Keresés
Keresési eredmények
-
Pilot-study az iskolai éttermek ételeinek kedvelése és az éttermi szolgáltatás fontosabb tényezőinek vizsgálatához
53-63Megtekintések száma:249Magyarországon a nevelési-oktatási intézményekben a fenntartó köteles napi egyszeri étkezés keretében egy ebédet biztosítani. Ez iskoláskorú gyermekeknél a lakosság 14%-át érinti (2016-os adat). Az iskolai étkeztetési szolgáltatást azonban sok tanuló nem veszi igénybe többnyire ételintolerancia, vagy „nem szeretem”, „nem finom”, és „negatív szóbeszéd a menzáról”, stb. okok miatt. Néhány országban már végeztek felméréseket az iskolai menza és ételei kedveléséről, hogy áthidaljanak ezek közül néhány okot.
Magyarországon még nem történt ilyen felmérés, ezért fő célunk a budapesti iskolai éttermek és ételeinek kedveltségi szintjének felmérése. Ennek első lépése e pilot-study, ahol az általunk kidolgozott menzaértékelő kérdőívet teszteltük öt iskola, összesen 202 étkező diákján és pedagógusán. Célul tűztük ki az iskolai étterem ételeire és fontosabb tényezőire vonatkozó kérdőívünk érthetőségének tesztelését továbbá kis csoportos vizsgálatát az ételek kedvelésének, és többször-kevesebbszer fogyasztásának, a szolgáltatás fontosabb tényezőinek rangsorolását és megvalósulását, illetve a diákok és pedagógusok véleményeinek összehasonlítását.
A kérdőívek kiértékeléséből megállapítottuk, hogy rangsorolásos kérdést nem érdemes beletenni a kérdőívbe. E kérdés kivételével kérdőívünk alkalmasnak bizonyult nagy mintaszámon való alkalmazásra. A kiértékelés során külön érdemes kiértékelni a diákok és pedagógusok válaszait az életkori sajátosságokból fakadó eltérések miatt.
A diákok nagyon kedvelt ételei közé a sült és rántott húsok tartoznak (szívesebben is ennének belőlük többször), illetve a sütemények és desszertek. Egyöntetűen nem kedvelt ételt/ételcsoportot nem jelöltek meg, de kedveltségi listájukat a főzelékek és az egyszerű levesek zárták, amelyekből kevesebbszer is szeretnének fogyasztani. A pedagógusok egészségesebb ételcsoportokat preferáltak (halak, párolt, grillezett, rántott zöldségek) továbbá a rántott és a sült húsokat, és többször ennének halakat, sült húst és húsos leveseket. Kevésbé kedvelt ételeik a tészta ételek, és az egyszerű levesek, de kevesebbszer ennének főzeléket és gabona köretet. Általában a pedagógusok magasabb értékelési szintet adtak egy-egy ételcsoportra, ezért az ételcsoportok majdnem felénél szignifikáns különbség adódik a diákok válaszaihoz képest. A tészta ételeket, és a süteményeket, desszerteket a diákok kedvelték szignifikánsan jobban.
Az ételek tulajdonságainak (íz, illat, táplálóság, hőmérséklet, szépen tálalás) diákok szerinti minősítése szignifikánsan alacsonyabb a pedagógusokénál. A higiéniával, az ételek egészségességével, és változatosságával mindkét csoport meg volt elégedve. Sajnos a diákétterem egyéni igényekhez való alkalmazkodása még nem megfelelő egyik csoport szerint sem.JEL-kódok: D12, L83
-
Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
81-97Megtekintések száma:457Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.
