Keresés
Keresési eredmények
-
A fenntartható élelmiszer-fogyasztás összefüggései
3-22Megtekintések száma:135Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. A fenntartható fejlődés fogalma a jövő generációk iránt érzett felelősséget, az ún. intergenerációs szolidaritást hangsúlyozza azáltal, hogy elismeri a jövő generációk jogát szükségleteik kielégítésére. Az emberiség számára a legnagyobb kihívás az, hogy milyen megoldásokat talál az általa okozott károk csökkentésére. Ennek kulcsa a fogyasztási szokások megváltoztatása. Meggyőződésünk szerint nem tekinthető fenntarthatónak az az élelmiszerfogyasztási struktúra, amelynek alacsony a környezetterhelése, ugyanakkor a tápanyagsűrűsége nem kielégítő, mivel ez alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezet. A fenntartható élelmiszer-rendszer (SFS) olyan élelmiszer-rendszer, amely mindenki számára biztosítja az élelmezésbiztonságot és az egészséges táplálkozást, oly módon, hogy ne kerüljenek veszélybe a gazdasági, társadalmi és környezeti alapok a jövő generációk számára. Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a fenntartható étrend vagy a fenntartható élelmiszerfogyasztás két kiemelt dimenziója a környezet és az egészség. A cikk példákon keresztül mutatja be a fenntartható élelmiszerfogyasztás megvalósítási lehetőségeit.
JEL-kódok: E2, Q5 -
A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogyasztói megítélése
3-14Megtekintések száma:177Kutatómunkánk során átfogó piackutatást végeztünk a vállalatok fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseinek fogyasztói megítéléséről. Célunk a hazai lakosság fenntartható fogyasztás előmozdítását segítő vállalati kezdeményezésekkel összefüggő ismereteinek, attitűdjeinek és preferenciáinak részletes feltárása volt. Eredményeink szerint a fogyasztói igények között, a fenntarthatósághoz való hozzájárulás iránti elkötelezettség és a termelők fenntartható működésének figyelembe vétele, valamint az etikus terméktulajdonságok iránti igények erősödése is megjelenik. A kutatásunkban bemutatott fogyasztói csoportokban a fenntartható fogyasztással kapcsolatos pozitív fogyasztói attitűdök és a felelős vállalati magatartás fogyasztói döntésekben való megjelenése igazolhatók. Az eredményekből levonható következtetések irányt mutathatnak az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok számára a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoportok jellemzőinek megismeréséhez, amelyben megjelenik a vállalatok fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek megítélése, valamint az ehhez kapcsolódó információk követése.
-
A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői
3-9Megtekintések száma:344Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.
-
A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében
41-62Megtekintések száma:236Legfontosabb megállapításunk, hogy a középiskolások körében is megfigyelhetők azok a csoportok, amelyek az egyes fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekkel azonosulnak.
A legtöbb kritika az önbevalláson alapuló kutatásokat azért éri, mert a valós cselekvést mérni csak korlátozottan képesek, mely jelen esetben is fennáll. Azonban látszik, hogy a Z generáció több mint felének fontosak az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve a helyi értékek. Ez azt jelentheti, hogy a diákok jelentős része bevonható lehet a tudatos fogyasztói körbe, amennyiben megfelelő csatornán eljutnak hozzájuk a szükséges ismeretek, és lehetőségük van bizalmat kiépíteni a megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal. A fogyasztók jellemzően akkor vásárolnak „tudatosságot mutató” terméket, ha hisznek abban, hogy ezzel ténylegesen hozzájárulnak valamilyen környezeti vagy társadalmi kérdés megoldásához (KOVÁCS, 2013), és ez fokozottan igaz lehet erre az érzékeny, sok esetben szkeptikus korosztályra (SZÉKELY, 2013). Mivel ez a korosztály egy jól meghatározott helyen, az iskolában elérhető, így fontos, hogy minden, a tudatos cselekvéshez szükséges információt megkapjanak. Minél jobban informált egy fogyasztó, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tudatos alternatívát választja, ezenkívül fontosak a vállalati és kormányzati intézkedések is, melyek segítségével még nagyobb sokasághoz juthatnak el hasznos információk és a javasolt cselekvésmódok (LÁNG, 2003). A kutatásban megjelenő csoportok közül is azokat érdemes a különböző irányzatokhoz közelebb hozni, amelyek valamilyen formában már egy-egy tudatos tevékenységben vagy magatartásformában benne vannak. Számukra esetleg a célok lesznek ismeretlenek, viszont a cselekvési hajlandóság várhatóan sokkal nagyobb, mint társaik körében (SZMIGIN et al., 2009). Mivel a C generáció tagjaihoz már elsősorban a „Mi”, azaz a többes szám első személyben megfogalmazott üzenetek jutnak el, így a nekik szánt marketingkommunikációs stratégiát érdemes a kutatási eredmények tükrében erre felépíteni. A cselekvési hajlandóság növelésére pedig olyan alkalmazásokat és mozgalmakat érdemes létrehozni, melyek nekik és róluk szólnak.
