Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.

Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.

-

A víz az élet forrása, a vízkészletek hosszú távú megőrzése szempontjából nagyon fontos a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A szennyvíziszap elsősorban nem hulladék, amelyet ártalmatlanítani kell, hanem hasznosítható másodlagos nyersanyag, illetve megújuló energiaforrás. A települési szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok viszonylag nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak, ezért felhasználásának egyik kiváló lehetősége lehet a mezőgazdasági hasznosítás. A fenntartható mezőgazdaságra való áttérés egyre sürgetőbb, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen olyan megoldást biztosíthat, amely a jövőbe tekint, tehát nem rombolja a környezetet; önfenntartó, azaz ciklusosan működő, az egyik folyamatban keletkező hulladék, a másik folyamatban nyersanyaggá vállhat. Az iszap talajra gyakorolt kedvező hatásai, mint a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talaj termékenységének, tápanyag szolgáltató képességének és mikrobiológiai aktivitásának növelése mellett, mindig felmerül a toxikus elemek és a gyógyszermaradványok előfordulása és akkumulációjának problémája. A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható. A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A mezőgazdasági termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállítására szintén adaptálható lehet, egy zárt ciklusú körkörös modell, mely szerint minimális talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint a szerves anyag, tápanyag-utánpótlással lehetséges helyreállítani a mezőgazdasági területeket.

A létesítés, fogalmát tekintve az a folyamat, melynek eredményeként új egység (pl.: gyár, üzem, iroda stb.), munkahely jön létre, vagy meglévő; felújítására, bővítésére, átalakítására kerül sor, illetve gép, berendezés, készülék elhelyezése, telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. Általánosan igaz, hogy munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele, majd későbbi üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, forgalmazása, importálása, szállítása, mozgatása, felhasználása, használata csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos-technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Egy munkáltatónak, üzemeltetőnek, szolgáltatónak alkalmazkodnia kell a piaci viszonyokhoz. Ennek megfelelően figyelemmel kell kísérnie a megrendelők, üzleti partnerek elvárásait, -a piaci változásokat (trendeket), törekednie kell az elvárásokhoz való alkalmazkodásra, ezért folyamatosan fejlesztenie kell termékeit, szolgáltatásait, megbízható minőséget kell produkálnia, gondoskodnia kell arról, hogy a piaci elvárásoknak megfelelő minőséget biztosító személyi és tárgyi feltételeket biztosítsa, munkavállalói képesek legyenek hatékonyan és biztonságosan teljesíteni a piaci elvárásokat, a munkáltató elismert üzleti megítélését. A fentiek teljesítése érdekében az elérendő célokat meg kell fogalmazni, a biztonság elsődlegességét szem előtt kell tartani az esetleges kockázatokat (különös tekintettel a munkavédelmi kockázatokra) fel kell mérni meg kell hozni az eredményességet biztosító intézkedéseket, rövid-, közép- és hosszútávú tervezés, fejlesztések, beruházások formájában.

A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.

A Duna országunk legnagyobb felszíni vízfolyása. A Duna, valamint árterei és holtágai ökológiai folyosóként működnek, de emellett jelentős ipari, logisztikai és turisztikai jelleggel is rendelkeznek. Köztudott, hogy a Duna forrásától kezdve a torkolatáig több ipari létesítmény is elhelyezkedik, amelyek szennyezése az elmúlt évtizedek alatt hatást gyakorolt a víz minőségére is. A kibocsátott szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb összetevőket a nehézfémek jelentik, amelyek jelen lehetnek mind a vízben, mind az iszapos üledékben is. Ezek az elemek jelentős egészségügyi kockázattal rendelkeznek, hiszen képesek a táplálékláncon belül akkumulálódni. A kutatásunk fő célja, hogy a folyóvízi üledékekben található nehézfémek növényeken belüli akkumulációját meghatározzuk. Fő mintavételi területünk a Duna árterében található dunaújvárosi iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre a városi Szabadstrand rehabilitációja során. Méréseink során az üledék és növényminták kadmium, nikkel, ólom, króm, réz és cink tartalmát határoztuk meg. Tesztnövényként a területen megtalálható, természetes növényeket választottunk, mint lósóskát (lóromot) (Rumex patientia), angol perjét (Lolium perenne), parti sást (Carex riparia), és keserűfüvet (Persicaria maculosa). Az iszap és növényminták nehézfém tartalmának feltárását MSZ szabvány szerint végeztük el salétromsavas és hidrogén-peroxidos módszer alkalmazásával. A nehézfém koncentrációkat AAS készülék  segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a különböző növényfajták milyen mértékben és melyik részükben halmozzák fel a nehézfémeket. Eszerint például a lósóska a szárának felső részében tudja akkumulálni a kadmiumot, nikkelt, krómot és cinket, ezzel szemben a keserűfű inkább a levelében halmozza fel ezeket az elemeket. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyes növényfajták felhasználhatóak legyenek a szennyezett területek in-situ kármentesítésében.

Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.

Vizsgálataink során szintetikusan előállított fürdővizek mikro- és makroelem tartalmát elemeztük. A Debreceni Egyetem Környezetmérnöki Tanszékén korábban folyó kutatások során széleskörű laboratóriumi vizsgálatokkal sikerült bebizonyítani, hogy a háztartási szürkevizek minősége nagyon változó. Ez a változatosság a vizek mikro- és makroelem tartalmára is jellemző. A fürdővizek elemtartalmának vizsgálata során MP-AES módszer segítségével meghatároztuk az alumínium-, bárium-, kadmium-, króm-, réz-, vas-, mangán-, nikkel-, ólom-, stroncium-, cink-, kálcium-, kálium-, magnézium-, nátrium- és lítium tartalmat. A szintetikusan előállított fürdővizek elemtartalmának analízise kiemelten fontos öntözésre, WC öblítésre vagy autómosásra történő potenciális újrahasználatuk ellenőrzésében is, ugyanis a nehézfémtartalmuk jelentős terhelést gyakorolhat a környezetre. Jelen tanulmányban ismertetni szeretnénk a vizsgálataink során meghatározott mikro- és markoelem koncentráció értékeket, melyeket összehasonlítunk a Környezetmérnöki Tanszéken korábban vizsgált szürkevízminták, illetve a kontrollként szolgáló ivóvízminta elemtartalmával.

In this study we investigated the hydrogeological problems of an open-pit brown coal mine in the Borsod coal basin with Processing Modflow software. The coal mine is located in the valley of the Sajó-river with high transmissivity overburden layer where the traditional dewatering solutions were not encouraging due to inrush risks and low cost-efficiency. A new way of barrier forming was found out and numerically simulated to prove the efficiency of the solution. Since there are several contaminated sites in the surroundings it was a key factor to assure that the new mine dewatering technique has only a negligible effect on the groundwater regime that undisturbs the known contaminant plumes nearby.

Kutatásaink során három neonikotinoid típusú növényvédő szer hatóanyag (thiametoxam, acetamiprid, thiakloprid) eltávolítását tűztük ki célul modelloldatokból ferrát és perszulfát alapú oxidációs eljárások alkalmazásával. Kísérleteink során a célvegyületek meghatározására HPLC-MS/MS kapcsolt méréstechnikával analitikai módszert dolgoztunk ki, majd vizsgálatokat végeztünk annak megállapítására, hogy a kiindulási célvegyület/oxidálószer mólaránya hogyan befolyásolja a célkomponensek eltávolításának mértékét.

Kutatásunk során szintetikusan előállított szürkevizek változatos szűrőközegeken történő előkezelés utáni koagulálószerrel, illetve oxidálószerrel történő kezelési hatékonyságát tanulmányoztuk. A szürkevíz mintákat többféle vízminőségi paraméter ellenőrzése mellett jellemeztük. Ezen vizsgálatokat elvégeztük a kezeletlen, előkezelt, illetve a vas-klorid és hidrogén-peroxid vegyszerrel kezelt mintákon is. A vízminőségi paraméterek változásainak segítségével következtettünk a különböző kezelések hatékonyságára. A szürkevíz kezelés fontos és hatékony eszköze az édesvízkészletek ésszerűbb felhasználásának, mivel a kezelt ilyen típusú használt vizek alkalmasak lehetnek pl. WC öblítésre, illetve öntözésre. A felhasználásra való előkészítéseket biztosító kezelésekre több lehetőség is ismert szakirodalmi alapokon, ezek közül jelen tanulmányban két kezelési eljárás összehasonlítását végeztük el.

A Debreceni Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító Üzemében napi szinten küzdenek meg az ott dolgozó szakemberek a magyarországi telepeken jellemző tipikus problémákkal. A megfelelő denitrifikációhoz sok esetben szükség van biológiailag bontható szerves anyagra, melyhez kapcsolódóan 2017. január 1-től december 31-ig 183,1 t szerves anyag adagolása történt meg az üzemi folyamatok támogatására. Fontos volt, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki a telep szakembereivel, amely biztosítja a hatékony biológiai szennyvíztisztítást a technológiában, anélkül, hogy pót szénforrás adagolásra lenne szükség. Számításokkal is alátámasztottuk, hogy technológiai módosítással a denitrifikáció megfelelő hatásfoka stabilan biztosítható lehetne a beérkező szennyvíz ingadozó C/N arányaitól függetlenül, mely által nem lenne szükséges évente közel 200 t-nyi szerves anyag adagolása, azaz így is megvalósítható lenne a szennyvíz megfelelő mértékű biológiai tisztítása.

Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

The EU energy policy prioritizes the following principles: sustainability, competitiveness and security of supply and addresses the reduction of greenhouse gas emissions as a priority. The related EU policy (including the White Paper on Transport) outlines these principles, identifies goals and opportunities for action. At company level methodological guidelines and standard procedures can be used to assess the carbon footprint of the organization, to generate efficiency goals and to prepare action plans. In the Hungarian policy framework, a comprehensive National Sustainable Development Framework Strategy defines the basic principles for the analysis of the sectorspecific or regional strategies. Sustainable Energy Action and Climate Plans (SECAPs) integrate energy and climate issues and include interventions and improvements for the better use of renewable energy sources in transport at municipal level. As a summary it can be stated that exploration of the policy background would needed to influence the use of renewable energy sources for transport and definition of the development goals can help economic organizations to transform their mobility patterns and reduce related carbon footprint.

A cikk témája a változó környezetvédelmi követelmények hatásának vizsgálata a vállalatok környezetmenedzsment rendszereire. A 21. század egyre erősödő környezetvédelmi elvárásai új kihívások elé állítják az üzleti szektor résztvevőit. Annak érdekében, hogy a vállalatok ki tudják elégíteni a stakeholderek igényeit, proaktív, életciklus szemléletet is magába foglaló, a vezetőség által is támogatott környezetmenedzsment kiépítésére van szükség. Ezt támogatja az új ISO 14001:2015 szabvány is. A cikk első felében szakirodalmi elemzés keretében az érdekelt fél koncepció, majd az új szabvány modell kerül bemutatásra. A cikk második fele pedig egy – a gumiipar egyik multinacionális vállalata által kidolgozott – környezetmenedzsment eszközt mutat be, mely modell a gyakorlatban összekapcsolja a stakeholder koncepciót, az elvárásokat, és az életciklus szemléletet is, reagálva ezzel az új környezetmenedzsment kihívásokra is. A cikk utolsó része az eszköznek a szerző által kidolgozott továbbfejlesztési lehetőségeinek bemutatásával zárul.

A Magyarországon végbement gazdasági növekedés kapcsán megváltozott munkaerőpiaci struktúrában a foglalkoztatásból kiszorult és egyre differenciáltabbá váló csoportok visszaillesztése a munka világába elengedhetetlen szükségletté vált, aminek a megoldására olyan alternatív kezdeményezések jöttek létre, amelyek céljai a haszon-maximalizálással szemben hosszú távra mutatnak. Az egykori közhasznú társaságokat felváltó nonprofit gazdasági társaságok működésük során nemcsak meghatározzák az egész nonprofit szektor bevételeit, munkájuk ezen is túlmutat, hiszen többségük a társadalom perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű, vagy éppen megváltozott munkaképességű emberek körében vállal és végez mással nem pótolható tevékenységet a foglalkoztathatóság javítása és a foglalkoztatás bővítése terén. Tanulmányom célja a KSH által a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott legutóbbi statisztikai adatbázisának feldolgozása volt annak érdekében, hogy a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatásban betöltött szerepét meghatározzam, amit másodelemzés formájában tettem meg.

Napjainkban számos olyan környezetvédelmi problémával küzdünk, amelyek megoldásához naprakész ismeretekkel rendelkező környezetvédelmi szakemberekre van szükség. A környezetvédelmi problémák okozói között meghatározóak a már hosszú ideje működő iparvállalatok, melyek esetében egyrészt a meglevő környezeti károk felmérése és felszámolása, másrészt a megelőzés lehet a cél. Az egyetemek megfelelő oktatási és kutatási programokkal képesek lennének biztosítani a szükséges tudást és készségeket. A kutatásban a hazai felsőoktatási intézmények környezetmérnöki oktatási programjainak átfogó vizsgálatát végeztük el. A különböző oktatási programok erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetéseit elemeztük, melyek alapján végül javaslatokat tettünk a környezetmérnöki képzés fejlesztésének lehetséges irányaira.

2013. szeptember 1-jén bevezetésre került pedagógus életpályamodell, melynek keretében létrehozták a „gyakornok”, a „pedagógus I.”, a „pedagógus II.”, a „mesterpedagógus” és a „kutatótanár” fokozatokat. A rendelet megjelenésével elindult a tanfelügyeletei, minősítési rendszer. Bemutatjuk az emberi erőforrások minisztere által meghatározott keretszámokat és különös feltételeket.

Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szakképzési rendszer bonyolult, amelyben – tapasztalatom szerint –tanulók és dolgozók sok esetben nehezen igazodnak el. A most induló cikksorozatban a hazai szakképzési rendszer különböző területeit mutatjuk be. A sorozat első cikke a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása megvalósításának lehetőségeiről szól.