Keresés

Keresési eredmények

• A személyes szabadsághoz való jog érvényesülése a Bűnvádi Perrendtartásban

  Szabó Zsanett

  Megtekintések száma:

  84

  In this study, first of all I am dealing with the question, how the right to personal liberty prevails in the Bűnvádi Perrendtartás, however at the beginning I would like to introduce how the law for the personal liberty formed and how it appeared in Hungary and in the international documents, so in the British, American and French law as well.

  The most serious barrier of the personal liberty is the criminal law, so i find it especially important to examine that for this reason what kind of safeguards were placed into the Bűnvádi Perrendtartás.

  In general it can be said that the most important guarantees of the personal liberty are found in the principles of the criminal law, for example presumption of innocence, and through this it prevails in the Bűnvádi Perrendtartás' system.

  Firstable the limitation of the personal liberty has to be looked in the coercive measures, so I studied the pre-trial detention institution, that besides the basic principle what kind of safeguards were brought in by the legislature.

  In the end, it can be said that the right to personal liberty influences the whole Bűnvádi Perrendtartás, and in the cases where there were limitations, they always solved it with a safeguard.

• A szülői felügyeleti jog megszüntetésének hatályos jogi szabályozása a Polgári Törvénykönyvben

  12-18

  Csizmadiáné Pethő Tímea

  Megtekintések száma:

  185

  Being a judge practicing on the area of the law of crimes I rarely come across with the need to apply civil law. Nevertheless, a handful legal concepts may be applied also by criminal courts. One of these concepts is the termination of parental control. Before turning to relevant case analysis in my study, I focus on the principle of the "child's best interest" which is referred to under article 3 of the New York Convention on the rights of children and which has a general fundamental applicability in respect of all provisions of the Convention. This principle must apply not only in civil, but also in criminal proceedings and generally in all types of proceedings irrespective of the area of law such proceedings fall under. Special emphasis is attributed to the legal consequences of terminating parental control and to the distinction of cases where the termination of parental control by the court is mandatory and where such a decision is made in the discretion of the court. I pay separate attention to cases where the court has convicted the parent of a crime committed wilfully against the convicted person's own child and in which cases the convicted person is sentenced to prisonment and as a result of these the criminal court has competence to order the termination of parental control. I address also some issues relating to matters of proof and evidence in connection with crimes of domestic violence. Finally, I explain the nature of a child-focused jurisdiction through the presentation of the Hungarian system which ensures to respect and to give effect to the rights of children to the maximum extent possible. The ability of providing special treatment for children in court proceedings is of the utmost importance.

• A közigazgatás szervezeti változásai a szabálysértési jog fórumrendszere tükrében

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  133

  The paper introduces the most recent processes taking place within the Hungarian public administration from a special aspect and follows the system of the authorities of the misdemeanor law from the 19th century to nowadays. It presents the system of the monarchy, the councils and the period after the change of regime. The Constitutional Court with its Resolution no. 63/1997 (XII. 12.) declared the dual nature of offences – being against public administration and bagatelle cases pertaining to criminal law – and although with a different legal reasoning, it prescribed the right of access to court in both cases. The mentioned separation has resulted in conceptual problems exerting their influence to this day, at the same time the majority of authors dealing with this field instead of the majority opinion accepted the concurrent explanation of László Sólyom, to which Constitutional Court Judges János Németh and Tamás Lábady also joined. In 2012, however, several important changes took place simultaneously. The new Act on Offenses shifted towards criminal law while it terminated the right of local governments to regulate offenses. In parallel with this, the Act on Local Governments at the beginning provided an opportunity for the local governments to sanction anti-social behavior which was revoked by the Constitutional Court in the same year. The paper investigates the effect of the decisions of the Constitutional Court and analyzes the opportunities of public administration within the present legal framework to apply sanctions and defines those criteria on the basis of which the legislator could settle the current situation.

• Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból

  121-139

  Szücs Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  109

  A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

• Gondolatok az európai szerződési jog új irányairól

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  56

  On the field of contract law the European Union started a wide legislative effect at the end of the 20th Century. Despite of the originally economic and public legal goals of the Communities recently the competence of the EC institutions conquest a major field in the area of private law. To ensure the fast and non-problematic acceptance of these directives concerning to contract law EC chose two important solutions. Most of the directives focus on the neglected area of the so-called atypical contracts (hawk contracts, e-commerce contracts, leasing contracts, factoring contracts, etc.). As these contractual forms were born in the hands of business actors, most of the European civil codes do not deal with them in an explicit way. As a gap of law this area is the best approach to create unified legal institutions in all Member States’ legislation. The other relevant factor is the law of consumer protection. This is not only a fashionable topic in Europe but a rather underdeveloped issue in – especially – the new Member States. Almost all legal institutions in the EC directives in connection with contract law contain a strong link to protecting customers. As and indirect effect, these new institutions (such as consumer’s right to withdrawal) found their ways in the national codes to be flagships applicable for all consumer contracts. This essay contains thoughts about these relevant changes in approaching contract law from the rather unique EC perspective.

• Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve

  5-27

  Al Bitar Rachid

  Megtekintések száma:

  84

  A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.

• Hugo Grotius újraolvasva, avagy a „Nemzetközi jog atyja” gondolatai a XXI. század elejének nemzetközi jogában

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  80

  There are several theories when the birth date of international law was. Hugo Grotius (1583-1645) was the first who systematized these specific rules and raised it to a scientific level. In this essay I examine how Grotius thought about important institutions of international law and what kind of impact these considerations have to our modern age.

  War cannot be seen only as an unlawful act, because most of the original human instincts can be recognized in fighting to each other. This point of view proclaims that international law does not denounce war generally. Existence of international law is important to determine the rules of warfare. To suit to the criterions of lawful war, a war should perform two requirements: opposite parties have to be main authorities in their state and both of them have to keep special formal rules during their fight. Main supremacy means that this power is absolute in its territory, so there are no other relevant human factors to limit it. In our age we have to mention that this criterion is no longer applicable without reservation, because the attack against USA on 11th September 2001 demonstrated that not only states can fight to each other.

  Grotius gives importance to the reasons of war too. Three reasons exist: defence, regain possession and punishment. Defence means self-defence, which is a right for everybody to protect himself against unlawful injuries, but this solution has to be the last one. Self-defence can be applicable only if it is necessary, sudden and proportional. After the attack against USA a question was born: is it possible to protect before the real attack, when the enemy is in the period of planning an injury. This preventive self-defence is supported by USA, but UN appreciates the right to self-defence only if there is an armed attack against the state. According to Grotius reasons of war can be pretexts or real reasons. Fear of uncertainty can be a pretext for example, because it is not the most proportional instrument to avoid conflict.

  Grotius examines not only ius ad bellum but ius in bellum, rights during a war. These regulations are formal obligations, which give frame to the lawful war and show direction to the opposite parties. Grotius says that there are regulations strictly from the law of nature. A great example is that every instrument can be applicable if it is necessary to reach the major aim of war. It is obvious that today this sentence is intolerable, because technical revolution created such weapons that have power to destroy a whole country suddenly. That is why certain prohibited weapons and methods of warfare exist in international treaties. Grotius deals with the problem of traitors, who support the enemy. There is a slight distinction between the nature of dispatched goods. If these goods can be used for fighting, i.e. weapons, traders are enemies too. If these goods are luxury ones, no traitors can be found. The third situation is more problematic, because if these goods can be used in and outside a war too, the exact situation has to examine to judge the intention of the party.

  Groitus has interesting thoughts about prisoners. All prisoners and their descendants become slaves. It means the enemy can do anything against prisoners. By now we have certain rules how to treat with prisoners and it is a general regulation that torture and murder against prisoners is strictly prohibited.

  An interesting question is in connection with the law of contracts. Hostages and pledge can be typical securities to strengthen a contract. Grotius says that killing a hostage can be lawful, but inner morals order that killing is lawful only if hostage is culpable too.

  Grotius deals with the question of ministers, arranging debates. Looking through this huge work of Grotius we can say statement that he is the father of international law is not without basic and well structured reasons. Before the birth of his book, there were only rules and commentaries for national laws. Grotius extended them to a larger perspective, up to an international level.

• A tulajdonhoz való jog védelmének kialakulása

  1-23

  Andorkó Imre

  Megtekintések száma:

