Keresés
Keresési eredmények
-
A magyar kollektív munkajog egyes jogértelmezési kérdéseiről
77-87Megtekintések száma:62The primary and outstanding legal policy objective of Act I of 2012 on the Labour Code (hereinafter Mt. with its Hungarian abbreviation) is to extend the opportunities of collective autonomy and the regulatory role of agreements concluded between entities subject to collective labour law. With a view to this, the content of the legal institution has been significantly altered, establishing a „complex system” of specific rules that are instrumental in generating a system. The Labour Code is very often characterised as an especially complex piece of legislation, a „law intended for lawyers”, though it is one of the laws that are widely referred to and used, applied by people other than lawyers, including the classic actors (entities) of collective labour law. Below I will underline five regulatory „contradictions” in the area of collective labour law, which due to the lack of sufficient clarity and various ways of possible interpretation might become the source of legal disputes and conflicts of interest between the entities of collective labour law. These critical observations and proposals - which are far from being exhaustive - are related to the conclusion, amendment and termination of collective agreements, and the exercise of certain trade union rights.
Thus, in the paper I will analyse the issues related to the conditions of collective agreements concluded by multiple employers from the perspective of workers (trade unions); the contradictions of the situation of the trade unions becoming entitled to conclude collective agreements subsequently; the possibilities for a trade union losing its capacity to conclude collective agreements and its consequences for the workers (the rate of unionisation dropping below 10% at the employer concerned); the problems related to the various levels of hierarchy in trade union structures; and finally, I will discuss issues of establishing and calculating the working time allowance, the grounds for and problems of its application.
-
Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból
121-139Megtekintések száma:105A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.
-
Társasági üzletrész értékelése házastársi vagyonmegosztási perekben Szakértői bizonyítás – Szakértői kompetencia
Megtekintések száma:115New types of assets has appeared in property lawsuits in the past 25 years, such as company shares (one of the most important kind of valuable rights). This fact made forensic experts - who deal with evaluation of these assets - to obtain additional comprehensive knowledge. The Kuria quoted that "the expert opinion is an underlying proof for the court judgment, an objective and precise means of proof, which usually affects directly the decisions of the court," and I think the date of the completion of the trial can be affected significantly.
The author of the study and writing of the addition was designed to court pointed out weaknesses in the analyzed case by case decisions perceived peer involvement draws the attention of the interested public on the company's assessment of literature on the importance of knowledge. To that aim the light of the experience gained from the analysis of the case law, above all, the study seeks to publish the company's fundamental valuation basic concepts summarize the literature on the same value in generally accepted and applied definitions and outline the applicable assessment methods. It is certain that the regulation of property relations in the new Code requires the renewal of judicial regulation of professional activity as well.
-
Egy problémás szabályozási örökség az új anyagi büntetőkódexben: az életveszélyt okozó testi sértés
47-78Megtekintések száma:100A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény újabb jelentős szabályozástörténeti
állomást jelent a magyar büntetőjogban. A szakzsargonban nemes egyszerűséggel, csak új
Btk.-nak nevezett kódex különböző kritikákat kapott mind jogirodalom, mind a jogalkalmazás
művelőitől.2 Az észrevételek azonban átsiklottak egy olyan szabályozási megoldás felett,
amelynek létjogosultsága – véleményem szerint – meglehetősen vitatható. Az egymásnak
feszülő bírósági ítéleti indokolások is bizonyítják, hogy az életveszélyt okozó testi sértés
tényállása az egyik legproblematikusabb szabályozási megoldás az „1978-as” büntető anyagi
kódexünkben. E tanulmányban a fenti téma körüljárására teszek kísérletet. -
Az önvezető járművek és a büntetőjogi felelősség
34-46.Megtekintések száma:181A tanulmány célja, hogy az automatizált és az autonóm jármű fogalmainak elhatárolását követően megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt az autonóm járművek üzemeltetéséből származó balesetek büntetőjogi szankcionálása, valamint alkalmazható-e a magyar bűncselekmény-fogalom az automatizált és az autonóm járműveken keresztül megvalósuló közlekedési bűncselekményekre. Kutatásom során különös figyelmet szántam a bűncselekmény fogalmának két esszenciális elemére, az emberi cselekményre és a bűnösségre, egyúttal annak a kérdésnek a megválaszolására törekedtem, hogy ha a közlekedési bűncselekményt egy autonóm járművet felhasználva követik el, akkor a büntetőjogi felelősség alanya miként határozható meg.
