Keresés
Keresési eredmények
-
Latest Trends and New Tools Being Used in Strategic Management
73-85Megtekintések száma:1061In today’s rapidly changing world, there is an increased need for excellent strategic planning. A firm’s survival may indeed hinge on the firm’s planning process being exemplary. Various aspects of the strategic planning process are under review today as organizations wrestle to compete more effectively in an ever-changing world. This paper reveals and describes five new trends or tools being utilized today by firms to more effectively engage in strategic planning. Specifically, the new trends and tools to be discussed in this paper are as follows: increased need to follow a strategic planning model; increased need to develop quality vision and mission statements; a new improved method for incorporating SWOT analysis into practice. Utilizing two matrices one internal and one external to provide a less biased way to access the current strategy fit with conditions facing the firm. Explain the use of a decision matrix commonly called the QSPM (Quantitative Strategic Planning Matrix) for assessing the relative attractiveness of various strategies being considered for implementation. The purpose of this paper is to familiarize readers with basic new tools and techniques being used by organizations to effectively develop an improved strategic plan for the firm.
-
Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása
59-72Megtekintések száma:695A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.
-
Food Industry 4.0 Readiness in Hungary
1-12Megtekintések száma:481In terms of production value, the food industry is the third-largest in Hungary, the first in Hungary in terms of the number of employees, and the first in Europe in the processing industry, as well as a significant user of resources. The research examined the state of art of digitalization readiness, focusing on I4.0 technologies, which supports the management to operate more efficiently the enterprise and to make better decisions. So the focus was on integrated enterprise information systems, management support systems, business intelligence systems, industry 4.0 technologies, and issues related to their application. The analysis based on an online questionnaire survey the request sent to 4.600 enterprises, the response rate was 5% which was representative of the branches of production, covered the Hungarian food and beverage manufacturing sectors in 2019. The companies were asked the most critical technologies in development, going towards Industry 4.0. The research tools were LimeSurvey, Mailing List Server, Excel, Power BI (Desktop, Publishing Server to distribute the results). The used analysing methods were making calculations, pivot tables, models, dasboards. We found that a significant portion of businesses, 78 %, use mobile devices in the manufacturing process. The three most relevant digital technologies are geolocating (GPS, GNSS), cloud computing, and sensor technology. The current level of digitalization and integration cannot be said to be high, but respondents are very optimistic about expectations. Improvements are expected in all areas in the next 2-3 years in terms of digitalisation and integration. Vertical integration involves, first and foremost, cooperation with partners in the supply chain. Horizontal integration means close, real-time connectivity and collaboration within the company. Unfortunately, between 6% and 15% of SMEs (approximately 9% on average) and large enterprises, 36% have a digital strategy. According to the survey, the sector needs significant improvement and creating a digitalization strategy.
-
A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban
196-209Megtekintések száma:529A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.
-
Közösségi média marketing stratégia elemzése – különböző szinten versenyző kézilabda klubok vizsgálatán keresztül
39-53Megtekintések száma:574Magyarországon kiemelt figyelmet és támogatottságot élvez a kézilabda, ez nem csupán hazánkra, hanem Európára is igaz, valamint egyre nagyobb teret hódít magának világszerte is a sportág. Az elmúlt két évtized egyik legnagyobb újdonsága minden a közösségi média, ami megreformálta az információ átadással és a hagyományos marketing tevékenységgel kapcsolatos alap stratégiákat. Ezeken a platformokon gyökeresen változtak meg a tartalomgyártás folyamatai, amire minden sportklubnak érdemes figyelmet fordítania, hiszen jelentős előnyökhöz juthatnak mind gazdasági-, marketing-, közösségépítés terén egyaránt, ha képesek jól kommunikálni. Három egymástól eltérő szinten versenyző sportklub került összehasonlításra kvalitatív vizsgálat során a közösségi média marketing stratégia tevékenységüket tekintve, amelyek név szerint a PICK Szeged, a Balatonfüredi KSE – BFKA Balatonfüred és a DEAC kézilabda csapata. Ezen vizsgálati modellnek az alapkoncepciója arra épült fel, hogy a különböző szinteken, különböző sportszakmai célokért küzdő klubcsapatok online marketingkommunikációs tevékenysége miben tér el egymástól, valamint mik azok a fejlődési lehetőségek, szempontok, amivel lehető leghatékonyabban lehet érvényesülni a social média felületeken. A kézilabda klubcsapatok több kutatási kérdésben is egyetértettek, de felfedezhető volt jelentős különbség is egy-egy területen, amiben a közösségi médiáért felelős szakemberek nem értettek egyet, vagy más nézőpontot képviseltek. Eredményeimet tekintve megállapítható, hogy egy sikeres online marketing stratégia mögött mindig komoly előkészületi és tervező munka áll, valamint a tartalomgyártás diverzifikálása kulcsfontosságú a különböző felületeken, mert a platformok fogyasztói közössége is eltérő egymástól.