A négy különböző, feltárt csoport más és más kommunikációs stílusban érhető el. A Divatkerülő tudatosak szegmensének vizsgálata során önkéntes egyszerűségre hasonlító karaktert találtunk. Ez a mentalitás fakadhat a korosztály specialitásából, melyben a divat elutasítása, a különlegesség, az individuum előretörése a tanuló célja. Ez nem különbözik a korábbi generációktól. Viszont ebben a csoportban a trendek elleni lázadás mellett láthatjuk az általuk és a társadalom által közvetített értékek fontosságát, amelyek a hagyományok, az egészség, a természet. Ezt a csoportot leginkább a közös értékek és a különlegesség (a közösségen belül) üzenetével lehet elérni. Őket már nem kell meggyőzni a címben szereplő értékek fontosságáról, csupán napi rutinná tenni életükben ezek alkalmazását fogyasztói döntéseik meghozatalakor.
A második szegmens képezi azokat, akik másoktól várják a problémák megoldását. Saját felelősségüket az egészségük és a személyes környezetük kapcsán elhárítják, és csak önkifejezésüket érzik hangsúlyosnak. A Passzív „gólyák” kapcsán az érdektelenséget és a tudatos cselekvéstől való elfordulást láthattuk. Mind a második, mind a harmadik szegmens esetében a legcélravezetőbb saját felelősségük bemutatása, illetve megerősítése lenne. Ez a két csoport jellemzően alsóbb évfolyamokon tanul, így az iskolai oktatás keretében is több idő van a bevonásukra.
A Tudatos Individualisták azok, akik elvi szinten a leginkább magukénak érzik a LOHAS csoport értékeit. Náluk is az értékek elmélyítése és a napi rutinba való beemelése lenne a cél. Mivel ők elfogadják és követik a napi divatot és életstílus trendeket, feléjük mindenképp az ezekre építő kommunikáció lehet célravezető (például: mainstream média, zene, ruházat).JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56
-
A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
3-20Megtekintések száma:351Kutatásunk célja a fenntartható értékrend megjelenésének vizsgálata volt debreceni egyetemisták körében. Első lépésként célunk volt feltárni a LOHAS és a LOVOS fogyasztói csoportok értékeit és vizsgálni a két szegmens kapcsolatrendszerét. Ezt követően elemeztük az értékek megjelenését debreceni egyetemisták körében faktoranalízis segítségével. Majd k-means és hiearchikus klaszterezési eljárást alkalmazva az egyetemisták értékrendalapú életstílus-szegmentációját végeztük el mindkét szegmens esetében külön-külön.
Kutatásunk legfontosabb eredményeinek a következők tekinthetők. A LOHAS és LOVOS szegmens között bár több közös érték felfedezhető, azonban mégis két jól elkülöníthető csoportot alkotnak. A fenntarthatóság irányába mutató, ezen belül is a LOHAS életstílus jellemzői megjelentek a debreceni egyetemisták értékrendjében is. Az Ambiciózus trendkövetők csoportja (mintasokaság 25,1%-a) nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak, azonban a klaszter tagjai körvonalazzák leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit.