-
Az élethez való jog néhány jogelméleti kérdéséről
65-73Megtekintések száma:109Nowadays in vitro fertilisation raises relevant controversies at the point of view of jurisprudence as well. The distinct approximations of in vitro embryos, such as to be considered as personae or objects, are also resources of several theoretical and pragmatical questions. It is essential to give a compendious summary about what kind of jurisprudental environment had been contributed to the intrumental comprehension of human embryos too, otherwise it is difficult to understand the scientific quandaries connected to the subject correctly. Merely thereafter the international and the Hungarian regulation of in vitro embryo’s status seems to able to be dissected, in particular the case-law of the Hungarian Constitutional Court related to the right to life and the constitutional funds of the oncurrent re-regulation in our country.
-
A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban
63-80Megtekintések száma:228A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.
-
A kárhelyreállítás jelene és jövője a magyar büntetőeljárásban
Megtekintések száma:66A la deuxième moitié du XX ième siècle la victime a commancé á jouer un rôle important de nouveau dans les procédures pénales. Les legislateurs veulent assurer les droit de la victime et garantir qu’elle soit indemnisée le plus tôt possible et pour que tout le monde soit content du résultat.Ce sont les cadres de la juridiction restaurative qui en assurent les possibilités.
Dans cet essai premièrement je présente le cadre de la constitution de partie civile dans la législation hongroise. C’est une procédure très intéressante parce qu’il faut appliquer d’un côté le droit civil et la procédure civile et de l’autre le drot pénal et la procédure pénale dans le cadre de la juridiction pénale (dans une procédure).
J’ai analysé le terme de la victime, les règle appliquables et les décisions du juge. J’ai constaté qu’en Hongrie les tribunaux correctionnels ne délibèrent pas les décisions sur le fond dans les cas de partie civile mais ils renvoient les affaires devant les tribunaux civils.
Ensuite, je présente les institution juridique hongroise qui vise á l’entremise dans la procédure pénale. On peut trouver deux institution juridique en vigeur. En premièr lieu il faut mentionner que dans les cadres de la procédure par constitution de partie civil (où la victime soutient l’accuation) il existe une audition personnelles des parties où le but est donc l’arrangement des parties.
Il y a une autre institution juridique qui s’appelle l’ajournement de la mise en accusation. On peut l’appliquer si la peine ne mérite pas de trois ans de prison et il y a beaucop de circonstances atténuantes, le procureur peut décider l’ajournement de la mise en accusation d’une au deux ans. On peut prévoir différentes obligations et règlements du comportement pour le prévenu. Par example on peut prévoir de dédommager la victime avec l ‘accord des parties. J’ai examiné cette institution juridique et son efficacité dans la pratique aussi.
Troisièmement j’ai analysé une institution juridique qui entrera en vigeur le 1er janvier 2007. C’est la médiation pénale. Il y a un cadre de décision européen (2001/220/IB) qui préconise aux États memnbres d’introduire la médiation pénale. Pour pouvoir appliquer cette institution juridique il faut modifier le Code Pénale et la loi de la procédure pénale. C’est le procureur qui aura le droit de la suspension du procès pour maximum six mois et renvoyer l’affaire devant un méditeur. Cette procédure devant le médiateur sera regie par une loi d’exeption.( Il y a déja une projet de la loi). Je présente les problèmes en relation la médiation pénale. En résumé on peut dire que la mise en place et la régulation de la médiation demandent du temps et de l’énergie. Je statue qu’il faut attendre beaucoup de temps en Hongrie pour que l’opinion publique et les justiciables acceptent et appliquent avec efficacité la médiation pénale.
