Keresés

Keresési eredmények

• A cukrászipari termékek fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon

  119-123

  Ladányi Krisztina

  Szőllősi László

  Megtekintések száma:

  301

  A tanulmány középpontjában a kézműves cukrászipari termékek fogyasztási és vásárlási szokásai állnak. A téma aktualitását adja, hogy a hazai kézműves cukrásziparban az elmúlt évtizedekben számos változás ment végbe, az ágazat belső problémákkal küzd, továbbá a megváltozott fogyasztói szokásokra is próbál reagálni, valamint a különleges magyar cukrász ágazatot – a rendelkezésre álló szakirodalmak szerint – még nem vizsgálták korábban. Célkitűzésünk megvizsgálni a megváltozott fogyasztói szokásokat és azt befolyásoló tényezőket Magyarországon. Primer kutatási módszerként a megkérdezés személyes és online formáját alkalmaztuk. Előbbi jelenleg is folyamatban van, ezért ebben a tanulmányban csak az internetes kérdőívek (n=468) eredményeit értékeltük ki. Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a megkérdezettek többsége fogyaszt és vásárol is cukrászipari termékeket. Legtöbben a minőségi termékeket keresik és ennek érdekében akár több pénzt is hajlandóak áldozni. A fogyasztók leginkább cukrászdákban szerzik be a termékeket és a kikapcsolódás, feltöltődés, valamint a magasabb minőségű termékek beszerzése érdekében látogatják ezeket az üzleteket. A megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhetően a könnyedebb, természetes alapanyagú termékek a leggyakrabban keresettek.

• Borfogyasztási szokások Magyarországon

  3-20

  Lenkovics Beatrix

  Soós Gabriella

  Lugasi Andrea

  Megtekintések száma:

  388

  A borkészítés és -fogyasztás országonként jelentősen eltér, ami a világ különböző bortermő régióinak sokszínűségéből és a fogyasztói preferenciák különbözőségéből adódik. A borágazat egy globális piac, ahol a borfogyasztási és -termelési trendek folyamatosan változnak. Az elmúlt évtizedekben a világ borpiaca teljes átalakuláson ment keresztül, és a magyar borkultúra is jelentős változásokon esett át. Minden korszak minden kultúrájának megvolt a maga elképzelése a borról, a borkészítésről és a borfogyasztásról. A borágazatnak a fogyasztói szokások változása is kihívást jelent. A kutatás célja a hazai fogyasztók borfogyasztási szokásainak megismerése. A vizsgálat feltérképezi a borválasztás szempontjait, a borfogyasztás és a borvásárlás helyszíneit. Magyarországon a borfogyasztás kis részét képezi a mindennapi fogyasztásnak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a borfogyasztás hazánkban ma jövedelemfüggő. A jövedelmi helyzet javulása növeli a borfogyasztás gyakoriságát. További eredmények szerint a borvásárlás nagyobb mértékben történt magasabb jövedelmű és iskolázottabb emberek körében, ami hasonló a legtöbb ország fogyasztói közönségéhez. Az átalakulást új, tudományos eredményeken alapuló szőlészeti és borászati technológiák megjelenése, a minőségi borok iránti kereslet növekedése, a termelői tudatosság elterjedése és az igényes borfogyasztói réteg megjelenése generálta.

  
  JEL-kódok: L83, M31

• Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartás értelmezése a LOHAS koncepció alapján

  39-46

  Lehota József

  Csíkné Mácsai Éva

  Rácz Georgina

  Megtekintések száma:

