Keresés
Keresési eredmények
-
Pilot-study az iskolai éttermek ételeinek kedvelése és az éttermi szolgáltatás fontosabb tényezőinek vizsgálatához
53-63Megtekintések száma:249Magyarországon a nevelési-oktatási intézményekben a fenntartó köteles napi egyszeri étkezés keretében egy ebédet biztosítani. Ez iskoláskorú gyermekeknél a lakosság 14%-át érinti (2016-os adat). Az iskolai étkeztetési szolgáltatást azonban sok tanuló nem veszi igénybe többnyire ételintolerancia, vagy „nem szeretem”, „nem finom”, és „negatív szóbeszéd a menzáról”, stb. okok miatt. Néhány országban már végeztek felméréseket az iskolai menza és ételei kedveléséről, hogy áthidaljanak ezek közül néhány okot.
Magyarországon még nem történt ilyen felmérés, ezért fő célunk a budapesti iskolai éttermek és ételeinek kedveltségi szintjének felmérése. Ennek első lépése e pilot-study, ahol az általunk kidolgozott menzaértékelő kérdőívet teszteltük öt iskola, összesen 202 étkező diákján és pedagógusán. Célul tűztük ki az iskolai étterem ételeire és fontosabb tényezőire vonatkozó kérdőívünk érthetőségének tesztelését továbbá kis csoportos vizsgálatát az ételek kedvelésének, és többször-kevesebbszer fogyasztásának, a szolgáltatás fontosabb tényezőinek rangsorolását és megvalósulását, illetve a diákok és pedagógusok véleményeinek összehasonlítását.
A kérdőívek kiértékeléséből megállapítottuk, hogy rangsorolásos kérdést nem érdemes beletenni a kérdőívbe. E kérdés kivételével kérdőívünk alkalmasnak bizonyult nagy mintaszámon való alkalmazásra. A kiértékelés során külön érdemes kiértékelni a diákok és pedagógusok válaszait az életkori sajátosságokból fakadó eltérések miatt.
A diákok nagyon kedvelt ételei közé a sült és rántott húsok tartoznak (szívesebben is ennének belőlük többször), illetve a sütemények és desszertek. Egyöntetűen nem kedvelt ételt/ételcsoportot nem jelöltek meg, de kedveltségi listájukat a főzelékek és az egyszerű levesek zárták, amelyekből kevesebbszer is szeretnének fogyasztani. A pedagógusok egészségesebb ételcsoportokat preferáltak (halak, párolt, grillezett, rántott zöldségek) továbbá a rántott és a sült húsokat, és többször ennének halakat, sült húst és húsos leveseket. Kevésbé kedvelt ételeik a tészta ételek, és az egyszerű levesek, de kevesebbszer ennének főzeléket és gabona köretet. Általában a pedagógusok magasabb értékelési szintet adtak egy-egy ételcsoportra, ezért az ételcsoportok majdnem felénél szignifikáns különbség adódik a diákok válaszaihoz képest. A tészta ételeket, és a süteményeket, desszerteket a diákok kedvelték szignifikánsan jobban.
Az ételek tulajdonságainak (íz, illat, táplálóság, hőmérséklet, szépen tálalás) diákok szerinti minősítése szignifikánsan alacsonyabb a pedagógusokénál. A higiéniával, az ételek egészségességével, és változatosságával mindkét csoport meg volt elégedve. Sajnos a diákétterem egyéni igényekhez való alkalmazkodása még nem megfelelő egyik csoport szerint sem.JEL-kódok: D12, L83
-
Az étkezési tojás fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon
133-138Megtekintések száma:215Hazánkban az elmúlt években számos változás ment végbe a tojáságazatban, a vertikum szereplőinek számos kihívással kell szembenéznie napjainkban is. Magyarországon jelentősen visszaesett a tojás termelése és annak fogyasztása. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy mely tényezők mennyire fontosak a hazai fogyasztók számára az étkezési tojás vásárlása és fogyasztása során, illetve hogy mennyire informáltak a fogyasztók a tojással kapcsolatban. Ennek felméréséhez egy online megkérdezést végeztünk, melynek során 729 értékelhető kérdőívet gyűjtöttünk be. A válaszadók 99%-a alkalmanként vagy rendszeren fogyaszt tojást, míg 79,1%-a meg is vásárolja azt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai fogyasztók a tojás frissességét és annak sérülésmentességét tartják a legfontosabbnak, míg az olyan tényezők, mint a védjegy, a kilogrammonkénti ár vagy a tojás színe kevésbé befolyásolják a választásukat. Jelen tanulmányban csak a vásárlás és a fogyasztás során befolyásoló tényezők fontossága, valamint az ezekkel kapcsolatos vélemények kerültek bemutatásra. A rendelkezésünkre álló adatbázis alapján a hazai étkezési tojás fogyasztással és vásárlással kapcsolatos összefüggések alaposabb feltárására további vizsgálatok szükségesek.
