Keresés
Keresési eredmények
-
Helyi húsok választási szempontjai – Fogyasztói szegmensek Magyarországon
3-20Megtekintések száma:107Napjainkban mind a fenntartható és etikus élelmiszerek kínálata, mind a kereslete növekszik. Azonban sem a vállalatok, sem a fogyasztók számára nem könnyű a döntés arról, hogyan egyensúlyozzák az egészséget, a minőséget és a fenntarthatóságot a ráfordításaikkal. Ezért célul tűztük ki, hogy húsfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeik és értékítéletük alapján azonosítsuk a különböző fogyasztói csoportokat Magyarországon. Összesen 27 rendszeres húsfogyasztó töltötte ki a Q-rácsot attitűdjei alapján. Az elemzéshez matematikai-statisztikai szoftvert használtunk. A varimax rotációval öt véleménycsoportot azonosítottunk. A húsfeldolgozók vagy -termelők számára a legfontosabb célpont a „fenntartható húsfogyasztók” lehetnek, akik minőségi, helyi termékeket keresnek, de nem látogatják a helyi piacokat. A „változatos húsrajongók” ma már jobban tudatában vannak annak, hogy a minőség a legfontosabb prioritásuk, és ők lehetnek a jövő fenntartható húsfogyasztói. A másik három típust némileg érdekli az ár („árvezérelt, tradíciós értéket mutatók”) vagy a könnyű megfizethetőség („kényelem alapján döntő húsvásárlók” az és „információhiányos húsfogyasztók”). A különböző igények kiszolgálásához elengedhetetlen a fenntartható húsfogyasztás tudatosítása; a marketingeszközök azonban szegmensenként eltérőek lehetnek.
JEL-kódok: Q01, Q13 -
Az egészség, a környezet és az étkezés kapcsolata – Szakirodalmi áttekintés
3-24Megtekintések száma:1182Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. Az emberek széles rétegei tudták maguk mögött hagyni a szegénység és éhezés kínzó kötelékeit, miközben a kommunikáció, kereskedelem és közlekedés terén végbement robbanásszerű technológiai előrelépések megnyitották az utat a fogyasztás, a szabadság és a tudomány demokratikus térnyerése előtt. Ennek a folyamatnak viszont kétségtelenül azonosíthatók az árnyoldalai is: paradox módon egyre szélesedő ismereteink és tudásunk ellenére egyre kétségesebb az, hogy hagyományos kulturális értékeink, egészségi állapotunk és a természeti környezetünk hosszú távon javulni tudnak.
Szakirodalmi áttekintésünkben annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés fentebb bemutatott „káros mellékhatásai” közül lehetséges-e érdemben többet együttesen „kezelni”. A fenntartható fejlődéssel – vagy újabban körkörös (cirkuláris) gazdasággal – foglalkozó szakirodalom egyre inkább összpontosít a különböző ökológiai és társadalmi problémák közötti kapcsolatra az igen összetett fenntarthatósági kérdésekre adott hibás környezetpolitikai reakciók elkerülése érdekében. Cikkünkben az egyik legnagyobb jelentőségű ilyen kapcsolatrendszer bemutatására teszünk kísérletet, ez az élelmiszerfogyasztás, és annak a természeti erőforrásokkal, valamint az egészségmegőrzéssel fennálló kölcsönhatásai. A fogalmakat önmagukban, majd a szakirodalomban fellelhető, őket összekapcsoló modellek mentén mutatjuk be.JEL-kódok: F64, I12, O13, Q4, Q5
-
Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartás értelmezése a LOHAS koncepció alapján
39-46Megtekintések száma:518Tanulmányunkban a tudatos fogyasztói csoportok, kiemelten a fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett szegmens, információkereső magatartását vizsgáltuk az élelmiszervásárlás során. Kiemelt hangsúlyt fektettünk az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett, azok élettani hatásával összefüggő jelölésekkel kapcsolatos vélemények feltárására. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények rámutattak arra, hogy a tudatos fogyasztói csoportokat aprólékos információkeresési folyamat jellemzi, amely során a bizalmi tényező kiemelt szerepet kap.