A LOVOS életstílus jellemzői szintén megjelentek a kutatás alapján a debreceni egyetemisták értékrendjében. A Tudatos egyszerűsítők (a mintasokaság 34,6%-a) esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb elköteleződést a LOVOS értékek irányában, náluk mindhárom, a szegmenssel kapcsolatban megfogalmazott értékcsoport jelen van.JEL-kódok: A13, Q56, D70
-
Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében
21-39Megtekintések száma:375A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.
JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46 -
A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon
11-30Megtekintések száma:589Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.
-
Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra
81-85Megtekintések száma:63A tanulmányban bemutatásra került egy új fogyasztói csoport, az önkéntes egyszerűsítőké, amelynek tagjai szakítanak a fogyasztói társadalom logikájával, és valamilyen szinten önként, szabad akaratukból korlátozzák a fogyasztásukat, az élettel való elégedettségüket, boldogságukat nem anyagi javaktól remélik. Ezek a fogyasztók egyrészt környezetbarát alternatívát választanak vásárlásaik, közlekedésük, és energiafogyasztásuk során, másrészt igyekeznek minimalizálni vásárlásaik mennyiségét. Ez a fajta fogyasztói magatartás egyrészt ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, másrészt az eddigi kutatási eredmények szerint az önkéntes egyszerűsítők jobbnak ítélik meg szubjektív „jóllétüket”, elégedettebbek az életükkel, mint azok az emberek, akik a jelenleg uralkodó fogyasztási mintáknak megfelelően fogyasztanak. Az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásai is sajátosak, a szakirodalom alapján jellemző rájuk az önellátás, a vegetarianizmus, a komótos étkezés (slow food); illetve preferálják a helyi termelőket, termelői piacokat, a vásárolt élelmiszertermékek tekintetében pedig a helyi és az organikus termékeket, valamint az etikus termékeket. Primer kutatásunk során az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásainak legfőbb momentumait két magyarországi ökofalu honlapjának tartalomelemzése segítségével vizsgáltuk. Összességében elmondható, hogy a vizsgált ökofalvak lakóira a táplálkozással kapcsolatban is a természetesség, a természet közeliség jellemző. Azt az élelmiszert tartják jó minőségűnek, amit ők maguk termeltek meg vegyszer nélküli gazdaságukban. Bár a vizsgált ökofalvak esetében kifejezetten a lakosok táplálkozásával kapcsolatban kevés információ volt fellelhető a honlapon, összességében elmondható, hogy az önellátásra való törekvés, a helyi termelők, helyi termékek és a saját maguk elkészített élelmiszer preferálása jellemző rájuk. Kutatásunk feltáró jellegű volt, így a téma alapos körüljárása további kutatásokat igényel. További primer kutatást tervezünk az ökofalvak lakosainak mélyinterjús megkérdezésével kifejezetten a táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban, illetve a későbbiekben az önkéntes egyszerűsítők más csoportját is el szeretnénk érni.
-
A méltányos kereskedelem mozgalmának áttekintő bemutatása
35-43Megtekintések száma:126A méltányos kereskedelem áttekintő ismertetése után belátható, hogy a tudatos fogyasztónak egyre több eszköz áll rendelkezésére, ahhoz, hogy érvényre juttassa etikai meggyőződését. A kritikus hangok ellenére a fair trade termékek növekvő népszerűségnek örvendenek, ami tükrözi a 21. századi vásárlók felelősségvállalási hajlandóságát.