-
„Köz”jegyző az egyházban
55-65Megtekintések száma:96The current, traditional Latin-type civil law notaries do not exist within the organisation of the Roman Catholic Church. However, the ecclesiastical “notary” and the concept, function and activities of the civil law notary may be related, and even made parallel, which may support the idea of some common origin or development. My article discusses the reason why we may still speak of persons having quasi notarial competence within the church. Also, it purportsto describe the diplomatic mission of the Vatican, the tasks of the embassy, touching on the issue of legalization as well; moreover, it draws a parallel between the ecclesiastical clerk and the civil law notary from the aspect of civil legal principles, such as impartiality and independence, comparing them also in terms of appointment and similar elements concerning attestations. It covers the rules governing the preparation of instruments and the certification of copies in more detail, as well as the procedural function of the ecclesiastical clerk, the similarities concerning archives and the custody of documents, and finally presents the issue of removability and termination of office.
-
A magyar büntető igazságszolgáltatás az államalapítást követő első századokban a római és az európai jogfejlődés tükrében
Megtekintések száma:141Der Aufsatz stellt die Strafjustiz der ersten Jahrhunderte nach der ungarischen Staatsgründung, des Zeitalters der Könige aus dem Hause Árpád im Spiegel der römischen und westeuropäischen, besonders der fränkischen Rechtsentwicklung vor. Er untersucht neben der Entstehung des ungarischen Gerichtssystems die Ordnung des Strafverfahrens, eingehend auf die Ladung, die Beweisverfahren, besonders die Gottesurteile, den Gerichtsbeschluss und den Rechtsbehelf.
Die Arbeit ist rechtsgeschichtlichen Inhalts, aber wo es möglich ist, und Parallelen gezogen werden können, vergleicht sie solche Einrichtungen des ehemaligen und modernen Rechts miteinander, die während der Rechtsentwicklung unverändert Teil des Strafprozesses geblieben sind.
Dem einleitenden Teil folgend geht sie als Erstes auf den Begriff und Zweck des Strafverfahrens ein; diesen Zweck definiert sie nach den literarischen Quellen als die Belangung der die Staatsordnung verletzenden Person.
Auf die geschichtliche Entwicklung besonders des Zivilrechts, aber auch des Strafrechts hatten die römisch-rechtlichen Wurzeln großen Einfluss. Der Aufsatz bietet einen Überblick über die organisatorischen und prozessualen Grundlagen der römischen Strafjustiz, sowie die einzelnen Straftaten und die ihre Beurteilung regelnden Normen. Es wird betont, dass bereits im römischen Recht solche konstitutionelle, den europäischen Standards entsprechende Prinzipien zur Geltung kamen, wie die Öffentlichkeit der Verhandlung oder das Recht auf Verteidigung.
Nach der Analyse der römisch-rechtlichen Grundlagen wird die Entwicklung des mittelalterlichen europäischen Strafrechts untersucht. Die Rechtsgeschichte, die Rechtsentwicklung Kontinentaleuropas hatte bedeutenden Einfluss auf die Regeln des ungarischen Strafprozessrechts. Besondere Hervorhebung verdient in diesem Teil das Recht des Fränkischen Reichs.
Nach der Beleuchtung des europäischen strafrechtlichen Hintergrunds analysiert der Aufsatz die Strafjustiz der Könige aus dem Hause Árpád. Er stellt die Entwicklung des Gerichtssystems, die Rechtsprechung durch den König, dann durch die Großwürdenträger, die Entstehung des ordentlichen Gerichtssystems und der Gerichte auf dem Land vor, hinweisend darauf, dass bereits zu Anfang der Herrschaft der Könige aus dem Hause Árpád solche wichtigen königlichen Dekrete erlassen wurden, die die Entwicklung des Strafrechts wesentlich bestimmt haben.
