Keresés

Keresési eredmények

• Debreceni egyetemisták a munka világának küszöbén: A Z generáció karrierpreferenciáinak vizsgálata

  336-353

  Troitsky Mátyás

  Megtekintések száma:

  191

  A tanulmány az elsőéves debreceni hallgatók karrierpreferenciáit vizsgálta, akik már a Z generációt képviselik. A válaszadók kiemelten fontosnak tartják a munka-magánélet egyensúlyát, a jó légkört és a fejlődési lehetőségeket. Fizetési elvárásaik meghaladják az országos mediánt, a külföldi tapasztalatszerzés pedig sokuk számára célként jelenik meg.

• A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben

  308-320

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  122

  A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.

• A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálat

  14

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  58

  Az előadás összefoglalója:

  Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
  A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez. 

  Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture

  Hivatkozások:
  Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
  Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian

• Beszámoló az MTA Debreceni Területi Bizottságának 2021. évi tevékenységéről

  210-217

  Zsolt Páles

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  121

   

   

• Zenepedagógiai körkép történelmi háttérrel. Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században

  295-297

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  170

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  140

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.

• Nyelvoktatás a gyorsan változó világban: D. Rácz István beszélgetése Szaffkó Péterrel, a Nyári Egyetem igazgató-jával az elmúlt tizenöt évről

  236-244

  D. Rácz István

  Megtekintések száma:

  142

• Példaképek: Moór Gyula, egy 20. századi magyar jogfilozófus közéleti szerepvállalása

  473-486

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  105

  Moór Gyula, a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás doyenje, a 20. század első felében a legkiemelkedőbb európai jogi gondolkodóknak volt a kortársa. A pesti jogi kar meghatározó professzoraként az 1930-as évek elejétől aktívan részt vett a tudományos és szakmai közéletben. Az egyetem rektoraként, majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnökeként a második világháborút követően a napi közéleti és politikai konfliktusok kereszttüzébe került. 1950-ben bekövetkezett haláláig képes volt megőrizni szakmai és emberi integritását, mely például szolgálhat az utókornak.

• „Tudom, hogy a könyvek a mi szabadságunk”. Gönczy Monika: „csillagokká repesztett szöveg…” – Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához

  111-115

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  110

• