Keresés

Keresési eredmények

• A földhasználat változása Debrecen környéki kisvárosok peremi övezetében

  43-58

  Túri Zoltán

  Bánóczki Krisztina

  Csorba Péter

  Megtekintések száma:

  160

• Debreceni egyetemisták a munka világának küszöbén: A Z generáció karrierpreferenciáinak vizsgálata

  336-353

  Troitsky Mátyás

  Megtekintések száma:

  203

  A tanulmány az elsőéves debreceni hallgatók karrierpreferenciáit vizsgálta, akik már a Z generációt képviselik. A válaszadók kiemelten fontosnak tartják a munka-magánélet egyensúlyát, a jó légkört és a fejlődési lehetőségeket. Fizetési elvárásaik meghaladják az országos mediánt, a külföldi tapasztalatszerzés pedig sokuk számára célként jelenik meg.

• A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben

  308-320

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  132

  A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.

• A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálat

  14

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  72

  Az előadás összefoglalója:

  Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
  A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez. 

  Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture

  Hivatkozások:
  Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
  Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian

• Beszámoló az MTA Debreceni Területi Bizottságának 2021. évi tevékenységéről

  210-217

  Zsolt Páles

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  123

   

   

• Zenepedagógiai körkép történelmi háttérrel. Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században

  295-297

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  175

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  142

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.

• Kémiai Nobel-díj 2025: a fém–szerves vázszerkezetekért (MOF)

  235-257

  Udvardy Antal

  Megtekintések száma:

  57

  A kémiai Nobel-díjat 2025-ben Susumu Kitagawa (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Berkeley Egyetem) kémikusoknak ⅓ – ⅓ – ⅓ arányban megosztva ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fém–szerves vázszerkezetek kifejlesztéséért (Metal–Organic Framework).

• Nyelvoktatás a gyorsan változó világban: D. Rácz István beszélgetése Szaffkó Péterrel, a Nyári Egyetem igazgató-jával az elmúlt tizenöt évről

  236-244

  D. Rácz István

  Megtekintések száma:

  145

• Példaképek: Moór Gyula, egy 20. századi magyar jogfilozófus közéleti szerepvállalása

  473-486

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  121

  Moór Gyula, a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás doyenje, a 20. század első felében a legkiemelkedőbb európai jogi gondolkodóknak volt a kortársa. A pesti jogi kar meghatározó professzoraként az 1930-as évek elejétől aktívan részt vett a tudományos és szakmai közéletben. Az egyetem rektoraként, majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnökeként a második világháborút követően a napi közéleti és politikai konfliktusok kereszttüzébe került. 1950-ben bekövetkezett haláláig képes volt megőrizni szakmai és emberi integritását, mely például szolgálhat az utókornak.

• „Tudom, hogy a könyvek a mi szabadságunk”. Gönczy Monika: „csillagokká repesztett szöveg…” – Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához

  111-115

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  112

• Babits Mihály Ady-előadása Debrecenben

  376-386

  Sebők Melinda

  Megtekintések száma:

  111

  A debreceni Ady Társaság 1927. november 27-én, Ady születésének 50. évfordulóján irodalmi esttel ünnepelte névadója emlékét. A debreceni irodalmi élet képviselői leginkább Babits szereplésére számítottak, de meghívták előadónak Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet is. Juhász Gyula verssel, Szabó Lőrinc Ady és a magyar ifjúság című előadással emlékezett a költőelődre. Juhász Gyula és Szabó Lőrinc alkotásai ismertek, Babits előadása azonban kézirattöredékekben lappang. A tanulmány a korabeli dokumentumok alapján ad információt az Ady-műsor eseményeiről, majd Babits kézirattöredékekből összeállítható Ady-előadásából idézve rekonstruálja és elemezi a Debrecenben elhangzott ünnepi beszéd szövegét.  Babits – máig kiadatlan – debreceni előadásában reflektált az Adyt ért vádakra: elutasította a költő politikai kisajátítását és a szövegtől független ideológiai értelmezését. Ady magyarságát, zsenialitását éppúgy hangsúlyozta, mint lírájának világirodalmi rangját és költői képeinek újszerűségét.