Nach dem Überblick des Gerichtssystems untersucht die Arbeit einzelne wichtige Rechtsinstitute des Strafprozessrechts. Eine solche grundlegende Einrichtung ist die Beiladung, die der Ladung des modernen Rechts entspricht. Die Adeligen konnten ausschließlich durch ordnungsgemäße Ladung beigeladen werden, im Gegensatz zu den Leibeigenen, in deren Strafsachen der Gutsherr aufgerufen wurde, sie vor Gericht zu stellen.
Sehr wichtige Rechtsinstitute des Strafverfahrens sind des Weiteren die einzelnen Beweisverfahren, die anfangs in Gottesurteilen sakraler Charakter wie den Proben beziehungsweise dem Zweikampf in Erscheinung traten. Neben den Gottesurteilen können als weitere Beweisverfahren der Reinigungseid sowie der formelle Zeugenbeweis erwähnt werden, aber schon früh bekannt war auch der Urkundenbeweis.
Der Aufsatz unterzieht die Urteilsfindung im Prozess separat einer Untersuchung, hervorhebend, dass im Verfahren gegen den Adeligen die Öffentlichkeit zur Geltung kam, seit König Béla III. wurde über die Verhandlung sogar Protokoll geführt. Um ein Urteil musste das Gericht ersucht werden, und es wurde vom Gericht gefällt.
Die Arbeit berührt schließlich einzelne wichtige Fragen des Rechtsbehelfs mit der Bemerkung, dass vom Rechtsbehelf im modernen Sinne genommen im Zeitalter der Könige aus dem Hause Árpád noch nicht gesprochen werden kann. Das Rechtsmittel zielte zu dieser Zeit noch nicht auf die Beseitigung der Fehlentscheidung, sondern konnte die Justizverweigerung seitens des Gerichts oder gewisse Formwidrigkeiten beanstanden.
-
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rövid története és alapvető jellemzői
17-36Megtekintések száma:140Insurance against civil liability in respect of the use of motor vehicles (motor insurance) is of
special importance for European citizens, whether they are policyholders or victims of an
accident. It is also a major concern for insurance undertakings as it constitutes an important
part of non-life insurance business in the Community. Motor insurance also has an impact on
the free movement of persons and vehicles. The first part of the study deals with the origin
and the brief history of insurance, beginning with the ancient Rome. The second part tries to
describe the main characteristic features of the motor insurance including its legal
background – with respect to the directives of the European Parliament and the Council, and
the Hungarian legislation –, its subjects, the conclusion and termination of the contract. -
A jogcímes elbirtoklás kérdései
81-89Megtekintések száma:384Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.
Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.
-
A élettársi kapcsolatról a hatályos bírói gyakorlat és a Ptk. Koncepció alapján
Megtekintések száma:46An examination of the statistical data reveals that the number of marriages concluded has significantly decreased in recent years, accompanied by an increase in divorce cases. In a parallel way, there is a growing number of domestic partnerships.[1]
This study surveys the judicial practice of this field in the past two decades with the intention of attempting to describe and shed some light on the essence of domestic partnership in Hungary by way of discussing some of the most important cases and the relevant provisions of law. In view of the fact that preparation for the codification of the new Civil Code is now under way and new rules are expected to enter into force in 2 or 3 years, the changes anticipated in this area are also briefly addressed in the study. Since the Proposal intends to change the current legal provisions in three areas, special emphasis was laid on these, namely:
1. Under certain conditions, as defined by law, alimony may be awarded to a formal domestic partner.
2. Continued use of the place of residence earlier shared with the former domestic partner is possible also after the termination of the domestic partnership.
3. A former domestic partner may request that the property relations be settled after the termination of the domestic partnership.
