba hozni, azaz a vállalati szintű gazdasági teljesítmény szembenállását a környezeti romlással és a társadalmi zavarokkal. A fenntarthatóság elveinek a vállalatokba való hatékony integrálásához a szervezetek határain túlmutató cselekvésre van szükségük. A fenntarthatóság kérdése egyre erőteljesebben megjelenik a felelős vállalatirányítás eszméi között. Az ellátási lánc menedzsment egyik legfontosabb területe, hogy a vállalatok versenyelőnyt szerezzenek a piacon. Ez jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, és egyre nagyobb szükség van a környezeti gondolkodás integrációjára az ellátási lánc menedzsmentjében és folyamataiban, ezért a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, egyre nagyobb részt vállalnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás kezdeményezésekből, a környezetbarát ellátási lánc elérésért. Az elmúlt évtizedekben kidolgozták a fenntartható és a zöld ellátási lánc menedzsment gyakorlatokat, ezzel próbálva integrálni a környezetvédelmi szempontokat a szervezetekbe, a termelési és fogyasztási folyamatok környezetére gyakorolt, nem kívánt negatív következmények csökkentésével. Jelen cikkben a szakirodalmakat alapul véve főként leíró szekunder kutatás során vizsgáltam a fenntarthatóság és a fenntartható ellátási lánc menedzsment kérdéskörét.
-
Turisztikai célú támogatások szerepe az Észak-Alföld Régió fejlődésében
365-376Megtekintések száma:181A tanulmány célja, főbb makro gazdasági mutatók alapján az Észak-alföldi régió fejlődésének, valamint a kapott uniós – ezen belül a turisztikai célú – támogatások összegének bemutatatása, illetve a támogatások hatásainak vizsgálata. Az adatok alapján megállapítható, hogy a régió jelentős támogatásban részesült a 2007-2013. évek során, a gazdasági fejlettség tekintetében az utolsó helyen szerepel, de több területen kedvezőbb teljesítményt ért el. A szálláshely-vendéglátás nemzetgazdasági ágat nehéz önállóan vizsgálni, egyrészt számos más terület együttes hatásaként fejlődik, másrészt a turisztikai jellegű fejlesztések más ágazatok számára is felhasználhatókká válnak, új vállalkozások, beruházások indulnak, ugyanakkor nem csak a vállalatok, hanem az önkormányzatok turizmusból származó bevétele is nő. A statisztikai adatok alapján rámutatunk arra, hogy a régióban a turizmus-vendéglátás területén a fejlesztések eredménye csak mérsékelt és megyénként eltérő mértékű.
-
Entrepreneurial Climate – Management of Women's Entrepreneurship
69-74Megtekintések száma:92Entrepreneurship, which people can have without formal economic education, is a tendency acquired through upbringing in the family, competition in school, implies risk and constant self-affirmation through the acquisition of profits and losses, so that it represents the sum of successes and failures, victory and defeat. In the last thirty years, female entrepreneurship has been developing more and more, especially in less developed countries, the reason for such growth is primarily reflected in the promotion of equality between men and women, the right to education, and the development of democracy. Female entrepreneurship is a significant factor in economic development, so the national economy becomes richer. The subject of this research are the entrepreneurial climate in the Balkans compared to the world in terms of female entrepreneurship, what is the role of the family in starting a small business, as well as its survival and growth. In the study the results of previous research in this area. The research method is based on a comparative analysis of studies dealing with this problem from the territory of Balkans. It can be concluded that in the Balkans, female entrepreneurship is still in its infancy, it is about a very small percentage of female entrepreneurs, although according to research, it is evident that there has been no major progress in the last 15 years. Recommendation In the countries of the Balkans, there is a good entrepreneurial climate for the development of female entrepreneurship, especially because women can work from home, and in the future it is necessary to go in this direction.
-
„Forradalmi” változások a menedzsment területén
1-15Megtekintések száma:161A tudomány fejlődése, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazása hatalmas változásokat hozott létre a nem-hagyományos területeken is. Kialakult az „egészségipar”. A fizika, kémia, biológia, mikroelektronika stb. eredményei teljesen új diagnosztikai, műtéti, kezelési stb. eljárások létrehozását tették lehetővé. Kialakult a „pénzipar”. A jelenleg gondot okozó gazdasági válság – megítélésünk szerint – egyik legfontosabb oka a „pénzipar” nem kellően szabályozott működése. Kialakult a „tudásipar”. Ez a terület magába foglalja az oktatás minden szintjét, és a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) területét is. Elemzéseink szerint a társadalom gazdasági fejlődésének jelenleg a legfontosabb tényezője az innováció. Az új tudományos eredmények alapvető változásokat okoztak a vezetéstudomány területén is. Kialakult a „Management Science”, amely önálló területet hozott létre. Az erőforrások hatékony allokációjához több, hatékony menedzsment módszert is kialakítottak a menedzsment szakértők (pl. Value Analysis, Risk Menedzsment, Six Sigma, TRIZ, Lean módszer stb.).