JEL-Kód: M31 -
A legdrágább falatok, avagy az élelmiszer-pazarlás a debreceni egyetemi hallgatók körében
59-75Megtekintések száma:359Az élelmiszer-pazarlás mértéke, jelentősége és következményei sokat vizsgált téma, mivel nagyban hozzájárul az erőforrások pazarlásához és a környezeti károkhoz. A Debreceni Egyetem kutatása arra irányult, hogy feltárja az élelmiszer-pazarlás mögött húzódó tényezőket, különös tekintettel az egyetemi hallgatók szokásaira. Míg az élelmiszer-pazarlás általános mértéke világszerte jól dokumentált, az egyes népességcsoportokra, például az egyetemi hallgatókra vonatkozó kutatások csak a közelmúltban kaptak figyelmet. Az egyetemi hallgatók egyedülálló demográfiai csoportot képviselnek sajátos életritmusuk, korlátozott anyagi lehetőségeik és alaposabb ismereteik miatt. Az élelmiszerfogyasztási és pazarlási szokások közötti különbségeket célzottan kell tanulmányozni. A kutatás keretében 2023/2024-es tanévben a Debreceni Egyetem hallgatói körében készült felmérés az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos ismereteik és szokásaik megismerése céljából. A vizsgálat célja, hogy rávilágítson a pazarlás csökkentésének lehetőségeire, valamint hozzájáruljon a fenntarthatóbb fogyasztási minták kialakításához. A felmérés kérdőíves adatgyűjtésen alapult, kitöltése önkéntes volt, és 133 kérdést tartalmazott több kérdéscsoportban. Az adattisztítás után 618 hallgató válaszai alapján készült el jelen tanulmány a SPSS 29.0 program segítségével. Varianciaanalízist (ANOVA - Analysis of variance) és t-próbát végeztünk és Chi-négyzet próbát alkalmaztunk 5%-os szignifikanciaszint mellett. K-means klaszterezési algoritmussal a válaszadók csoportosítására került sor az általuk becsült, kilogrammban kifejezett egyéni, valamint a háztartásuk, vagy országos átlagos élelmiszer-hulladék alapján. E mellett PCA (Principal Component Analysis, főkomponens analízis) elemzést alkalmaztunk. A nemek között szignifkáns különbség volt, a nők jellemzően kevesebb élelmiszert pazaroltak, mint a férfiak, a jövedelmi csoportok között nem volt különbség a pazarlást illetően, azonban az attitűdök alapján kialakított főkomponensek esetében volt, a szerényebb jövedelmi helyzetűek jellemzően pénzügyileg tudatosabbak, míg az átlag feletti jövedelműekre kevésbé volt jellemző a tervezés, a környezetvédelem jellemzőbb volt rájuk. A végzettséget tekintve szintén szignifikáns különbség mutatkozott, az alacsonyabb végzettségűek fogékonyabbak a kedvezményekre, a magasabb végzettségűek pedig a környezetvédő főkomponensben értek el magasabb pontátlagot.
JEL-kódok: D12, Q18, Q 53, Q56 -
Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása
141-147Megtekintések száma:159Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre. A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.
-
QFD és a Kano-modell integrálása egy étrend-kiegészítő tabletta bevezetéséhez
3-18Megtekintések száma:320A minőség háza vagy QFD egy terméktervezési módszer, amely sok lépéses modellen keresztül segít összekapcsolni a vevői igényeket és a termék technikai paramétereit. A tervezés lényeges eleme, hogy meg kell határozni a vevői igények fontosságát, a termék versenytársakhoz viszonyított helyzetét, valamint a vevői igények és a technikai paraméterek kapcsolatát. E három tényező együttes elemzésével lehet meghatározni melyek a legfontosabb technikai paraméterek a fejlesztés során. Ennek a modellnek a Kano-modellel való integrálása, még pontosabb képet ad a fejlesztések irányáról. Ugyanis a vevői igények szerinti teljesítmény növekedés nem egyformán növeli a vevői elégedettséget. Ezeket a Kano-modell 5 csoportba sorolja: alapelvárások, teljesítmény jellemzők, vonzó jellemzők, semleges és hátrányos jellemzők. A Kano-modell QFD-ba való integrálásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely termékjellemzők fejlesztésére érdemes fókuszálni, ha az elérhető legmagasabb elégedettség növekedést szeretnénk elérni. Vizsgálatunkban egy bevezetés előtt álló étrendkiegészítő tabletta esetén mutatjuk be a két módszer együttes alkalmazásának lehetőségét. Mintánkban N=298 fő válaszait elemeztük, fogyasztási szokásaik alapján klasztereket alkottunk, amely klaszterekre külön QFD alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a termék bevezetése során mire érdemes fókuszálni. Eredményeink szerint a célcsoportként azonosítható klaszterek számára vonzó tényezők a természetes összetevők, a Debreceni Egyetem tudományos háttere és a biztonságosság, amelyek közül az első kettő növeli a legnagyobb mértékben az elégedettséget. Ezért ezeknek a csomagoláson való feltüntetését is javasoljuk. A minőség háza elemzés alapján pedig a bioaktív összetevők lett a legfontosabb technikai paraméter, ezért ennek alkalmazása a gyártás során javasolt.