-
Staying Employed and Employing Others: Leadership Styles and Management Strategies of Proprietors of Micro Enterprises in Developing Countries
408-419Megtekintések száma:356This study sought to find out the leadership style and management strategies of the proprietors of micro enterprises that have enabled them to stay in business this long and offering employment to several others in the midst of unfavourable economic conditions in developing countries. Management strategy and leadership style are complementary in pursuing organizational goal. Though, literature on the subject reveals that not much research has been done on the survival of micro business on the African’s continent regarding owners’ management strategies and the leadership style. We used mix methods in data collection and purposive samplings of thirty (30) micro enterprises’ proprietors were interviewed. The result reveals that owners of micro business practice multistrategies in their organizations. The Study found out that the Laissez Faire or Free Rein Leadership and the Bureaucratic Leadership were not practiced by any of the research participants. However, Authoritarian Leadership with strict instructions dominated Democratic Leadership and appeared to have been very effective and yielded result in most micro businesses.
-
Környezeti tényezők stratégiai szerepe egy gyártóvállalat működésében: Három elemzési modell szintézise
56-74Megtekintések száma:328A vállalatok működését napjainkban egyre összetettebb belső és külső tényezők befolyásolják, amelyek rendszerszintű vizsgálata elengedhetetlen a tudatos stratégiaalkotáshoz. A jelen tanulmány aktualitását a globális gazdasági instabilitás, a technológiai fejlődés és a fokozódó piaci verseny adja, amelyek új kihívások elé állítják a szervezeteket. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a környezeti tényezők elemzése miként segítheti a stratégiai döntéshozatalt, különös tekintettel egy konkrét vállalat példáján keresztül. A vizsgálat három elemzési módszeren – PESTEL, Porter öt erő modellje és SWOT – alapult, amelyek lehetővé tették a makro- és mikrokörnyezeti, valamint a belső erőforrásokra vonatkozó tényezők integrált feltárását. Az eredmények rámutattak a vállalat működésének kulcsfontosságú erősségeire, mint például a szakmai kompetencia, a nemzetközi jelenlét és az ügyfélkapcsolatok minősége, ugyanakkor több fejlesztendő területet is azonosítottak, különösen az árstratégia, a digitális információelérhetőség és a belső kommunikáció tekintetében. Újdonságértéket jelent a kutatásban, hogy a három módszer kombinált alkalmazásával olyan összefüggések kerültek felszínre, amelyek megalapozott javaslatokat tesznek a stratégiai rugalmasság és a versenyképesség növelésére.
-
An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0
72-80Megtekintések száma:360Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies. Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.
-
Vállalati stratégia a lineáris tevékenységelemzés modelljében
1-14Megtekintések száma:280Azt vizsgáljuk, hogy a lineáris tevékenységelemzés módszere mennyiben támogatja a különféle stratégiák vállalati bevezetését. Elemzésünk fókuszába a piaci nyitottságot, a lean menedzsmentet és a környezetvédelmi stratégiát helyezzük. Megmutatjuk, hogy a lineáris tevékenységelemzés, elsősorban a folyamatoptimalizálás problémájának hatékony megoldása révén, alkalmas a lean menedzsment döntéseinek támogatására, és további célkitűzések vállalati stratégiába illesztésére. Ilyen további célkitűzés lehet bizonyos termelési kultúrák megőrzése a későbbi fejlesztés céljából, vagy bizonyos versenykorlátozó stratégiák követése. Megmutatjuk azt is, hogy az egyes stratégiai célkitűzések költsége miként számszerűsíthető a lineáris tevékenységelemzés modelljében.
-
A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
401-415Megtekintések száma:312A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.