[1] Domestic partnerships were first surveyed in Hungary in the 1970 census: the number of such relationships, which was 62 thousand in 1970, doubled by 1990, and increased by nearly four and half times by 2001. As a result of these developments, 74% of the 2,869,000 families counted were based on a married couple. Ten years before this proportion was still 80%, while three decades ago it was as high as 88%. (Népszámlálás [Census], Vol. 2001, no. 19. “Family types, family forms”, KSH, p. 17).
-
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység megítélése a közjegyzői gyakorlatban és összefüggése az okirat hamisítással
10-27Megtekintések száma:53The unlawful providers destroy the trust, as well as in the lawful providers in the whole financial system. The adjudgement of the loan service by non financial providers can cause problem in the notarial practice. Namely the notary can just conclude of the frequency, for-profitnature and organization of the loan service provided by the parties statements.
My present study gives a summary about the criminal facts and their analysis occur in the practice as well as to the notarial bench, who can be seen as non-proffessional connected to the criminal education. The article provides useful information, the reader gets an opportunity to analyse the unlawful financial service from the notarial aspect.
-
Az egyéni szabadságot sértő bűncselekmények versus az oktatáshoz való hozzáférés garantálásával kapcsolatos, pandémiával összefüggő korlátozások
12-22.Megtekintések száma:127A tanulmányban megvizsgáljuk a világjárvánnyal sújtott országok kormányai által a világjárvány kezelése során érvényesített, pandémiával összefüggő korlátozások és a társadalom azon felfogása közötti különbségeket, amelyek szerint a kormányok – mobilitásuk korlátozásával – megfosztották az egyéneket szabadságuktól, beleértve a utazással kapcsolatban – az oktatásban való részvétel lehetőségére is kihatóan – bevezetett korlátozásokat is. Egyes esetekben a korlátozó intézkedések által érintett közösségek tovább mentek, és a kormányokat „személyi szabadság megsértése” bűncselekményével vádolják, amely az egyes országok büntető törvénykönyveiben is megtalálható deliktum. A hatóságokkal szemben felhozott vádakat megalapozatlannak, eltúlzottnak és teljesen hibásnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a társadalmi kommunikáció hiányosságaiból, a közösség tagjainak – változó paradigmákból eredő – felfogásbeli különbségeiből és az elégtelen jogi képzettségből adódnak; ezek alapján egyesek összetévesztik a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét a korlátozások érvényesítésével. Habár a jogrendszerben a kérdéssel kapcsolatos bűncselekményekről rendelkező szabályok a büntető törvénykönyvekben szerepelnek – ilyen például a román jogban a Btk. 205. cikkelye az „Egyéni szabadság elleni bűncselekmények” név alatt, amely a „Személy elleni bűncselekmények” nevet viselő I. Címben található, s a jogtudományok érdeklődési körébe tartozik –, elemezzük a hatóságok által a járvány kezelése során érvényesített korlátozások hatásait is. Ennek érdekében egyrészt kiemeljük azokat az anyagi büntetőjogi szempontokat, amelyek szükségesek egy cselekmény személyi szabadság megsértése bűncselekményének minősítéséhez a román, a magyar, az olasz és a görög büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, másrészt bemutatunk néhány, a koronavírus-válság – oktatást érintő – kezelésével kapcsolatos szempontot.
-
Ítélkezési állandók és vitás kérdések az erkölcsi kártérítés újabb magyar joggyakorlatában
Megtekintések száma:54Since 1992, date of Constitutional Court’s decision No. 34/1992, certain rules cannot be found in Hungarian Civil Code. There is only a part of a sentence that gives right to any injured person to claim damages in case of personal injuries. More than 10 years after the cassation we are able to look through the legal practice in connection with damages for non-pecuniary loss. The recent re-codifying process plans a brand new institution to substitute and follow damages for non pecuniary loss: pain award. To establish a decent regulation of pain award, jurisdiction of the last decade cannot be neglected. This essay aims to gather typical and crystallized methods of judgements in certain cases, which could be seen as essential and accepted unwritten rules of jurisdiction concerning this field of damages.
