In Hungary the wake of the first wave of the Covid-19 epidemic (March 2020), caused a decline in demand for goods and services in most sectors. There were sectors (accommodation services, art, recreation, etc.), which were economically severely burdened by the imposition of restrictive measures, and there were some (financial services, communication), which experienced the change positively. In our research, our goal was to assess the changes caused by the Covid-19 epidemic in the property, financial and profitability situation of the companies involved in car and automotive parts trading, and tire manufacturing, in Hungary, and within the country, in Szabolcs-Szatmár-Bereg county. We established three hypotheses: (1) As a result of the spread of coronavirus epidemic, in Hungary and in Szabolcs-Szatmár-Bereg county as well, the profitability of companies of NAICS codes 441 (car and automotive parts trading) and 4231 (wholesale of road vehicles and parts), decreased. (2) The outbreak of the epidemic had a negative impact on the liquidity of companies established in Hungary, including Szabolcs- Szatmár-Bereg county. (3) As a result of the Covid-19 epidemic, the resource structure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county companies, analysed in the framework of research work, transformed. To prove or disprove these, secondary research was used. Finally, we put forward conclusions and proposals for the management of the companies active in this industry.

This study seeks to identify the level of the impact of administrative empowerment in its dimensions on the organizational effectiveness in the banking sector in Syria. In order to verify the objectives, develop and test the validity of the hypotheses, the descriptive approach was adopted. The study found that there is a statistically significant effect of the dimensions of administrative empowerment on the organizational effectiveness of workers in banking sector.  

A szervezetek életében a sikeres változtatás az utóbbi turbulensen változó évtizedekben különösen fontos szerepet kap, a teljesítmény fenntartása érdekében figyelmet kell fordítani a vezető-követő kapcsolatokra. Biztosítani kell a szervezeti tagok számára a részvételt és kezelni kell a kialakuló ellenállást. Kutatómunkánk tárgyát annak vizsgálata képezte, hogy befolyásolja-e a változtatás sikerességének megítélését a dolgozók javaslattételi lehetőségének biztosítása és a változtatással szembeni ellenérzése. Khi-négyzet tesztek végrehajtásával arra az eredményre jutottunk, hogy ha beleszólhat a dolgozó a döntésekbe, nagyobb eséllyel ítéli meg sikeresnek a változtatást, ugyanakkor a vezetőt a dolgozók bevonása nem befolyásolja ebben. A dolgozók változtatással szembeni ellenérzése és a változtatás sikeressége között viszont dolgozói és vezetői oldalról is van összefüggés, sikertelenebb a változtatás, ha kialakul az ellenérzés. Az eredmények alapján mindkét tényező fontos. Érdemes felhívni a vezetők figyelmét arra, hogy a részvétel biztosítására is figyeljenek, hiszen ennek elmaradása elégedetlenséget válthat ki a dolgozókban, amely a szervezet sikerességét is negatív irányban befolyásolhatja.

Ez a kutatás az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség kapcsolatát elemzi, amihez 48 európai ország toleranciát mérő indexeit és gazdasági adatokat használ fel. Elsőként a modernizációs tézisre alapozva összegzem miként hat a gazdasági fejlődés a kisebbségekkel szembeni toleranciára, továbbá – empirikus tanulmányokat felhasználva – bemutatásra kerül, hogyan tud a tolerancia visszahatni a gazdasági teljesítményre. A fő cél annak megerősítése, hogy ezek a megállapítások az európai országokra nézve is helytállóak. A GDP/ fő és a tolerancia, illetve a HDI és tolerancia regresszióanalízise segítségével bizonyítható a modernizációs tézis. Az elemzés másik része, ami a tolerancia FDI-ra gyakorolt hatását vizsgálja, alátámasztja, hogy a toleránsabb országokba valóban több külföldi tőke áramlik. A fenti eredmények alapján valószínű, hogy a gazdasági fejlettség és az LMBTQ inklúzió kölcsönhatásban vannak, így ez utóbbival számolni kell a politikában és gazdasági életben is.

Az e-sport versenyszerű videojátékokat jelent, amelyeket különböző ligák és szervezetek koordinálnak. Az e-sportolók csapatokhoz vagy szervezethez tartoznak, amelyeket különböző gazdasági szervezetek és társaságok támogatnak. Kezdetekben csak offline, majd csak online versenyeket rendeztek, napjainkban pedig egy online selejtező végén egy offline döntőre kerül sor sportcsarnokokban. Jelen kutatás elsődleges célja a University Electronic Games (UEG) e-sport versenyen résztvevő e-sportolók vizsgálata.  Az e-sportolók mellett fontosnak tartom magát a versenysorozatot megvizsgálni, a megkérdezett játékosok milyenre értékelik, mi motiválta őket, hogy ismét jelentkezzenek. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett UEG online bajnokság három szezonjának résztvevői között. Létszámát tekintve az UEG a legnagyobb egyetemi e-sport bajnokság Magyarországon, ezért került kiválasztásra a vizsgálata. A vizsgálatban résztvevők motivációjuk alapján azért versenyeznek, hogy sikert érjenek el és örömöt jelent a versengés a győzelemért, számukra az e-sport önmegvalósítást jelent. A hazai e-sport hírekről és versenyekről közösségi médiából, valamint az egyetemi levelező rendszerből tájékozódnak. Általánosságban elmondható, hogy jóra értékelik az UEG e-sport bajnokságot a résztvevők. A szervezőknek fejlesztendő terület a verseny szervezése és a felkészültségük egy ekkora létszámú verseny lebonyolítására. Erősségük a segítőkészségük és a pontos, precíz tájékoztatásuk a versenyről.