Kutatási eredményeink bizonyították, hogy az ilyen típusú magatartás a hazai fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoporttal kapcsolatban is megjelenik. A „Trendkövetők” ugyanis valóban megnövekedett információigénnyel rendelkeznek az élelmiszervásárlás során. Vásárlási döntésüket nagy mértékben befolyásolják a napi kiegyensúlyozott étrend kialakítását segítő, egyszerűsített jelölések (pl. kj/kcal; 1 adagban kifejezett értékek). Rámutattunk továbbá az információk értelmezése és a márkahűség kialakulása közötti összefüggésekre. Azaz a vállalatok számára nélkülözhetetlen, hogy fogyasztóik felismerjék a használt jelölések valós jelentéstartalmát, hiszen jellemzően csak új márka vásárlása esetén keresnek a tudatos vásárlók átfogóan. A márkával való többszöri találkozás rutin döntésként jellemezhető az élelmiszervásárlási folyamatban.
A pontos tájékoztatás a fogyasztói bizonytalanság csökkentésével kapcsolatban is kulcstényező, amelyet új jelölés bevezetése esetén a különböző minősítő szervezetek (állam, gyártó, nonprofit szféra) közös koordinációja tovább támogat. A „Trendkövetők” magatartásának vizsgálata rámutatott továbbá arra, hogy a magasabb fokú előzetes tudás, nemcsak az élelmiszervásárlás során felmerülő fogyasztói kockázatok csökkentését segíti, hanem a felárfizetési hajlandóságot is növeli. Azaz a tudatos fogyasztói csoportok nem riadnak vissza a valamivel magasabb árak megfizetésétől abban az esetben, ha rendelkezésükre állnak értékrendjüknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek.
Tanulmányunk végén, eredményeinkre alapozva négy javaslatot fogalmaztunk meg az élelmiszeripari vállalatok számára, amelyek véleményünk szerint támogatják a jövőben a piaci pozíció megtartását, a feltárt szegmens igényeinek kielégítésével hozzájárulnak a piaci részesedés növeléséhez. -
Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása
35-48Megtekintések száma:332Kutatásunk alapját az a korábban szakirodalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUBRAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alapélelmiszerei, amelyek önmagukban is egészséges megítélésűek, mint például a joghurt, a reggeliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek.
Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) viszont az egészséges megítélésű alapélelmiszereket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták indokoltnak a mesterséges dúsítást.
A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasztók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok számára. 2034 válaszadót elérő online fogyasztói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mini-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk.
A magyar vásárlók számára a kitöltők válaszai alapján POULSEN (1999) eredményeivel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszerfejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges megítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét.JEL-kód: I15
-
A csemegekukorica minőségének szerepe az egészséges táplálkozásban
39-48Megtekintések száma:224A csemegekukorica, mint egészséges élelmiszer jelentősége világszerte folyamatosan növekszik. A friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas szuper csemegekukorica hibridek kutatása és összehasonlító elemzése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeriparban. Vizsgálataink során három szupercsemegekukorica hibrid karotinoid tartalmát hasonlítottuk össze, hogy adatokat gyűjtsünk az egészséges állapotáról. Tesztjeink új eredménye, hogy a csemegekukorica tartalmazza a legtöbb luteint és zeaxantint. Azt találtuk, hogy a zeaxantin és a lutein mennyiségét a genotípus határozza meg. Megállapítottuk, hogy a karotinoidokat a környezeti feltételek befolyásolják. A lutein, zeaxantin, β-cryptoxanthin, β-karotin koncentrációja nem csökkent a termés növekedésével, ami megerősíti a csemegekukorica hibrid szelekció fontosságát az egészséges táplálkozás szempontjából. Vizsgálataink során a lutein és a zeaxantin mennyisége magasabb volt, mint a béta-kriptoxantin és a béta-karotin mennyisége. A karotin fogyasztása számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, csökkentheti a rákos megbetegedések, az érrendszeri megbetegedések, vagy az A-vitamin hiányából adódó farkasvakságot.
JEL-Kódok: I1, L15 -
Feltáró kutatás a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek jelentőségének megállapítására az Észak-Alföldi Régióban
79-91Megtekintések száma:197Összhangban MAGDA és MARSELEK (2010) kijelentésével, megállapításunk szerint a vidéki társadalom és a vidéki területek felértékelődéséről beszélhetünk, ugyanakkor maga a vidék súlyos válsághelyzetben van. Az eltérő dinamikájú területi fejlődés, növekvő különbségeket teremt az egyes vidéki területek között, mely révén sérül az esélyegyenlőség. A végső cél azonban mindenképpen a vidéken élők életminőségének javítása, valamennyi érintett gazdasági szereplő bevonásával, amelyhez nélkülözhetetlen a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek jelenléte a piacon.
