Keresés
Keresési eredmények
-
A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei
103-107Megtekintések száma:57A kutatócsoport 1000 fős reprezentatív minta és 16 főt magába foglaló fókuszcsoportos interjú alapján azt a következtetést vonta le a probiotikus joghurtokkal kapcsolatban, hogy a piac e termék szempontjából nem telített. A fogyasztók igénylik és keresik ezt a termékkategóriát, de a termékkel kapcsolatos egészségvédő tulajdonságokat megfelelően kell kommunikálni. Szem előtt kell tartani az egyes célcsoportoknak szánt áru csomagolását, termékinformációit, feléjük irányuló kommunikáció differenciált alkalmazását, de mindenekelőtt a közérthetőséget mind a közölni kívánt termékelőnyökkel, mind az egészségvédő tulajdonságot bemutató tudományos nyelvezetű kutatások esetében.
-
Egészség vagy íz? Fogyasztói dilemmák a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatban – Szakirodalmi áttekintés
17-29Megtekintések száma:354Cikkünkben a funkcionális termékek választása mögött álló, Urala és Lächteenmäki (2004) által beazonosított attitűdfaktorok közül arra a tényezőre fordítottuk a figyelmet, amely az egészséghatás és az ízérzet közötti lehetséges konfliktusra irányul. Vizsgálatunk egyik legfőbb konklúziója, hogy a fogyasztók ezekre a termékekre is elsősorban mint élelmiszerekre tekintenek. Ugyan a funkcionális előnyök hozzáadhatnak valamilyen értéket a termékhez, de ez nem tudja túlkompenzálni a szenzori tulajdonságok fontosságát. A funkcionális termékek elfogadása egyre inkább feltételhez kötött, különös tekintettel az ízre, ami a termékek jövőbeni elfogadása szempontjából kiemelkedik mint az egyik legkritikusabb faktor. A nemzetközi kutatások eredményei alapján egyet lehet érteni Verbeke (2006) véleményével, mely szerint a fogyasztóknak egyre inkább az a meggyőződésük, hogy a jó íz és az egészségesség között nincs trade-off, azaz nem helyettesítik egymást. Bár a fogyasztói kereslet kétségtelenül megvan, a funkcionálistermék-iparnak meg kell találnia a választ a jó ízzel kapcsolatos fogyasztói elvárásokra. Mint Hilliam (2003) is megfogalmazza, arra számítani, hogy a fogyasztók kompromisszumot fognak kötni az íz tekintetében az egészség érdekében, nagymértékben spekulatív és kockázatos. Mindemellett a kutatások arra a kétségtelen tényre is rámutattak, hogy a fogyasztók nem egy homogén csoportként érzékelik a funkcionális termékeket, léteznek olyan típusok, melyeknél az íz-faktor kisebb súllyal esik a latba a döntésnél (Urala és Lächteenmäki, 2004).
Az „egészség vs. íz” kérdéskör egy másik lényeges aspektusa a fogyasztók elvárásaihoz kapcsolódik. Az elvárásoknak meghatározó szerepük van az élelmiszerek szenzori tulajdonságainak érzékelésében és végső soron elfogadásában. Viszont a fogyasztók elvárásai jórészt a marketingkommunikáció által irányítottak. A funkcionális termékek esetén ez a kérdés különösen egyedi módon merül fel, hiszen a marketingtevékenység tulajdonképpen az egészségalapú információkra épül. Ugyanakkor – mint láttuk – a fogyasztók nézőpontjából az egészségesség csupán egy a választási faktorok közül a jutalomérzet, a bizalom, a kellemesség, az ár és egyéb tényezők mellett. Tanulmányok kimutatták, hogy az egészségalapú információk nem csak az egészségészlelést befolyásolják, hanem hatással vannak az élelmiszerek kedveltségére is (bár ez termékfüggő). Így kommunikációs szempontból megfontolandó Piskóti és munkatársainak (2006) ajánlása, mely szerint a funkcionális élelmiszerek két alapvető megközelítése a death, azaz halál-marketing (mely a negatív motivációkra épít), illetve a life, azaz élet-marketing (mely inkább a pozitív motivációkat használja fel) közül az utóbbira kell építeni. Az élet-marketing alapelve, hogy a funkcionális termékek által nyújtott hozzáadott értékeket (egészség+kényelem+élvezet) hedonikus értékekként kell megjeleníteni, hangsúlyozva az élvezet szerepét. Ez annál is inkább követendő magatartás, mivel a fogyasztói trendek közül kiemelkedik az „Entitlement – jogosultság” trendje, amely szerint a fogyasztó minden előnyt egyszerre, egy termékben akar, és nem hajlandó lemondani egyetlen előnyről sem más előnyök miatt (például az ízről az egészségelőnyök miatt).