A jövőben érdekes kutatási téma lehet a méltányos kereskedelem magyarországi trendjeinek vizsgálata, összehasonlítva a nemzetközi és Európán belüli tendenciákkal, különös tekintettel a fogyasztói szokásokra. -
Az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásához kapcsolódó attitűdjei
3-15Megtekintések száma:469A legtöbb alternatív étrendet követő személy önmagát egészség- és környezettudatosnak tartja, különösen igaz ez a vegetáriánus, a vegán, a glutén-, a laktóz-, a tejfehérjementes, valamint a fehérjegazdag módon táplálkozókra. A vegyesen táplálkozók körében alacsony a tudatosság mértéke. A cukormentes/szénhidrátszegény, illetve a paleolit étrendet követőknél nem figyelhető meg szignifikáns eltérés. Az egyes étrendek esetében vizsgáltuk a tudatosság mértékét is. A vegyes étrendűeknél a megkérdezettek percepciója alapján nem jelenik meg az egészség- vagy a környezettudatosság, míg az alternatív étrendűek esetében igen. A helyi termékek vásárlása során környezeti szempontból leginkább a helyi termelők és kereskedők támogatása, valamint az élelmiszer-kilométerek csökkentése a fő érték. A válaszadók egyéni érdekei szerint a termékek egészséges és természetes, valamint vegyszer- és tartósítószermentes voltát emelték ki a megkérdezettek. A speciális étrendeket követők között leginkább a vegánok, a fehérjegazdag táplálkozást folytatók, továbbá a tejfehérjementesen étkezők között jelentek meg szignifikáns eltérések a helyi termékek vásárlását illetően. Arányokat tekintve helyi terméket leginkább a laktózmentes, legkevésbé pedig a paleolit étrendet követők vásárolnak. A helyi termékek vásárlásához kapcsolódóan két komponenst különítettünk el; a helyi termékek jellege, valamint a helyi termékek emocionális tényezői. Előbbihez a természetesség, az egészségesség, a mentesség, a származás, illetve a gazdák támogatása tartozik, míg az utóbbihoz a vásárlás közbeni nosztalgia, valamint a szórakozás sorolható. A bemutatott kutatás feltáró jellegű, amellyel megalapoztunk egy olyan átfogó piaci elemzést, ami az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásával kapcsolatos magatartását vizsgálja.
JEL-kódok: C38, D70, I12, M31, Q56
-
A CSR ismertsége és megjelenése a fogyasztói döntésekben
15-27Megtekintések száma:259A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) igen gyakori téma napjainkban mind hazai, mind nemzetközi szinten. A profitmaximalizálás természetes a vállalatok számára, de gazdasági tevékenységük végzése közben nem lenne szabad elfelejtkezniük tevékenységük velejáró társadalmi és környezeti hatásairól sem. Ki kell itt még emelnünk a napjainkban szintén gyakran szóba kerülő fenntarthatóság kérdését is. A vállalatoknak is felelőssége a Föld, természeti erőforrásaink és a jövő generációk sorsa. Sok vállalatban belső indíttatásra ki is alakult ez a fajta felelősségérzet és példaértékű CSR, illetve fenntarthatósági lépéseket tesz. Napjainkban már a társadalom részéről is erős nyomás nehezedik, komoly elvárás fogalmazódik meg a vállalatok irányába a felelős működés iránt. Ennek a hatásnak is köszönhető a felelősen működő vállalatok számának gyarapodása.
De mit is értünk CSR alatt? Milyen tevékenységek, lépések sorolhatók ide? Milyen indíttatásból dolgoznak ki a vállalatok CSR stratégiát, CSR programokat, készítenek CSR vagy fenntarthatósági jelentéseket? Mi húzódhat meg a háttérben? Számos tanulmány foglalkozik a CSR motivációival, melyek között a vállalat megítélése, imidzse, „bennünket fognak preferálni a fogyasztók” is igen gyakran megjelenik. Értékelik-e azonban a vállalatok CSR lépéseit a fogyasztók? Számos kutató arra az eredményre jutott, hogy nem. Általában véve igen fontos elvárás részükről a felelős üzleti magatartás, de amikor ténylegesen döntenek egy termék megvásárlásáról, ez a szempont igencsak hátra rangsorolódik.