A régióban megkérdezett lakosok pozitív véleménnyel nyilatkoztak a hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel összefüggésben, felmérésem szerint többnyire rendszeresen vásárolják és fogyasztják ezeket a termékeket. A termékek piaci jelenléte esetében ugyanakkor a racionalitás szempontjából érdemes lenne hangsúlyozni a gazdaságosságot, esetlegesen a versenytársakhoz képest kedvezőbb árat, illetve a kiváló minőséget, mely tényezők fokozzák a vásárlók megelégedettségét, illetve a vásárlás hasznosságának érzését. Ez a megállapítás azzal is alátámasztható, hogy nincs szignifikáns összefüggés a családok jövedelmi helyzete és a hagyományos élelmiszerek vásárlása között. Emocionális szempontból is indokolható, hogy a származási hely ismeretét, a megbízható eredetet, a termék nyomon követhetőségét, továbbá a vásárló tájékoztatását lehetne a középpontba helyezni.
A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek fogyasztása illeszkedik napjaink fogyasztói trendjeihez. A fogyasztók szívesen vásárolnak magyar terméket, elfogadják a hagyományos alapanyagokkal összefüggésben tartott rendezvényeket, bár ez utóbbi statisztikailag még nem igazolható. Emiatt is javasolható, hogy a jövőben a kínálati oldalnak törekednie kell a fogyasztók bizalmának elnyerésére, illetve megerősítésére, melynek kiváló eszköze a direkt és közvetlen értékesítési lehetőségek – termelői piac, vásárcsarnok – alkalmazása. Emellett a megkérdezettek közel fele válaszolta, hogy szupermarketben végzi vásárlásait, tehát a jó minőségű és egyedi hagyományos élelmiszereknek elérhetőnek kell lenniük a nagyobb bevásárlóközpontok polcain is.JEL-kód: M31
-
Egészség vagy íz? Fogyasztói dilemmák a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatban – Szakirodalmi áttekintés
17-29Megtekintések száma:574Cikkünkben a funkcionális termékek választása mögött álló, Urala és Lächteenmäki (2004) által beazonosított attitűdfaktorok közül arra a tényezőre fordítottuk a figyelmet, amely az egészséghatás és az ízérzet közötti lehetséges konfliktusra irányul. Vizsgálatunk egyik legfőbb konklúziója, hogy a fogyasztók ezekre a termékekre is elsősorban mint élelmiszerekre tekintenek. Ugyan a funkcionális előnyök hozzáadhatnak valamilyen értéket a termékhez, de ez nem tudja túlkompenzálni a szenzori tulajdonságok fontosságát. A funkcionális termékek elfogadása egyre inkább feltételhez kötött, különös tekintettel az ízre, ami a termékek jövőbeni elfogadása szempontjából kiemelkedik mint az egyik legkritikusabb faktor. A nemzetközi kutatások eredményei alapján egyet lehet érteni Verbeke (2006) véleményével, mely szerint a fogyasztóknak egyre inkább az a meggyőződésük, hogy a jó íz és az egészségesség között nincs trade-off, azaz nem helyettesítik egymást. Bár a fogyasztói kereslet kétségtelenül megvan, a funkcionálistermék-iparnak meg kell találnia a választ a jó ízzel kapcsolatos fogyasztói elvárásokra. Mint Hilliam (2003) is megfogalmazza, arra számítani, hogy a fogyasztók kompromisszumot fognak kötni az íz tekintetében az egészség érdekében, nagymértékben spekulatív és kockázatos. Mindemellett a kutatások arra a kétségtelen tényre is rámutattak, hogy a fogyasztók nem egy homogén csoportként érzékelik a funkcionális termékeket, léteznek olyan típusok, melyeknél az íz-faktor kisebb súllyal esik a latba a döntésnél (Urala és Lächteenmäki, 2004).