  518

  Tanulmányunkban a tudatos fogyasztói csoportok, kiemelten a fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett szegmens, információkereső magatartását vizsgáltuk az élelmiszervásárlás során. Kiemelt hangsúlyt fektettünk az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett, azok élettani hatásával összefüggő jelölésekkel kapcsolatos vélemények feltárására. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények rámutattak arra, hogy a tudatos fogyasztói csoportokat aprólékos információkeresési folyamat jellemzi, amely során a bizalmi tényező kiemelt szerepet kap.
  Kutatási eredményeink bizonyították, hogy az ilyen típusú magatartás a hazai fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoporttal kapcsolatban is megjelenik. A „Trendkövetők” ugyanis valóban megnövekedett információigénnyel rendelkeznek az élelmiszervásárlás során. Vásárlási döntésüket nagy mértékben befolyásolják a napi kiegyensúlyozott étrend kialakítását segítő, egyszerűsített jelölések (pl. kj/kcal; 1 adagban kifejezett értékek). Rámutattunk továbbá az információk értelmezése és a márkahűség kialakulása közötti összefüggésekre. Azaz a vállalatok számára nélkülözhetetlen, hogy fogyasztóik felismerjék a használt jelölések valós jelentéstartalmát, hiszen jellemzően csak új márka vásárlása esetén keresnek a tudatos vásárlók átfogóan. A márkával való többszöri találkozás rutin döntésként jellemezhető az élelmiszervásárlási folyamatban.
  A pontos tájékoztatás a fogyasztói bizonytalanság csökkentésével kapcsolatban is kulcstényező, amelyet új jelölés bevezetése esetén a különböző minősítő szervezetek (állam, gyártó, nonprofit szféra) közös koordinációja tovább támogat. A „Trendkövetők” magatartásának vizsgálata rámutatott továbbá arra, hogy a magasabb fokú előzetes tudás, nemcsak az élelmiszervásárlás során felmerülő fogyasztói kockázatok csökkentését segíti, hanem a felárfizetési hajlandóságot is növeli. Azaz a tudatos fogyasztói csoportok nem riadnak vissza a valamivel magasabb árak megfizetésétől abban az esetben, ha rendelkezésükre állnak értékrendjüknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek.
  Tanulmányunk végén, eredményeinkre alapozva négy javaslatot fogalmaztunk meg az élelmiszeripari vállalatok számára, amelyek véleményünk szerint támogatják a jövőben a piaci pozíció megtartását, a feltárt szegmens igényeinek kielégítésével hozzájárulnak a piaci részesedés növeléséhez.

• Pilot-study az iskolai éttermek ételeinek kedvelése és az éttermi szolgáltatás fontosabb tényezőinek vizsgálatához

  53-63

  Tóth András

  Ittzés András

  Pelyhe Liza

  Illés B. Csaba

  Dunay Anna

  Bittsánszky András

  Megtekintések száma:

  249

  Magyarországon a nevelési-oktatási intézményekben a fenntartó köteles napi egyszeri étkezés keretében egy ebédet biztosítani. Ez iskoláskorú gyermekeknél a lakosság 14%-át érinti (2016-os adat). Az iskolai étkeztetési szolgáltatást azonban sok tanuló nem veszi igénybe többnyire ételintolerancia, vagy „nem szeretem”, „nem finom”, és „negatív szóbeszéd a menzáról”, stb. okok miatt. Néhány országban már végeztek felméréseket az iskolai menza és ételei kedveléséről, hogy áthidaljanak ezek közül néhány okot.
  Magyarországon még nem történt ilyen felmérés, ezért fő célunk a budapesti iskolai éttermek és ételeinek kedveltségi szintjének felmérése. Ennek első lépése e pilot-study, ahol az általunk kidolgozott menzaértékelő kérdőívet teszteltük öt iskola, összesen 202 étkező diákján és pedagógusán. Célul tűztük ki az iskolai étterem ételeire és fontosabb tényezőire vonatkozó kérdőívünk érthetőségének tesztelését továbbá kis csoportos vizsgálatát az ételek kedvelésének, és többször-kevesebbszer fogyasztásának, a szolgáltatás fontosabb tényezőinek rangsorolását és megvalósulását, illetve a diákok és pedagógusok véleményeinek összehasonlítását.
  A kérdőívek kiértékeléséből megállapítottuk, hogy rangsorolásos kérdést nem érdemes beletenni a kérdőívbe. E kérdés kivételével kérdőívünk alkalmasnak bizonyult nagy mintaszámon való alkalmazásra. A kiértékelés során külön érdemes kiértékelni a diákok és pedagógusok válaszait az életkori sajátosságokból fakadó eltérések miatt.
  A diákok nagyon kedvelt ételei közé a sült és rántott húsok tartoznak (szívesebben is ennének belőlük többször), illetve a sütemények és desszertek. Egyöntetűen nem kedvelt ételt/ételcsoportot nem jelöltek meg, de kedveltségi listájukat a főzelékek és az egyszerű levesek zárták, amelyekből kevesebbszer is szeretnének fogyasztani. A pedagógusok egészségesebb ételcsoportokat preferáltak (halak, párolt, grillezett, rántott zöldségek) továbbá a rántott és a sült húsokat, és többször ennének halakat, sült húst és húsos leveseket. Kevésbé kedvelt ételeik a tészta ételek, és az egyszerű levesek, de kevesebbszer ennének főzeléket és gabona köretet. Általában a pedagógusok magasabb értékelési szintet adtak egy-egy ételcsoportra, ezért az ételcsoportok majdnem felénél szignifikáns különbség adódik a diákok válaszaihoz képest. A tészta ételeket, és a süteményeket, desszerteket a diákok kedvelték szignifikánsan jobban.
  Az ételek tulajdonságainak (íz, illat, táplálóság, hőmérséklet, szépen tálalás) diákok szerinti minősítése szignifikánsan alacsonyabb a pedagógusokénál. A higiéniával, az ételek egészségességével, és változatosságával mindkét csoport meg volt elégedve. Sajnos a diákétterem egyéni igényekhez való alkalmazkodása még nem megfelelő egyik csoport szerint sem.