Tanulmányunk célja számba venni, hogy a megkérdezett magyar fogyasztók mit tudnak a CSR-ről, mivel azonosítják a CSR-t, milyen információk alapján hozzák meg fogyasztói döntésüket, és összefüggéseket keresni a kapott eredmények és a minta demográfiai változói között. Mindezt primer kutatásunk eredményei alapján tesszük meg. Kutatási eredményeink összhangban vannak a CSR általános értelmezésével. Csaknem az összes felsorolt alternatívát a CSR fogalomköréhez társították a megkérdezett fogyasztók. A legmagasabb átlagértéket a „munkahelyteremtés, foglalkoztatás” alternatíva kapta, ami jelzi ezen tevékenység kiemelt jelentőségét. A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők vonatkozásában kutatási eredményeink az „ár” és az „ár-érték arány” elsődlegességét támasztották alá. Ezen kutatási eredményünk összhangban áll számos kutatási eredménnyel, miszerint a fogyasztók számára csak elvben fontos a termék gyártója és annak felelős üzleti magatartása, a tényleges fogyasztói döntésekben sajnos már nem jelenik meg ez az elvárás. -
A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége
73-91Megtekintések száma:302A digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.
JEL-kódok: M31, O13, E21 -
Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartás értelmezése a LOHAS koncepció alapján
39-46Megtekintések száma:337Tanulmányunkban a tudatos fogyasztói csoportok, kiemelten a fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett szegmens, információkereső magatartását vizsgáltuk az élelmiszervásárlás során. Kiemelt hangsúlyt fektettünk az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett, azok élettani hatásával összefüggő jelölésekkel kapcsolatos vélemények feltárására. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények rámutattak arra, hogy a tudatos fogyasztói csoportokat aprólékos információkeresési folyamat jellemzi, amely során a bizalmi tényező kiemelt szerepet kap.
Kutatási eredményeink bizonyították, hogy az ilyen típusú magatartás a hazai fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoporttal kapcsolatban is megjelenik. A „Trendkövetők” ugyanis valóban megnövekedett információigénnyel rendelkeznek az élelmiszervásárlás során. Vásárlási döntésüket nagy mértékben befolyásolják a napi kiegyensúlyozott étrend kialakítását segítő, egyszerűsített jelölések (pl. kj/kcal; 1 adagban kifejezett értékek). Rámutattunk továbbá az információk értelmezése és a márkahűség kialakulása közötti összefüggésekre. Azaz a vállalatok számára nélkülözhetetlen, hogy fogyasztóik felismerjék a használt jelölések valós jelentéstartalmát, hiszen jellemzően csak új márka vásárlása esetén keresnek a tudatos vásárlók átfogóan. A márkával való többszöri találkozás rutin döntésként jellemezhető az élelmiszervásárlási folyamatban.
A pontos tájékoztatás a fogyasztói bizonytalanság csökkentésével kapcsolatban is kulcstényező, amelyet új jelölés bevezetése esetén a különböző minősítő szervezetek (állam, gyártó, nonprofit szféra) közös koordinációja tovább támogat. A „Trendkövetők” magatartásának vizsgálata rámutatott továbbá arra, hogy a magasabb fokú előzetes tudás, nemcsak az élelmiszervásárlás során felmerülő fogyasztói kockázatok csökkentését segíti, hanem a felárfizetési hajlandóságot is növeli. Azaz a tudatos fogyasztói csoportok nem riadnak vissza a valamivel magasabb árak megfizetésétől abban az esetben, ha rendelkezésükre állnak értékrendjüknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek.
Tanulmányunk végén, eredményeinkre alapozva négy javaslatot fogalmaztunk meg az élelmiszeripari vállalatok számára, amelyek véleményünk szerint támogatják a jövőben a piaci pozíció megtartását, a feltárt szegmens igényeinek kielégítésével hozzájárulnak a piaci részesedés növeléséhez.