-
The Middle East perspective of Corporate Social Responsibility
282-291Megtekintések száma:478Corporate social responsibility (CSR) in the Middle East is gaining more importance than in the past. Although it still remains more about philanthropy and charity, it moves towards a more strategic approach which includes formalizing ways of giving, as a set of non-random actions, and focuses more on addressing social ills and environment, economic challenges, that are hindering development. However, the business in the region has not yet taken the step to fully integrate the CSR into their core business operations. The most common challenges that facing the CSR implementation are the lack of government requirements and incentives, spreading awareness, building CSR partnership model, going beyond the marketing and PR campaigns, and full integration of CSR into the business strategy. In this paper, we aim to introduce the current state of the CSR in the Middle East and its perspectives, besides reviewing its evaluation stages, motivations, and current challenges. Moreover, we aim to examine CSR common practices through examples from the financial sector. The research method applied in this research is based on secondary data sources and we have used desk research to illustrate most important points and findings on the topic.
-
Használt és sportruházat ellátási lánc stratégiájának és mutatószámainak vizsgálata
86-98Megtekintések száma:337Az alábbi tanulmány egy Magyarországon működő használt és sportruházatokat árusító vállalkozás ellátási lánc stratégiáját mutatja be. Többek között a tanulmányban szó esik az ellátási logisztika fő feladatairól, a logisztikai kiszolgálási színvonaláról, a logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemeiről, és a vevői elégedettség méréséről. Az első lépéstől kezdve, teljesen az utolsóig nyomon követhetjük a folyamatokat. Megismerhetjük részletesen a részfolyamatokat, mint például: a ruhabegyűjtés típusait, a beszerzést, a raktározást, a bontást, a szelektálást, a szétszedést, a feldolgozást, az áru átvételt és az értékesítést. A tanulmány célja, hogy átláthatóbbá tegye a folyamatokat mindenki számára.
-
Case Study of Unilever's Zero-Emission Target Realization
16-36Megtekintések száma:854This paper presents a detailed case study of Unilever’s strategy and progress toward achieving zero carbon emissions, focusing on Scope 1, 2, and 3 emissions. The study analyzes a 10-year time series of both financial and non-financial data to assess the relationship between sustainability indicators, such as greenhouse gas (GHG) emissions, total and renewable energy use, and the company’s operating profit. Forecasting techniques were applied to project future emission levels based on historical data, while correlation analysis was used to evaluate the relationships between key variables. The results show a strong positive correlation between total energy use and CO₂ emissions, highlighting the importance of energy efficiency in emission reduction efforts. However, no significant correlation was found between operating profit and CO₂ emissions or energy use, suggesting that sustainability initiatives have not yet had a measurable direct impact on profitability. Despite this, Unilever has demonstrated substantial progress toward its climate targets, including a 91% reduction in CO₂ emissions per ton of production (compared to a 2008 baseline) and the transition to 100% renewable electricity in many of its facilities. The study concludes that while sustainability measures may not immediately influence profit margins, they are essential for long-term competitiveness and corporate responsibility. This case provides valuable insights for firms aiming to integrate environmental performance into strategic decision-making.
-
Dual Focus of Supply Chain Resilience and Sustainability: A Size-based Comparison between SMEs and Large Organizational Approaches
1-15Megtekintések száma:284The research investigates how organizational size influences the implementation of supply chain resilience and sustainability practices. While resilience and sustainability are increasingly recognized as interrelated priorities, existing literature often overlooks how firm size conditions strategic behaviour, particularly the distinct constraints faced by small and medium-sized enterprises (SMEs). To address this gap, the study employs a two-phase, mixed-methods approach. First, a structured literature review identifying the current state of academic research on the field. Second, a global survey of 252 supply chain professionals captures quantitative data across SMEs and large organizations. Statistical analysis tests three hypotheses regarding core aspects of driving resilience and sustainability outcomes. Findings show that large firms tend to formalize strategies more thoroughly, especially in risk detection and sustainability goal setting. However, SMEs demonstrate comparable resilience through informal, agile approaches and supplier collaboration. Overall, strategic effectiveness does not vary by firm size, but implementation pathways do. This study contributes original empirical evidence to the limited comparative literature on organizational size in supply chain strategy. By introducing size as a moderating variable, the research advances theoretical models and highlights the need for differentiated tools, policies, and partnerships. The findings aim to hold practical value for managers, and support businesses seeking to design scalable, inclusive approaches that enhance resilience and sustainability across the entire supply chain spectrum.
-
Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései
45-61Megtekintések száma:385Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.
-
A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
152-163Megtekintések száma:782A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.