  JEL-kódok: D12, L83

• A tojás mint alapvető és funkcionális élelmiszer táplálkozás-élettani jelentősége

  7-22

  Szőllősi László

  Molnár Szilvia

  Molnár Györgyi

  Horn Péter

  Sütő Zoltán

  Megtekintések száma:

  943

  A tojás egy „ételcsoda”, biológiai értéke az anyatejével azonos, 40-féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is. 18-féle aminosav található benne, amiből 9 esszenciális. Egy fehérje (6-6,7 g/tojás) és vitamin (A, D, E, B₁, B₂, B₃, B₅/pantoténsav, B₆, B₉/folsav, B12-vitamin) „bomba”, sőt ásványi anyagokban (Fe, Zn, Cu, Mg, I, Se, Ca, P, K) is rendkívül gazdag. Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat, ugyanakkor nem tartalmaz C-vitamint, szénhidrátot és transzzsírokat. Egy tojásban 190-210 mg koleszterin van, miközben egy felnőtt szervezete napi kb. 3000 mg koleszterint termel ahhoz, hogy fedezze anyagcsere szükségleteit.
  Tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban, ami egyébként a legkisebb környezeti terhelés mellett állítható elő. Ugyanakkor a tojás nemcsak alapvető élelmiszer, de annak funkcionális tulajdonságaiból adódóan fontos egészségmegőrző szerepet tölt be, így a népegészségügy javításának egyik lehetséges, kívánatos eszköze. A tojás segíti az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszert, csökkenti a kardiovaszkuláris és a daganatos megbetegedések (mell-, bőr-, vastagbél-, méhnyak rák), a korral összefüggő szembetegségek (makuladegeneráció, szürkehályog), a trombózis, az érszűkület kialakulásának és az idős kori izomerő- és izomtömeg-csökkenés (szarkopénia) előfordulásának kockázat.
  A legfrissebb táplálkozás-élettani kutatási eredmények cáfolják a korábbi, a tojás koleszterintartalmának egészségügyi kockázataival kapcsolatos negatív nézeteket. Az utóbbi időben számos ország (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, WHO, Spanyol Szív Alapítvány stb.) egészségügyi és táplálkozástudományi intézménye az egészséges étrend részeként egyértelműen ajánlja a tojás rendszeres fogyasztását.
  A bemutatottak alapján ajánlott és felkarolandó politikai célkitűzésnek tartjuk, hogy „a magyar emberek több magyar tojást fogyasszanak”! A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb, és hazai munkahelyeket tart meg. A célok elérése végett javasoljuk egy népegészségügyi program kidolgozását és megvalósítását. E mellett nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tojás a közétkeztetésben is (kórházak, tanintézmények, szociális intézmények, honvédség, büntetés-végrehajtás stb.). Mindehhez hathatós kormányzati támogatásra lenne szükség a lakosság széleskörű és tudatos tájékoztatása céljából a tojással kapcsolatosan (táplálkozási értéke, egészségvédő funkciója, jelölés értelmezése, hazai védjegy megismertetése, árképzés stb.). A fogyasztás népszerűsítése érdekében széleskörű marketingkommunikációs eszközök (televízió, rádió, internet, nyomtatott sajtó, plakátok, reklámtáblák, molinók, tömegközlekedési járművek) bevetését, eseménymarketinget (Tojás Világnap, Tojásfesztivál, Tojássokadalom), továbbá tájékoztató és népszerűsítő kiadványok (receptfüzetek, könyvek stb.) megjelentetését, valamint ezekhez kapcsolódó projektek támogatását szorgalmazzuk. Mindezen túl haladéktalanul lépéseket kellene tenni az orvos és a dietetikus képzésben a tojással kapcsolatos ismeretanyag korszerűsítése érdekében.

  JEL-kódok: I10, M30, Q13

• Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása

  141-147

  Torma Dorisz

  Fülöp Nikoletta

  Szente Viktória

  Megtekintések száma:

  159

  Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre. A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.