  93

  Ein wesentlicher Bestandteil der Freiheit ist das private Eigentum. Das Privateigentum
  ermöglicht den Menschen die Souveränität und Selbstentfaltung, ist eines der wichtigsten
  Instituten der Marktwirtschaft. Die Fixierung von Eigentumsrecht als Grundrecht in den
  Verfassungen blickt in den Ländern im Westen Europas im allgemeinem auf mehr
  Jahrhunderte zurück. Nach Meinung einiger Autoren sind die Verwurzelungen des
  grundrechtlichen Schutzes des Eigentums schon in biblischer Zeit entdeckbar. Die Studie
  beschäftigt sich mit der Entwicklung und mit den theoretischen Grundfragen des
  verfassungsrechtlichen Eigentumsschutzes. Diese Übersicht zeigt, dass der konkrete,
  effiziente Eigentumsschutz in Ungarn im Vergleich zu den demokratischen Staaten
  Westeuropas und den Vereinigten Staaten von Amerika mehr Jahrhundert später aufgetreten
  hat. Der ungarische Verfassungsgerichtshof hat das für die Rechtsstaaten charakteristisch
  hohe Niveau des Eigentumschutzes ohne heimische Prämissen und Traditionen nach der
  Wende 1989/90 entwickeln müssen.

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  82

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  390

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• Genetikai lottó-csalás – a humán csíravonalas génszerkesztés szabályozása a hazai büntetőjogban

  71-104

  Pete Miklós

  Megtekintések száma:

  20

  A csíravonalas génszerkesztés az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át: a genetikai beavatkozás képes lehet arra, hogy emberi életeket, sőt, az egész emberiséget drasztikusan érintő változásokat idézzen elő. E fejlődést azonban a jogi, és különösen a büntetőjogi szabályozás nem követte, a génszerkesztés fejlődésére adott büntetőjogi válasz idejétmúlt, nem eléggé kifinomult és a büntetési tétel elrettentő ereje sincsen arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Dolgozatomban nagy vonalakban bemutatom a géntechnológia fejlődését, annak etikai-társadalmi kockázatait, az ezekre reflektáló nemzetközi, illetve egyes államok belső regulációját, a hazai szabályozást és hiányosságait, valamint utóbbiak orvoslására – mintegy tapasztalataim szintéziseként – de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, törekedve a lehető legmegfelelőbb büntetőjogi szabályozás megalkotására. Javaslatom célja elsősorban a csíravonalas génszerkesztés specifikusabb, korszerűbb és bizonyos szempontból szigorúbb büntetőjogi tényállások révén történő regulációja, mely egyszerre óvja az egyént, a társadalmat, az emberiséget és a veszélyeztetett társadalmi érdekeket a humán csíravonalas génszerkesztés küszöbön álló elterjedése miatt várható veszélyektől.

• Gondolatok a fogyasztói szerződési jog kialakulásáról és fejlődéséről

  138-157

  Varga Nelli

  Megtekintések száma:

  127

  In dem ersten Teil der Arbeit wird die historischen Grundlagen des Verbraucherschutzes
  präsentiert: der Prinzip des Schutzes der schwächeren Partei. In dem zweiten Teil wird die
  Arbeit die Herausbildung und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts in der EU
  geprüft und das Problem der Implementation der verbraucherlichen Richtlinien eröffnet. Das
  Werk enthält die wesentlichen allgemeinen Merkmalen der Verbrauchersverträge: unfair
  Klauseln in den Verbrauchersvertägen, Aufklärungspflicht vor dem Vertragsabschluss, das
  Widerrufsrecht, obligatorischen Inhaltselementen der Verbrauchersverträge, usw. Die Arbeit
  vermeidet auf die gegenständige Tendenz von dem Verbrauchervertragsrecht. Der letzte Teil
  der Arbeit vorzeigt das Zustandekommen und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts
  in Ungarn, betont die Position der Verbraucherverträge in den Kodifikationen des neuen
  ungarischen BGBs. Das Werk fasst die verschiedenen verbraucherrechtlichen Normen des
  neuen ungarischen BGBs, um die Existieren des Verbrauchervertragsrechts in Ungarn zu
  beweisen. Es muss deswegen bemerkt werden, neben die Normen des gültigen und des neuen
  BGBs viele andere Gesetze auf dem Gebiet des Verbrauchervertragsrechts zu geben. Auch
  der ungarische Gesetzgeber muss entscheiden, ob die verschiedenen verbraucherrechtlichen
  Richtlinien im getränten Gesetz oder in dem BGB implementiert werden sollte. Der
  Gesetzgeber hat die erste Lösung gewählt.
  Die gültigen Normen des Verbrauchervertragsrechts befinden sich in keinem einheitlichen
  Gesetz, und das neue ungarische BGB enthält nur die konstanten Kerne der
  verbraucherrechtlichen Richtlinien. Es wird gehofft, dass das Verbrauchervertragsrecht in der
  Zukunft in einem einheitlichen Verbrauchergesetz geregelt wird, wie darauf die Gründung des
  neuen ungarischen BGBs hinweist.