JEL-kódok: I12, L11 L66 -
Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – Egy feltáró kutatás eredményei
57-66Megtekintések száma:1087Jelen kutatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy feltárja a debreceni, vagy Debrecenben élő fogyasztók attitűdjeit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, illetve az egészséges táplálkozás kivitelezhetőségét mindennapi életükben. A primer adatgyűjtés módszere a fókuszcsoportos interjú volt, két fókuszcsoportban eltérő (egészségpreventív és egészségrizikó) egészségmagatartással rendelkező, Debrecenben élő fogyasztók vettek részt. A két csoport eredményei rendkívül jól tükrözik, hogy a különböző egészségmagatartást mutató fogyasztók milyen eltérő véleménnyel rendelkeznek azonos kérdésekben. Az egészségpreventív csoport tagjai szerint az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik az egészségmegőrzésben és segít fenntartani testi, lelki jólétünket. Ezen csoport tagjairól elmondható, hogy igen tudatosak, ha az egészségük megőrzéséről van szó. Lehetőség szerint változatosan étkeznek, különös figyelmet fordítva az élelmiszerek összetételére, minőségére és frissességére, rendszeresen végeznek valamilyen sporttevékenységet és kerülik az egészségre ártalmas viselkedésformákat. Ezzel szemben az egészségrizikó magatartású fogyasztók úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága és rendkívül körülményes, mind a beszerzést, mind az elkészítést illetően. Emellett – habár elismerik, hogy szerepe egyre inkább felértékelődik és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap – szerintük ezt a fajta táplálkozást manapság szinte lehetetlen kivitelezni. Jelen kutatás korlátja, hogy feltáró jellegű, ennek megfelelően kismintás fókuszcsoportos vizsgálat történt, amely kvalitatív információkat szolgáltatott. Így az eredmények nem általánosíthatók a teljes sokaságra, viszont jól megalapoznak további jövőbeli kvantitatív vizsgálatokat, melynek során a feltárt összefüggéseket kérdőív segítségével lehet majd számszerűsíteni.
JEL besorolás: I12, M31
-
Vényköteles (Rx), vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek és étrend-kiegészítők vásárlási mintázata magyar fogyasztók körében
23-34Megtekintések száma:604A vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek és étrend-kiegészítők fontos szerepet játszanak az egészségügyben. Általánosan elfogadott, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek megfelelő használat esetén időt és pénzt takarítanak meg a fogyasztóknak. Ebben a tanulmányban a magyar lakosság OTC gyógyszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos vásárlási magatartását vizsgáltuk, kiemelve az öngyógyítás jelentőségét. A kutatás célja egy 2022 márciusában országos reprezentatív mintán végzett kvantitatív online felmérés segítségével az OTC-gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre fókuszálva a lakossági egészségügyi kiadások mérése volt. Az elemzés kimutatta, hogy a lakosság több pénzt költ vény nélkül kapható gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre, mint a vényköteles (Rx) gyógyszerek önrészére, és a vény nélkül kapható gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre fordított kiadások együttesen jelentősen hozzájárulnak a háztartások teljes egészségügyi költségeihez, és e költségvetés 45%-át teszik ki. Három hipotézist fogalmaztak meg az Rx-gyógyszerekre, OTC-gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre fordított kiadások és a különböző demográfiai tényezők közötti összefüggések vizsgálatára. Az elemzés szignifikáns összefüggéseket mutatott ki, ami azt jelzi, hogy az Rx-gyógyszerekre fordított kiadások növekedésével párhuzamosan nő a vény nélkül kapható gyógyszerek és az étrend-kiegészítők vásárlása is. A demográfiai elemzés azt mutatta, hogy a fiatalabb demográfiai korcsoport (18-35 évesek) hajlamos a legkevesebbet költeni mind az Rx-gyógyszerekre, mind a vény nélkül kapható gyógyszerekre és az étrend-kiegészítőkre, míg a 36-50 éves korcsoportban a legmagasabbak az étrend-kiegészítőkre fordított kiadások. A 36 évnél idősebbek körében azonban nem találtak jelentős különbséget a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlásában. A tanulmány további kérdéseket vet fel a krónikus betegek vásárlási magatartásával, a vény nélkül kapható gyógyszerek és étrend-kiegészítők fogyasztók általi megkülönböztetésével, a háztartásban élő kiskorúak befolyásával a vásárlási döntésekre, valamint azzal kapcsolatban, hogy az e termékek elsődleges célcsoportját ki kellene-e terjeszteni a napjainkban meghatározott 35-50 éves nőkön túlra.