Az „egészség vs. íz” kérdéskör egy másik lényeges aspektusa a fogyasztók elvárásaihoz kapcsolódik. Az elvárásoknak meghatározó szerepük van az élelmiszerek szenzori tulajdonságainak érzékelésében és végső soron elfogadásában. Viszont a fogyasztók elvárásai jórészt a marketingkommunikáció által irányítottak. A funkcionális termékek esetén ez a kérdés különösen egyedi módon merül fel, hiszen a marketingtevékenység tulajdonképpen az egészségalapú információkra épül. Ugyanakkor – mint láttuk – a fogyasztók nézőpontjából az egészségesség csupán egy a választási faktorok közül a jutalomérzet, a bizalom, a kellemesség, az ár és egyéb tényezők mellett. Tanulmányok kimutatták, hogy az egészségalapú információk nem csak az egészségészlelést befolyásolják, hanem hatással vannak az élelmiszerek kedveltségére is (bár ez termékfüggő). Így kommunikációs szempontból megfontolandó Piskóti és munkatársainak (2006) ajánlása, mely szerint a funkcionális élelmiszerek két alapvető megközelítése a death, azaz halál-marketing (mely a negatív motivációkra épít), illetve a life, azaz élet-marketing (mely inkább a pozitív motivációkat használja fel) közül az utóbbira kell építeni. Az élet-marketing alapelve, hogy a funkcionális termékek által nyújtott hozzáadott értékeket (egészség+kényelem+élvezet) hedonikus értékekként kell megjeleníteni, hangsúlyozva az élvezet szerepét. Ez annál is inkább követendő magatartás, mivel a fogyasztói trendek közül kiemelkedik az „Entitlement – jogosultság” trendje, amely szerint a fogyasztó minden előnyt egyszerre, egy termékben akar, és nem hajlandó lemondani egyetlen előnyről sem más előnyök miatt (például az ízről az egészségelőnyök miatt).
Javasolható a pozitív emocionális kimenetel hangsúlyozása a kommunikációban, mivel az érzékelt egészségesség hatása a magatartási szándékra megerősíthető az előrejelzett örömérzeten keresztül (Hur és Jang, 2015). Más szóval a marketingszakemberek használhatnak mentális stimulációs technikákat olyan információk biztosításával, amelyek segítenek az embereknek elképzelni az előremutató magatartásuk következményeit. A pozitív emocionális kimenet megerősítheti az előremutató magatartást és megkönnyítheti a kognitív folyamatokat, melyek végül elősegítik a pozitív attitűdök kialakulását a funkcionális termékek iránt.JEL-kódok: D11, M31
-
Meggymag kivonat – egy új termék a funkcionális élelmiszerek piacán?
31-34Megtekintések száma:306Összességében Magyarország a komparatív mezőgazdasági és élelmiszeripari előnyei révén hatékony szerepet tölthetne be a funkcionális élelmiszerek kifejlesztésében, termelésében, hazai és külföldi forgalmazásában. A valódi piacképes fejlesztések, így a meggymag kivonat új generációs hungarikumként való bevezetése hazánk számára követő helyett, piacot alakító pozíciót biztosíthatna.
-
Élelmiszerreklámban előforduló kommunikációs paradoxonok összehasonlító elővizsgálata szemantikus differenciállal
17-28Megtekintések száma:250A hatékony reklám leköti a figyelmet, az üzenete érthető, elfogadható és megjegyezhető, valamint serkenti a vásárlást. A komplex cél eléréséhez nem elegendő a puszta információközlés, valamilyen kommunikációs többlet (pl. paradoxon) alkalmazása is indokolt lehet. Számos eltérő hatású kommunikációs paradoxon alkalmazása jöhet szóba. Jelen közlemény az Osgood-féle szemantikus differenciál alkalmazásával, vizuális-kvantitatív szinten hasonlítja össze a kommunikációs paradoxonok különféle fajtáit, a double bind, az ambiguens, valamint a neutrális reklámot. A neutrális reklám csak megnevez egy terméket, jelen esetben a tejet. Míg az ambiguens reklám ellentmondó verbális, vagy optikai üzenetet tartalmaz, a double bind reklám egymást kizáró utasítást jelent (pl. „Egyen és fogyjon!”). A mintavétel véletlenszerű volt, nem reprezentatív. A vizsgálati mintába hangsúlyosan a 20-as éveiben járó fiatalok, zömmel egyetemisták kerültek. A válaszokat a MindTitude™ applikációval értékeltük, és az eredményeket is eme program elvei szerint ábrázoltuk. Az alkalmazás részletesebb leírása a Mindtitude márkanév internetes keresőrendszerekbe írásával érhető el. Az ambiguens reklámot minden tekintetben pozitívabban ítélték meg a megkérdezettek. A neutrális reklám és a double bind reklám értékelése alig különbözött egymástól, mindkettőt negatívan minősítették. Míg az ambiguencia ellentmondó üzenete kognitív átkeretezést igényel, ezért mélyebb érzelmi és kognitív feldolgozással jár, feszültséget és érdeklődést kelt, figyelemkoncentrációval, hosszútávú emlékezeti megtartással, következményesen eredményes vásárlásösztönzéssel járhat, addig a double bind utasítás elsődlegesen viselkedésgátló hatású, csökkenti a vásárlókedvet. A kettős kötés másodlagos hatása emocionális, a tehetetlenségen keresztül letargikus hatású, tompítja az érzelmi feldolgozás amplitúdóját. Az ambiguencia alkalmazása ajánlható a reklámokban, míg a double bind alkalmazása kontraindikált.