One of the most difficult problems to solve is the question of amount. This field of damages for non-pecuniary loss is always problematic, because all of the cases are different. Although there are similarities between cases if we examine just damages themselves, but due to the difference of human personality it is almost impossible to give exact phrases and rules to help our judges. We can say that highest amounts are generated by assaults against physical integrity and life. Examination during a legal procedure concentrates on the stress caused by the injury, number of injured rights, age of the injured person and the durability of the harm. If the injured person contributed to the injury, it generates reduced amount of damages.
Method of compensation is really simple for the first time. Hungarian legal system knows two different types for the method of damages: in kind or in money. Former one is inapplicable for non-pecuniary losses. If we compensate in money, there are two solutions: injured person can get the whole sum immediately or we can choose allowance as well. The adaptation of allowance is rather small in Hungary, in spite of the advantages this legal institution could offer. It does not mean res iudicata, so it is flexible and offers opportunity to adjust to changed circumstances in the future: both duration and amount of allowance could be changed.
It is an interesting question whether personal circumstances of the misdoer could be examined when calculating the amount of allowance. The answer is not unambiguous. Civil law focuses on compensation for the injured party, not the punishment of the misdoer. In spite of this essential lemma, it is necessary to take into account the solvency of the defendant, if we want the plaintiff to get the adjudged amount really.
Youth is not the only reason of allowance, sometimes old age could be a well-based legal ground for application of this method of compensation as well. It is really important to examine the personal circumstances of the injured party to choose between these two methods: which one serves the aim of compensation, moderation of lost joy of life the most.
Civil Code precludes the possibility to apply both methods together for the same plaintiff. In my opinion the solution of German Civil Code (BGB) should be considered. BGB allows both methods together. It means that possibilities could be wider and fit better to the actual case and its circumstances.
Although obligation of damages has two parties traditionally, in a legal procedure of damages for non-pecuniary loss this bipolar situation can be proven false. On the part of the misdoer it is an interesting question what kind of damages can be blamed the state. In Hungary we can meet rules order the responsibility of the state in the field of medical damages or damages for unlawful arrest and illegal imprisonment. Amounts of damages are the highest in these situations.
On the part of the injured person an often argued problem the position of secondary victims’ claims. These claims are always problematic, because personality rights belong closely to the person himself and there is no possibility to inherit them. Hungarian Civil Code admits compensation for relatives only in case of injuring reputation of a dead person. There are several decisions in which courts admit these claims on the ground of their sui generis base. It is a decent solution, but because of the uneven jurisdiction it needs codifying.
We can say that there are a lot of jurisdictional constants in Hungary in connection with damages for non-pecuniary loss. These are easy to collect and most of them are able to be codified in a strictly non-taxative style. But this examination showed that doubtful questions can also be found in Hungary especially the application of allowance, claims of secondary victims. To arrange these problems, starting point should be jurisdiction itself.
-
Jogalkotási folyamatok és az IKT
Megtekintések száma:108Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.
Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.
-
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek közjegyzői vizsgálata
14-20Megtekintések száma:1212010 marked the opening of a new chapter inthe more than 120 years history of the Hungarian order for payment procedure. Breaking with the Hungarian traditions, the notaries became competent to carry out these procedures instead of courts. The Hungarian Chamber of Civil Law Notaries established an accessible web-based computerised system for support of procedures. The registration of requests, the assignment of cases to notaries and the administrative handling of cases are carried out through this electronic network. The legislator’s aims when modified the regulation of this legal instrument was to reduce the duration of order for payment procedures and the workload of courts. In this paper I give an overview of the content of order for payment requests and of the practical experience of the notaries in connection with the examination of requests.
-
Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogai sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata
49-62Megtekintések száma:299A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.