Javasolható a pozitív emocionális kimenetel hangsúlyozása a kommunikációban, mivel az érzékelt egészségesség hatása a magatartási szándékra megerősíthető az előrejelzett örömérzeten keresztül (Hur és Jang, 2015). Más szóval a marketingszakemberek használhatnak mentális stimulációs technikákat olyan információk biztosításával, amelyek segítenek az embereknek elképzelni az előremutató magatartásuk következményeit. A pozitív emocionális kimenet megerősítheti az előremutató magatartást és megkönnyítheti a kognitív folyamatokat, melyek végül elősegítik a pozitív attitűdök kialakulását a funkcionális termékek iránt.JEL-kódok: D11, M31
-
A tojás mint alapvető és funkcionális élelmiszer táplálkozás-élettani jelentősége
7-22Megtekintések száma:697A tojás egy „ételcsoda”, biológiai értéke az anyatejével azonos, 40-féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is. 18-féle aminosav található benne, amiből 9 esszenciális. Egy fehérje (6-6,7 g/tojás) és vitamin (A, D, E, B₁, B₂, B₃, B₅/pantoténsav, B₆, B₉/folsav, B12-vitamin) „bomba”, sőt ásványi anyagokban (Fe, Zn, Cu, Mg, I, Se, Ca, P, K) is rendkívül gazdag. Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat, ugyanakkor nem tartalmaz C-vitamint, szénhidrátot és transzzsírokat. Egy tojásban 190-210 mg koleszterin van, miközben egy felnőtt szervezete napi kb. 3000 mg koleszterint termel ahhoz, hogy fedezze anyagcsere szükségleteit.
Tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban, ami egyébként a legkisebb környezeti terhelés mellett állítható elő. Ugyanakkor a tojás nemcsak alapvető élelmiszer, de annak funkcionális tulajdonságaiból adódóan fontos egészségmegőrző szerepet tölt be, így a népegészségügy javításának egyik lehetséges, kívánatos eszköze. A tojás segíti az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszert, csökkenti a kardiovaszkuláris és a daganatos megbetegedések (mell-, bőr-, vastagbél-, méhnyak rák), a korral összefüggő szembetegségek (makuladegeneráció, szürkehályog), a trombózis, az érszűkület kialakulásának és az idős kori izomerő- és izomtömeg-csökkenés (szarkopénia) előfordulásának kockázat.
A legfrissebb táplálkozás-élettani kutatási eredmények cáfolják a korábbi, a tojás koleszterintartalmának egészségügyi kockázataival kapcsolatos negatív nézeteket. Az utóbbi időben számos ország (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, WHO, Spanyol Szív Alapítvány stb.) egészségügyi és táplálkozástudományi intézménye az egészséges étrend részeként egyértelműen ajánlja a tojás rendszeres fogyasztását.
A bemutatottak alapján ajánlott és felkarolandó politikai célkitűzésnek tartjuk, hogy „a magyar emberek több magyar tojást fogyasszanak”! A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb, és hazai munkahelyeket tart meg. A célok elérése végett javasoljuk egy népegészségügyi program kidolgozását és megvalósítását. E mellett nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tojás a közétkeztetésben is (kórházak, tanintézmények, szociális intézmények, honvédség, büntetés-végrehajtás stb.). Mindehhez hathatós kormányzati támogatásra lenne szükség a lakosság széleskörű és tudatos tájékoztatása céljából a tojással kapcsolatosan (táplálkozási értéke, egészségvédő funkciója, jelölés értelmezése, hazai védjegy megismertetése, árképzés stb.). A fogyasztás népszerűsítése érdekében széleskörű marketingkommunikációs eszközök (televízió, rádió, internet, nyomtatott sajtó, plakátok, reklámtáblák, molinók, tömegközlekedési járművek) bevetését, eseménymarketinget (Tojás Világnap, Tojásfesztivál, Tojássokadalom), továbbá tájékoztató és népszerűsítő kiadványok (receptfüzetek, könyvek stb.) megjelentetését, valamint ezekhez kapcsolódó projektek támogatását szorgalmazzuk. Mindezen túl haladéktalanul lépéseket kellene tenni az orvos és a dietetikus képzésben a tojással kapcsolatos ismeretanyag korszerűsítése érdekében.JEL-kódok: I10, M30, Q13