JEL- kódok: L66, L82, L96, M31
-
Generációk környezetvédelmi tudatossága és fenntartható termékfejlesztés: A zöld jövő felé vezető út
45-57Megtekintések száma:506A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kihívása, amely a növekvő népesség és fogyasztás következtében egyre sürgetőbbé válik. Ez a tanulmány különböző generációk, különösen a Z generáció környezeti tudatosságát vizsgálja, és kiemeli a nemek közötti különbségeket. Az online kérdőíves kutatás során 427 fő Észak-alföldi régióban élő válaszadó véleményét elemeztük, közülük 367-en tartoztak a Z generációhoz (148 férfi, 219 nő), és 57-en az X és Y generációhoz. A tanulmány a Z generáció klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállását is vizsgálta, nemek és generációk közötti összehasonlítással. A szelektív hulladékgyűjtést (átlag=4,37), az élelmiszer-pazarlás elkerülését (átlag=4,21) és a tudatos energiahasználatot (átlag=4,17) a Z generáció rangsorolta a legfontosabbként egy 1-től 5 ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem fontos, 5= teljes mértékben fontos). A nők szignifikánsan magasabbra értékelték a környezettudatos tevékenységeket, mint például az újrahasznosított papír használatát és a kevesebb csomagolást igénylő termékek választását, mint a férfiak (p≤0,05). Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy az X és Y generáció szinte minden klímavédelmi tevékenységet fontosabbnak tart, mint a Z generáció (p≤0,05), ami valószínűleg az energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatos magasabb szintű ismereteknek köszönhető. Az oktatás és a családi környezet kiemelt szerepet játszik a környezeti értékek kialakításában. Generációs különbségek ellenére a Z generáció is prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, és vásárlási döntéseikben figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat. A tanulmány bemutatja egy fenntartható üdítőital kifejlesztését is, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat, és innovatív csomagolási megoldást kínál a hulladék minimalizálása érdekében.
JEL kód: Q01 -
Az élelmiszerpazarlás és a fogyasztói tudatosság kapcsolata
61-80Megtekintések száma:1634Összefoglalásként megállapítható, hogy napjainkban egyre inkább kiemelt figyelem övezi az élelmiszerek hatékony felhasználására való törekvést. Ez a törekvés mára nem csupán makro szinten valósul meg, hanem egyre inkább megjelenik a háztartások gondolatkörében is. A pazarlás nem csupán a tőlünk kedvezőbb gazdasági mutatószámokkal rendelkező országok problémája, hanem bizony „mi” is vagyunk azok az „ők”, akik pazarolják az élelmiszert. Egy olyan országban, mint hazánk, ahol az EU átlagához viszonyított jövedelemszint alacsony, kiemelt figyelmet kell, hogy jelentsen az élelmiszerek hatékony felhasználása. Ennek megvalósulásáért, ellentétben nagyon sok minden mással, maga a háztartás, az egyén tehet a legtöbbet. A kutatás rámutatott arra, hogy az élelmiszer pazarlás összefügg a fogyasztó bevallott jövedelmi szintjével. Az átlagostól alacsonyabb bevallott jövedelemszinttel rendelkezők esetében azt tapasztalhattuk, hogy a pazarlás becsült mértéke a több termék esetében is csökkent az átlagoshoz képest. Az átlagostól magasabb bevallott jövedelemszinttel rendelkezők esetén a becsült pazarlás mértéke emelkedik több termékkategóriában is. A jövedelemszint emelkedésével a tudatos felhasználás csökkent, a pazarlás mértéke emelkedő tendenciát mutatott. A kérdés természetesen nem ennyire egyszerű, hiszen a gazdasági keretfeltételek, a játékszabályok megvalósítása komoly nemzetgazdasági vagy ezen is túlmutató, szupranacionális kérdés lehet. A tudatosság szintjére eredményeim alapján a család jövedelme komoly hatást fejt ki, a jövedelmi szint emelkedésével a tudatossági fegyelem csökken. Ez az eredmény összefügg a szakirodalom makrogazdasági adataival.
