Keresés

Keresési eredmények

• Az Alföld diskurzusai a 19. század eleji útleírásokban

  1-25

  Nagy Imre

  Megtekintések száma:

  5

  Az Alföld diskurzusai a 19. század eleji útleírásokban
  A tanulmány a 19. század első felének magyar útirajz-irodalmát vizsgálva az Alföld reprezentációinak
  és diszkurzív átalakulásának elemzésére vállalkozik. Kiindulópontja, hogy az útleírások nem
  pusztán leíró jellegű források, hanem a korabeli térérzékelés, esztétikai normák és nemzeti identitásképzés
  metszéspontjában létrejövő szövegek, amelyek a tájat kulturálisan közvetített tapasztalattá
  alakítják.
  A dolgozat központi tézise szerint az Alföld képe a század elejétől a reformkor végéig jelentős
  diszkurzív átalakuláson megy keresztül: a kezdetben negatív esztétikai kategóriákkal (üresség, monotonitás,
  formátlanság) jellemzett síkság fokozatosan a nemzeti identitás egyik kitüntetett térbeli
  hordozójává válik.
  A tanulmány végkövetkeztetése szerint a 19. század eleji útleírások az Alföldet nem egyszerűen
  földrajzi térként, hanem komplex mentális és kulturális konstrukcióként ábrázolják. E szövegek
  hozzájárulnak egy olyan nemzeti térképzet kialakulásához, amelyben az Alföld egyszerre jelenik
  meg perifériaként és központként, a szabadság és a kiszolgáltatottság, az otthonosság és az idegenség
  paradox területeként.

• Az új gazdasági mechanizmus bevezetése Hajdúnánáson, az MSZMP iratainak tükrében 

  5-22

  Husvéth András

  Megtekintések száma:

  0

  The study examines through the example of Hajdúnánás, a plainsfolk agricultural-like town, that due to the political lessons of the 1956 revolution and the failure of the previous economic policy, the new economic management implemented a complex reform which was unique among the Soviet bloc countries: the New Economic Mechanism. The thesis also evaluates the role of the state party's local organization in the preparation and implementation of the program. The research shows that in Hajdúnánás, just like on the state level, the reforms mostly brought advancement. This made it fundamentally possible for the agriculture to become the success industry of the Kádár era, and for the city’s industrial factories to make a big step forward from the rigid system of plan directions to a business-like management. Although the New Economic Mechanism was finally blown, its effect left a significant mark on the economy of the Kádár era, and thanks to that Hungary became one of the most livable states in the socialist camp as „the happiest barrack”.

• Fellélegzés és illúziók – Nagy Imre első miniszterelnökségének visszhangja Hajdú-Biharban az MDP iratainak tükrében

  5-20

  Husvéth András

  Megtekintések száma:

  0

  Both the power struggles after Stalin’s death, and the new course of Soviet leadership in the Cold War lead to a turn in the Hungarian government, as well. The Stalinist Rákosi was succeeded by Prime Minister Imre Nagy, and his reign started off with a huge wave of reform declarations. The whole country was relieved as a result of the measures that somewhat mitigated the repression of the system and slightly raised living standards. The reforms met also in Hajdú-Bihar an almost unanimous sympathy: from the cooperative owners through the individual peasants, from the working class through the intelligentsia, every social layer in the county found the parts they liked in the government program. However, several people wanted to see more in the reforms than what they indeed meant, at some places, people saw even the complete retirement of the system behind these measures. The party apparat took the measures facilitating everyday life (the “new period”) uncomprehendingly nation-wide, thus even in Hajdú-Bihar, and therefore they moved sluggishly to realize those measures, finding them too much. When the evolution of foreign policy of the Cold War created unfavourable conditions, the Soviet government also drew back from Imre Nagy. Therefore, the reform era – that was happily welcomed and that compelled further hopes, and at some places, illusions – ended.