Keresés

Keresési eredmények

• Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései

  35-48

  Liska Fanny

  Kovács Ildikó

  Veres Zoltán

  Megtekintések száma:

  666

  Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta.  A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el.  Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
  
  JEL-kódok: I12, M31, Z2

• Az európai országok nemzetközi piacszegmentációja sport- és egészségfogyasztás alapján

  33-49

  Kiss Marietta

  Farkas Noémi Dóra

  Megtekintések száma:

  240

  Kutatásunkban a háztartások egészségügyi, sport- és rekreációs kiadásai alapján szegmentáljuk az európai országokat, rámutatva arra, hogy e kiadások mértéke összefüggést mutat a fejlettség egyéb dimenzióival. Sportfogyasztás alapján az európai országok négy, egészségfogyasztás alapján pedig három klaszterét sikerült elkülöníteni, melyek olyan eltérő jellegzetességeket mutatnak, melyek akár a gazdaság- és társadalompolitika, akár az egészségügyi, sport- és rekreációs piacon tevékenykedő, nemzetközi terjeszkedést fontoló profitorientált vállalkozások számára hasznos tanulságokkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy mely piacokra érdemes első körben terjeszkedniük. A kelet- és közép-európai országok még mindig jelentős lemaradást mutatnak az életminőség, a gazdasági fejlettség, valamint a sport- és egészségfogyasztás területén is (így kevésbé vonzó piacot jelentenek az ezen a területen tevékenykedő vállalatok számára), ez alól kivételt és Magyarország számára egyfajta követendő példát jelent Szlovénia.

  JEL besorolás: I12, I14, I15, M30, Z20

• Az aktív sportfogyasztási szokások vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében

  57-65

  Oláh Bettina

  Szűcs István

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  183

  A fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés manapság egyre fontosabbá válnak az emberek számára, szerte a világon. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. Különösen igaz ez a fiatal generáció tekintetében, akik esetében egyre nagyobb mértékben jelenik meg szabadidőben az aktív testmozgás, mellyel a főbb célok az egészség megőrzése és annak megtartása, a kiegyensúlyozott életvitel elérése, a jó közérzet kialakítása és a stresszlevezetés. Mindezek eléréséhez, a fizikai aktivitás mellett, fokozott figyelmet kell fordítani a táplálkozásra is egyaránt. Kijelenthető, hogy az aktív, egészségtudatos életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában.
  
  JEL-kódok: I10, I12, I19

• Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

  49-63

  Pfau Christa

  Müller Anetta

  Bács Zoltán

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  1883

  A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia vala­mennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kocká­zatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés terü­letén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilár­dítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú tá­von eredményezhet egy egészségesebb felnö­vekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).
  A rendszeres sportolással, fizikai aktivi­tással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizi­kai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoz­nak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a né­pegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülöz­hetetlen elemei kell, hogy legyenek.

  JEL-kód: I12