JEL-kódok: I30, M31, Q18
-
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:331A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18
-
Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra
81-85Megtekintések száma:201A tanulmányban bemutatásra került egy új fogyasztói csoport, az önkéntes egyszerűsítőké, amelynek tagjai szakítanak a fogyasztói társadalom logikájával, és valamilyen szinten önként, szabad akaratukból korlátozzák a fogyasztásukat, az élettel való elégedettségüket, boldogságukat nem anyagi javaktól remélik. Ezek a fogyasztók egyrészt környezetbarát alternatívát választanak vásárlásaik, közlekedésük, és energiafogyasztásuk során, másrészt igyekeznek minimalizálni vásárlásaik mennyiségét. Ez a fajta fogyasztói magatartás egyrészt ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, másrészt az eddigi kutatási eredmények szerint az önkéntes egyszerűsítők jobbnak ítélik meg szubjektív „jóllétüket”, elégedettebbek az életükkel, mint azok az emberek, akik a jelenleg uralkodó fogyasztási mintáknak megfelelően fogyasztanak. Az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásai is sajátosak, a szakirodalom alapján jellemző rájuk az önellátás, a vegetarianizmus, a komótos étkezés (slow food); illetve preferálják a helyi termelőket, termelői piacokat, a vásárolt élelmiszertermékek tekintetében pedig a helyi és az organikus termékeket, valamint az etikus termékeket. Primer kutatásunk során az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásainak legfőbb momentumait két magyarországi ökofalu honlapjának tartalomelemzése segítségével vizsgáltuk. Összességében elmondható, hogy a vizsgált ökofalvak lakóira a táplálkozással kapcsolatban is a természetesség, a természet közeliség jellemző. Azt az élelmiszert tartják jó minőségűnek, amit ők maguk termeltek meg vegyszer nélküli gazdaságukban. Bár a vizsgált ökofalvak esetében kifejezetten a lakosok táplálkozásával kapcsolatban kevés információ volt fellelhető a honlapon, összességében elmondható, hogy az önellátásra való törekvés, a helyi termelők, helyi termékek és a saját maguk elkészített élelmiszer preferálása jellemző rájuk. Kutatásunk feltáró jellegű volt, így a téma alapos körüljárása további kutatásokat igényel. További primer kutatást tervezünk az ökofalvak lakosainak mélyinterjús megkérdezésével kifejezetten a táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban, illetve a későbbiekben az önkéntes egyszerűsítők más csoportját is el szeretnénk érni.
-
Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén
65-76Megtekintések száma:435Tanulmányunk központi feltevése volt, hogy Magyarországon az anyagi helyzet, a tudatosság szintje, valamint az „identitás” döntő módon befolyásolja azt, hogy ki vállalja az egészséges táplálkozáson alapuló életmódot. Az egészségtudatosság és a pénzügyi attitűd között is vélelmeztünk összefüggést, valamint az egészségtudatosság a viselkedési szándék és a normatív hiedelmek között is pozitív kapcsolatot feltételeztünk. Kutatásaink megerősítik: A tapasztalati attitűd, a viselkedési szándék és a környezetben észlelt normák szoros kapcsolatban vannak azzal, hogy egészségesen táplálkozik-e az egyén. Várakozásaink szerint azoknak a hölgyeknek határozza meg elsősorban a tudása és a tájékozottsága a táplálkozási szokásait, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A kutatásunk igazolta: a jövedelem növekedésével, mind meghatározóbb szerephez jut a tájékozottság és a tudás. A jövedelem tehát sorsdöntő abból a szempontból, hogy képes-e valaki Magyarországon egészségesen táplálkozni – ez ugyanis sokkal drágább és időigényesebb, mint a rutinszerű, nem átgondolt étkezés. Akiknek a táplálkozási szokásait saját bevallása szerint az anyagi helyzete határozza meg leginkább (és nem a tájékozottság/tudás, vagy a márkahűség) – az átlag alatti jövedelem kategóriába esnek. Ez a csoport szorongóbb a pénzügyek területén, jellemző rájuk a költségvetés tudatosság, és az akcióvadászat is.
JEL-kódok: E21, H31, H51