-
Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében
3-12Megtekintések száma:298Kutatásunk középpontjában a diszkrét választási kísérlet alkalmazhatóságának vizsgálata volt, az élelmiszerekkel (jelen esetben margarinnal) kapcsolatosan. A módszertan hatékonyságának felmérése mellett szerettünk volna képet kapni arról, hogyan is ítélnek meg a hazai fogyasztók egy olyan egészség szempontjából megosztó terméket, mint a margarint. Azaz milyen tulajdonságokat várnak el és melyek azok, amelyek növelik/csökkentik hasznosságérzetüket. Továbbá ezek összhangban vannak-e a civilizációs megbetegedések megelőzésével. A válaszok megtalálásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében vittük végig a diszkrét választás kísérletét, a szakirodalomban leírt részletességgel. Modellünk becslései, a módszertan jelen területen történő sikeres alkalmazhatóságát igazolják. A kapott eredmények alapján, a zsír és sótartalom növekedésével arányosan csökken a fizetési hajlandóság (WTP), az előzetes elvárásokkal ellentétben a fogyasztói hasznosságérzetet nem befolyásolja jelentős mértékben a napraforgóolaj tartalom. A nyert információkból hasonló konzekvenciára jutottunk, mint a bevezetőben hivatkozott irodalmak szerzői. Következtetésünk szerint a mintában szereplő fogyasztók között részben jelen van az egészségtudatosság és a civilizációs megbetegedések megelőzését szolgáló döntéseket hozzák meg választásaik során. Kutatásunk korlátai között említést kell tenni újfent arról, hogy a tanulmány elsődleges célja a módszertan tesztelése volt, a bevont minta nem reprezentatív, így az eredmények nem alkalmasak általánosításra. Emellett az alkalmazott modell magyarázóereje (R^2) csekély. Ezen tényezőkből adódóan, jövőbeni kutatási irányokat jelenthet egy reprezentatív minta vizsgálata, valamint további modellek tesztelése.
JEL-kódok: I12, M31
-
A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
3-20Megtekintések száma:559Kutatásunk célja a fenntartható értékrend megjelenésének vizsgálata volt debreceni egyetemisták körében. Első lépésként célunk volt feltárni a LOHAS és a LOVOS fogyasztói csoportok értékeit és vizsgálni a két szegmens kapcsolatrendszerét. Ezt követően elemeztük az értékek megjelenését debreceni egyetemisták körében faktoranalízis segítségével. Majd k-means és hiearchikus klaszterezési eljárást alkalmazva az egyetemisták értékrendalapú életstílus-szegmentációját végeztük el mindkét szegmens esetében külön-külön.
Kutatásunk legfontosabb eredményeinek a következők tekinthetők. A LOHAS és LOVOS szegmens között bár több közös érték felfedezhető, azonban mégis két jól elkülöníthető csoportot alkotnak. A fenntarthatóság irányába mutató, ezen belül is a LOHAS életstílus jellemzői megjelentek a debreceni egyetemisták értékrendjében is. Az Ambiciózus trendkövetők csoportja (mintasokaság 25,1%-a) nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak, azonban a klaszter tagjai körvonalazzák leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit.
A LOVOS életstílus jellemzői szintén megjelentek a kutatás alapján a debreceni egyetemisták értékrendjében. A Tudatos egyszerűsítők (a mintasokaság 34,6%-a) esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb elköteleződést a LOVOS értékek irányában, náluk mindhárom, a szegmenssel kapcsolatban megfogalmazott értékcsoport jelen van.JEL-kódok: A13, Q56, D70
-
Generációk környezetvédelmi tudatossága és fenntartható termékfejlesztés: A zöld jövő felé vezető út
45-57Megtekintések száma:506A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kihívása, amely a növekvő népesség és fogyasztás következtében egyre sürgetőbbé válik. Ez a tanulmány különböző generációk, különösen a Z generáció környezeti tudatosságát vizsgálja, és kiemeli a nemek közötti különbségeket. Az online kérdőíves kutatás során 427 fő Észak-alföldi régióban élő válaszadó véleményét elemeztük, közülük 367-en tartoztak a Z generációhoz (148 férfi, 219 nő), és 57-en az X és Y generációhoz. A tanulmány a Z generáció klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállását is vizsgálta, nemek és generációk közötti összehasonlítással. A szelektív hulladékgyűjtést (átlag=4,37), az élelmiszer-pazarlás elkerülését (átlag=4,21) és a tudatos energiahasználatot (átlag=4,17) a Z generáció rangsorolta a legfontosabbként egy 1-től 5 ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem fontos, 5= teljes mértékben fontos). A nők szignifikánsan magasabbra értékelték a környezettudatos tevékenységeket, mint például az újrahasznosított papír használatát és a kevesebb csomagolást igénylő termékek választását, mint a férfiak (p≤0,05). Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy az X és Y generáció szinte minden klímavédelmi tevékenységet fontosabbnak tart, mint a Z generáció (p≤0,05), ami valószínűleg az energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatos magasabb szintű ismereteknek köszönhető. Az oktatás és a családi környezet kiemelt szerepet játszik a környezeti értékek kialakításában. Generációs különbségek ellenére a Z generáció is prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, és vásárlási döntéseikben figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat. A tanulmány bemutatja egy fenntartható üdítőital kifejlesztését is, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat, és innovatív csomagolási megoldást kínál a hulladék minimalizálása érdekében.
JEL kód: Q01 -
A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon
11-30Megtekintések száma:779Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.
-
Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
79-88Megtekintések száma:799Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni. Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek. Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.
JEL besorolás: M31, H12, Z2
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:579A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