• A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében

  443-462

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  253

  Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

• Iskola, amelyikről mindig lehet újat mondani. Aranyi Imre: Fazekas 150. 1873–2023. A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium története.

  101-105

  ifj. Barta János

  Megtekintések száma:

  148

• Magyar Néderlandisták Országos Konferenciája a Debreceni Egyetemen

  457-458

  Hetei Adrienn

  Megtekintések száma:

  113

   

   

   

• Jókaitól Szerb Antalig – Prózaelméleti tankönyv mintaelemzésekkel. Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek

  489-492

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  65

• Devianciák és társadalmi diskurzus egy debreceni öngyilkosság példáján. Kenézy Lujza 1932-es halálának kontextusai

  173-180

  Puskás Marcell

  Megtekintések száma:

  155

  Absztrakt: Az öngyilkosság története az emberiség történetével egyidős. A vizsgálatára vonatkozó kutatások a 20. századtól különösen nagy népszerűségnek örvendenek, viszont többségében általános tendenciák meghatározására törekednek. Tanulmányomban Kenézy Lujza öngyilkossága s a körülötte kialakult sajtódiskurzus kerül áttekintésre, mely adalékokat szolgáltat a korabeli sajtó működésére és a devianciák tematizálására vonatkozóan. Az eset vizsgálatából kitűnt, hogy a Horthy-kori Magyarországon a sajtó számára szenzáció volt a devianciák ábrázolása. Tartalomelemzésemből láthatóvá vált a korabeli média egyik funkciója, mely jelen eset kapcsán egy modernkori boszorkányüldözésben csúcsosodott ki.

  Abstract: The history of suicide is as old as human history. Research into its study has been particularly popular since the 20th century, but most of it has sought to identify general trends. In my study, the suicide of Lujza Kenézy and the press discourse surrounding it will be reviewed, which will provide some insights into the function of the contemporary press and the thematisation of deviance. The study of the case shows that in Horthy's Hungary, the press found sensation in the depiction of deviance. My content analysis revealed a function of the contemporary media, which culminated in a modern-day witch-hunt in this case.

• Űrkutatás és -képzés a Debreceni Egyetemen

  90-96

  Csernoch László

  Megtekintések száma:

  165

• Jegyed van az életre: Pusztai Gábor beszélgetése Nagy Tamás Imrével, a debreceni Neonhal együttes frontemberével

  399-402

  Pusztai Gábor

  Megtekintések száma:

  139

• A debreceni cívis parasztcsalád

  186-191

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  118

• Beszámoló az MTA DebreceniTerületi Bizottságának 2020. évi tevékenységéről

  195-202

  Páles Zsolt

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  130

• Innovációvezérelt gazdasági növekedés

  278-287

  Sigér Fruzsina

  Megtekintések száma:

  46

  A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben úgy döntött, hogy a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat Joel Mokyrnak, Philippe Aghionnak és Peter Howittnak ítéli oda, indoklásuk szerint az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért.

• A pandémia hatása a szolgáltatókra

  439-445

  Bittner Beáta

  Gavaldi Ádám

  Megtekintések száma:

  181

  A 2020-as év olyan kihívásokat hozott az üzleti szereplőknek, amelyek nehezen voltak előreláthatóak, jósolhatóak és tervezhetőek. A korlátozások miatti bezárások, leállások, kényszerpihenők a világon szinte mindenhol jelen voltak, így hazánkban is.

• Hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben?

  133-140

  Püski Levente

  Megtekintések száma:

  256

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• A közösségi gazdaság jellemzői és Debrecenben elérhető formái

  34-43

  Kovács Tünde

  Bittner Beáta

  Megtekintések száma:

  185