JEL-kódok: I11, I12, M31 -
A magyarok táplálkozási szokásainak és tápláltsági állapotának jellemzői – Szakirodalmi áttekintés
45-55Megtekintések száma:1029A hazai és nemzetközi kutatási eredmények felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás területét érintő változtatásokra. A szekunder adatok tanúsága szerint a megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, valamint a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, továbbá a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek, illetve a halak fogyasztásának növelése. Ennek érdekében kiemelten fontos a magyar lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, és elengedhetetlen a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, valamint az egészséges élelmiszerválaszték biztosítása és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén, mind a társadalom számára.
JEL-kód: I12
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:579A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
-
Sikeres kisvállalkozás – Eredményes marketing? Kisvállalati esélyek az élelmiszerpiacon
91-104Megtekintések száma:257Az interjúk, a strukturált és a kötetlen beszélgetések nyomán kialakult kép sok információt tartalmaz a jó eredményeket hozó, ám ha úgy tetszik ösztönös marketingdöntésekről. A szakmai körökben elfogadott tudatos marketingstratégiai szemlélet és gyakorlat – akár annak a kisvállalati adaptációja – nem igen fedezhető fel. Az esettanulmány általános következtetései tehát megegyeznek a korábbi KKV kutatások főbb megállapításaival: a marketingtevékenységre nem fordítanak nagy figyelmet, elért piaci sikereik az ösztönös felismeréseknek és a gyors reakcióknak, valamint néhány egyedi ötletnek, elgondolásnak köszönhetők. Erőforrás korlátjaik – tőke, kapacitás, földrajzi hatósugár – a tömegkommunikációs csatornák alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné teszik, és ez tovább erősíti a beszűkülést, ami ellen pedig harcolni szeretnének. E konfliktus feloldására külső szakértő segítséget nem vesznek igénybe.
A marketingköltségek kérdése a cég vezetőivel lebonyolított interjúkon csak marginálisan került szóba. A vezetés egyelőre nem tartja szükségesnek a marketingmódszerek szisztematikus alkalmazásához értő marketingszakember felvételét, hiszen piaci nehézségeik – ha egyáltalán vannak – azok inkább kapacitásproblémákra vezethetők vissza. Azt felismerték, hogy a vásárlók nagy része árérzékeny, és leginkább alacsony árakat várna el tőlük, de vevőiket nem ebben a szegmensben keresik. Véleményük szerint a kiemelkedő minőséget meg is kell fizetni. Méreteik tudatában csak kevés helyen találhatók meg a piacon, ezek a piaci jelenlétek azonban nem köthetők valamilyen egyedi szegmensigényhez. Exporttevékenységük pedig csak esetlegesnek mondható.
A vezetés marketingismeretei túlnyomó részt az üzletmenet során szerzett tapasztalatokból származnak, még csak az sem mondható, hogy a reklám és a marketing közé egyenlőségjelet tesznek. Sokkal fontosabbnak tartják a közvetlen vevőkapcsolatokat, és a vevőktől így megismert igények rugalmas kielégítését. Marketingszempontból hasznosnak tartják az árubemutatókat, kóstolókat, ezért akár szponzorációval is részt vesznek – főleg a környékbeli – rendezvényeken.
A kisvállalkozás marketinglehetőségeiről tartott polemizálás nyomán a tulajdonos megfogalmazta legbensőbb vágyát: „Tudja, az a célunk, hogy a Darnóit vásárolni sikk legyen!” A kérdés most már csak az, hogy milyen stratégiát kövessen ez a gyarapodó, erősödő kisvállalkozás, hogy a tulajdonos álmai megvalósuljanak?