Napjaink gazdasági szemlélete megköveteli többek között a reoülőgép üzemeltetőktől is, hogy egyre inkább a karbosemlegesség felé szervezzék át működésüket különböző innovatív technológiák bevezetésével.

Jelen tanulmány célja, hogy mely innovatív formájának köszönhetően hozzájárul a repülőgépek üzemanyagfogyasztásának, ezáltal a légszennyezés lecsökkentéséhez.

Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies.  Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.

Unmanned robots being remotely controlled or autonomous are spread worldwide and used in different purposes. Inhabited robots are brought very close to users and accessibility to these tools is very high, moreover, at very low costs. Regardless to emphasize the increasing popularity of these robots. However, any robot system being electrically driven and controlled has bottleneck in the amount of the electrical energy stored aboard in the battery packs. In other words, due to limited amount of the electrical energy available special issues related to use energy best way with maximum effectiveness are needed and considered. Additionally, the battery management system is needed to control the processes of the discharge and the charge ensuring technical data and parameters set by the manufacturer. This paper addresses robot applications in regions out of the calculated when special environmental testing is needed to confirm battery pack technical data. Among those of the environmental tests required the temperature test is in the focus of attention. The main idea and purpose of this paper is to set up new concept of the low-cost environmental temperature test chamber, to define its technical parameters and other properties needed for its preliminary design and prototype manufacturing.

Surveying the condition of yachts and their maintenance is of great importance for their functionality and efficiency. Finding the right approaches, expertise at different levels, design benchmarking are essential for all yacht maintenance and security, resulting in crew and passenger safety. This report presents an evaluation and expertise in a real environment and documentation of decision-makers for the strength and functionality of a luxury motor yacht. For a good understanding of the problem, detailed photographic material has been documented showing in detail the required technical corrections. The research would be of interest to a wide range of yacht design and industry professionals, academic and research representatives, yacht users and all interested stakeholders.

Békés megyében található Nagyszénás településen geotermikus energiafelhasználásra épülő projekt került átadásra 2015. december 20.-án. Az építési beruházások az Európai Unió támogatásával a 2007-2013-ös pénzügyi, finanszírozási ciklusban elnyert pályázati forrásból valósultak meg 1,578 milliárd forint összértékben. A termálvíz-hasznosítási beruházás országos viszonylatban is egyedülálló műszaki megoldásokkal valósult meg és eredményeképpen a meglévő geotermikus lehetőségek kihasználásával, zöld energiaforrásra épülő, korszerű, gazdaságos fűtési rendszer lett kiépítve a település közintézményeiben és az újonnan létesített parkfürdő-komplexumban. A kivitelezés során és az üzemeltetés közben, számos előre nem ismert műszaki probléma merült fel, amelyek megoldása csak új technikai elemek alkalmazásával vált lehetővé. A kitermelt termálvíz magas sótartalma és a magas hőfoka különleges gépészeti és építészeti megoldásokat követelt. Az üzemeltetés során számos ponton átalakításra és technológiai elemek megváltoztatására volt szükség a biztonságos üzemeltetés érdekében. A cikk célja ezen műszaki beavatkozások bemutatása, amelyek eredményeképpen napjainkban a rendszer megbízhatóan üzemel, és megfelelő alternatívát nyújt a földgáz hátterű fűtési rendszerek helyett.

A nanoanyagok egyedülálló alkalmazási tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek főként méretbeli jellemzőiknek köszönhető. Ezen anyagok ugyanis jóval nagyobb fajlagos felülettel rendelkeznek, mint ugyanezen anyagok normál mérettartományba eső részecskékből álló változata. Ezen tulajdonságnak köszönhetően a nanoanyagok alkalmazása az iparban széles körben elterjedt. Az élelmiszeripar és agrár szektor egyre nagyobb mennyiségben használja ezeket az anyagokat. A nanoméretű alkotóelemek és adalékok bevetésének fő célja elsősorban az élelmiszergyártási folyamat bizonyos paramétereinek javítása, az élelmiszerek eltarthatósági idejének javítása, mindezen túl a termékek állagának, stabilitásának, konzisztenciájának javítása. Minden bizonnyal a nanoanyagok a jövőben jelentős hatást gyakorolnak majd az élelmiszeripar fejlődésére, sőt előreláthatólag a nanotechnológia megjelenik majd és hatást gyakorol az egész élelmiszerláncban. Megjegyzendő, hogy az élelmiszeripar több olyan nano mérettartományba eső anyagot használ föl, amelyet ennek ellenére nem emlegetnek nanoanyagként. Ilyenek bizonyos fehérjék(példáulatejfehérje), zsírsavak micellái. Mindezeknek a figyelembevételéveljelen tanulmány célja ezen anyagok alkalmazásának széleskörű áttekintése és összefoglalása

A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.

A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.

A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.