-
Do Changes in the Economic Role of States through Privatization matter?: The Brazilian Case
125-136Megtekintések száma:186In market economies, the subject of scientific research is the extent to which the state can contribute to the sustainability of development. However, the question is to know where the boundaries of the market and the role of the state lie. The study briefly introduces different views of the state's economic role and how states have changed the proportion of their entrepreneurial assets. Among these, it highlights privatization, which is one of the significant segments of today's economic policy practice at both micro and macroeconomic levels. It then describes Brazil's economic circumstances that led to the formulation of a proper size privatization program. Finally, the socio-economic factors that, according to the author, make the realization of Brazilian privatization plans uncertain presented.
-
A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata
58-71Megtekintések száma:169A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.
-
Examination of the Relationship between Renewable Energy and Economic Performance
234-243Megtekintések száma:206Many countries are making considerable efforts to achieve solutions to environmental problems that we face today and developing renewable energy resources is one of the potential long-term solutions that constitute an absolute priority from a sustainable development perspective. The usage of renewable energy is one of the critical future challenges to reduce greenhouse gas emission and decrease energy dependency at the same time. Thus, replacing traditional energy sources with renewable ones, like Hydropower and wind power to produce electricity instead of fossil fuel. The objective of this study is to find a relationship between renewable energy consumption, macroeconomic factors, and the environment. There is a reliable and significant (at 1% significant level) association between REC with GHG and GDP and a relatively strong association with EC.
-
Analysis of the Policy Background of Transport Related Use of Renewable Energy
124-129Megtekintések száma:111The EU energy policy prioritizes the following principles: sustainability, competitiveness and security of supply and addresses the reduction of greenhouse gas emissions as a priority. The related EU policy (including the White Paper on Transport) outlines these principles, identifies goals and opportunities for action. At company level methodological guidelines and standard procedures can be used to assess the carbon footprint of the organization, to generate efficiency goals and to prepare action plans. In the Hungarian policy framework, a comprehensive National Sustainable Development Framework Strategy defines the basic principles for the analysis of the sectorspecific or regional strategies. Sustainable Energy Action and Climate Plans (SECAPs) integrate energy and climate issues and include interventions and improvements for the better use of renewable energy sources in transport at municipal level. As a summary it can be stated that exploration of the policy background would needed to influence the use of renewable energy sources for transport and definition of the development goals can help economic organizations to transform their mobility patterns and reduce related carbon footprint.
-
Perceived Barriers to Youth Entrepreneurship in Pakistan and Hungary
382-391Megtekintések száma:137Entrepreneurship brings enormous benefits. It generates employment and helps in social and economic development. Ventures created through the youth entrepreneurship have enormous benefits. They generate employment, reduce poverty and unequitable distribution of wealth. These ventures do also help in social, economic and technological development. However, the youth faces several barriers to entrepreneurship. This study explores the personal & psychological, family related, institutional & regulatory, cultural & social, financial and market & knowledge barriers faced by the youth of Hungary and Pakistan. Qualitative research methodology was applied. Interviews at micro and meso levels were conducted from the young entrepreneurs and university professors of Pakistan and Hungary. Results indicate that Pakistan and Hungary have almost similar levels of Personal & Psychological barriers, however, the fear of failure is higher in Hungary than in Pakistan. Family related, cultural & social and market & knowledge barriers are higher in Pakistan for the youth entrepreneurship than Hungary. Institutional & regulatory and financial barriers are at medium levels in Pakistan. For Hungary, these are at low levels. The study has important implications for researchers, academicians, policy makers and for the young aspiring entrepreneurs.
-
A regionális társadalmi innováció kérdései
602-616Megtekintések száma:276A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.
-
Lehet-e a települési önkormányzat Magyarországon a fenntarthatóság megfelelő helyi szintű kerete?
32-45Megtekintések száma:129A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.
-
Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében
563-578Megtekintések száma:116A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.
-
A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban
344-357Megtekintések száma:276A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.
-
Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére
666-677Megtekintések száma:263A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.
A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.
-
Lehetőségek a cirkuláris, fenntartható mezőgazdaságban
17-23Megtekintések száma:249A víz az élet forrása, a vízkészletek hosszú távú megőrzése szempontjából nagyon fontos a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A szennyvíziszap elsősorban nem hulladék, amelyet ártalmatlanítani kell, hanem hasznosítható másodlagos nyersanyag, illetve megújuló energiaforrás. A települési szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok viszonylag nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak, ezért felhasználásának egyik kiváló lehetősége lehet a mezőgazdasági hasznosítás. A fenntartható mezőgazdaságra való áttérés egyre sürgetőbb, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen olyan megoldást biztosíthat, amely a jövőbe tekint, tehát nem rombolja a környezetet; önfenntartó, azaz ciklusosan működő, az egyik folyamatban keletkező hulladék, a másik folyamatban nyersanyaggá vállhat. Az iszap talajra gyakorolt kedvező hatásai, mint a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talaj termékenységének, tápanyag szolgáltató képességének és mikrobiológiai aktivitásának növelése mellett, mindig felmerül a toxikus elemek és a gyógyszermaradványok előfordulása és akkumulációjának problémája. A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható. A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A mezőgazdasági termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállítására szintén adaptálható lehet, egy zárt ciklusú körkörös modell, mely szerint minimális talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint a szerves anyag, tápanyag-utánpótlással lehetséges helyreállítani a mezőgazdasági területeket.