A kérdés távolban keresendő megválaszolásához sok mindenről árulkodik és kapaszkodót is ad – ha stratégiai tervezés-módszertani elemei nincsenek is – a cég honlapján olvasható filozófia, amely nem a „nagytételben gyártott tömegcikkekben”, nem is az „esztelen ár versenyben”, hanem a „házias íz-világban” és a „kiváló minőségű termékekben” fogalmazza meg a cég lényegét.
A vállalkozás mérete, a megismert sajátosságai és értékei alapján nyilván csak a „niche-“ (a rés-) stratégia következetes alkalmazása vezethet el a tulajdonos céljainak megvalósításához. Ennek lényegéről a szakirodalom kellő útmutatást ad, aminek lényege, hogy a résekben meghúzódó vállalat ismerje meg a megcélzott fogyasztóit és mindenki másnál jobban elégítse ki igényeiket, egyértelműsítse termékeit mind tulajdonságaiban, mint kommunikációs mondanivalójában a piaci rések számára (TEVFIK, 2006). Csak azzal érvényesíthet megfelelő ártöbbletet a költségei fölött, ha ezeket a törekvéseket a piac értékítélete elfogadja. A piaci résekre összpontosító cég a magas árrésből, és nem a tömegpiacok nagy mennyiségű vásárlásaiból tud hasznot húzni (POLERECZKI, 2011). Az egy más kérdés, hogy az így egy csoportba sorolt fogyasztói klasztereket tovább lehet szegmentálni az egészségmagatartás, a tévhitek, a hiedelmek, az attitűdök alapján. Ennek következtében egyre több olyan kisméretű, speciális piaci csoport határozható meg, amelyekben a magas minőségű termékek jó piaci eredményeket mutathatnak fel (SZAKÁLY, 2009). Ehhez pedig akár kis méretekben is nagyon tudatosan kell meghatározni a termékspecifikumokat, kommunikációs üzeneteket és csatornákat, valamint az eladási helyeket, körülményeket. Nem elég a precíziós termelés, precíziós marketing is szükséges.
A Darnó-Húsnál meg vannak győződve a vezetők ezekről a képességeikről, a kérdés azonban az, hogy hogyan tudja azonosítani ezeket a fogyasztókat. Azzal is szembesülniük kell, hogy hogyan juttassák el hozzájuk a termékeiket és hogyan tájékoztassák a megcélzott vásárlóikat. Csak így tudnak majd magasabb árrést érvényesíteni. A fogyasztói igények és megfelelő termékfejlesztési irányok összehangolásához professzionális piackutatásra, jól kiválasztott értékesítési csatornákra, folyamatos vevőtájékoztatásra és visszacsatolásra is szükség van. Ez a kulcsa, hogy biztosítani tudják a magas szintű vevőelégedettséget, a visszatérő vásárlókat, a stabil piaci jelenlétet és a tartós üzleti sikert. Ezt a célt akár a támadó, akár a védekező stratégia mentén kívánják elérni, a márkaépítés erősítése szükséges, amihez a kommunikációban döntő fontosságú lesz a pozícionálás. Ebben pedig arról is dönteni kell, hogy az emocionális vagy a racionális érvelés kerül-e a középpontba, ám ehhez a házias ízek és a funkcionális élelmiszerek közötti közös nevezőt is meg kell találni. Még szerencse, hogy az innovációra való nyitottságot – a SWOT-elemzés szerint – a menedzsment a Darnó-Hús erősségei között tarja nyilván.JEL-kód: M31
-
Fight for Customers - Correlations of Trade Organizations and Sales Promotionon the Hungarian FMCG Market
31-38Megtekintések száma:244Magyar cím: Harc a vevőkért - Kereskedelem szervezés és vásárlásösztönzés összefüggései a magyar FMCG piacon
JEL Kód: M31 -
Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra
81-85Megtekintések száma:200A tanulmányban bemutatásra került egy új fogyasztói csoport, az önkéntes egyszerűsítőké, amelynek tagjai szakítanak a fogyasztói társadalom logikájával, és valamilyen szinten önként, szabad akaratukból korlátozzák a fogyasztásukat, az élettel való elégedettségüket, boldogságukat nem anyagi javaktól remélik. Ezek a fogyasztók egyrészt környezetbarát alternatívát választanak vásárlásaik, közlekedésük, és energiafogyasztásuk során, másrészt igyekeznek minimalizálni vásárlásaik mennyiségét. Ez a fajta fogyasztói magatartás egyrészt ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, másrészt az eddigi kutatási eredmények szerint az önkéntes egyszerűsítők jobbnak ítélik meg szubjektív „jóllétüket”, elégedettebbek az életükkel, mint azok az emberek, akik a jelenleg uralkodó fogyasztási mintáknak megfelelően fogyasztanak. Az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásai is sajátosak, a szakirodalom alapján jellemző rájuk az önellátás, a vegetarianizmus, a komótos étkezés (slow food); illetve preferálják a helyi termelőket, termelői piacokat, a vásárolt élelmiszertermékek tekintetében pedig a helyi és az organikus termékeket, valamint az etikus termékeket. Primer kutatásunk során az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásainak legfőbb momentumait két magyarországi ökofalu honlapjának tartalomelemzése segítségével vizsgáltuk. Összességében elmondható, hogy a vizsgált ökofalvak lakóira a táplálkozással kapcsolatban is a természetesség, a természet közeliség jellemző. Azt az élelmiszert tartják jó minőségűnek, amit ők maguk termeltek meg vegyszer nélküli gazdaságukban. Bár a vizsgált ökofalvak esetében kifejezetten a lakosok táplálkozásával kapcsolatban kevés információ volt fellelhető a honlapon, összességében elmondható, hogy az önellátásra való törekvés, a helyi termelők, helyi termékek és a saját maguk elkészített élelmiszer preferálása jellemző rájuk. Kutatásunk feltáró jellegű volt, így a téma alapos körüljárása további kutatásokat igényel. További primer kutatást tervezünk az ökofalvak lakosainak mélyinterjús megkérdezésével kifejezetten a táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban, illetve a későbbiekben az önkéntes egyszerűsítők más csoportját is el szeretnénk érni.
-
Az egészségmagatartás tényezőinek változása a COVID-19 hatására
17-30Megtekintések száma:448A koronavírus járvány sok szempontból változást eredményezett az emberek életében, kiemelt tekintettel az egészségmagatartás területén. A pandémia okozta korlátozások negatív hatással voltak a társadalom testi és lelki egészségére egyaránt, valamint az egyének sportolási szokásait is átformálta. Kutatásunk keretében célként tűztük ki a COVID-19 járvány okozta, a magyar felnőttek egészségmagatartásban – azon belül is a sportolási szokásokban és a mentális egészségben – bekövetkezett változások felmérését. A továbbiakban nagy hangsúlyt fektettünk a rendszeresen sportoló és sporttevékenységet ritkán, vagy soha nem végző populáció tapasztalatainak összehasonlítására is. A felmérés elemzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy összességében a rendszeresen sportoló egyének szignifikánsan jobbra értékelték az általános testi egészségüket a nem sportoló társaiknál. A megkérdezett egyének több, mint fele nem tapasztalt különösebb változást a testi egészségével kapcsolatban, a második legnagyobb arányban azonban arról számoltak be a válaszadók, hogy negatívan hatott a járvány időszaka az egészségükre. A kapott válaszok rámutattak arra is, hogy a megkérdezettek majdnem fele szerint nem változtak a sportolási szokásaik a pandémia hatására, míg sokak arról számoltak be, hogy csökkent a sportolási gyakoriságuk. Végül kitértünk a sportolási szokások változásának és a megkérdezettek lakhely szerinti megoszlásának párhuzamba állítására is, mely során azt az eredményt kaptuk, hogy a panel/társasházban élőkre volt a legjellemzőbb, hogy más típusú, korábban űzött mozgásformától eltérőt választottak, míg azon egyének akik kertesházban élnek nagyobb arányban jelezték, hogy elkezdtek sportolni. A kutatásunk során részben megerősítést kaptunk afelől, hogy a pandémia negatívan hatott az emberek egészségmagatartására, azonban a célcsoport magas sportolási gyakoriságát tekintve nem meglepő, hogy a sportolási szokások és a testi egészség tekintetében sokan nem tapasztaltak változást.
JEL-Kód: I12
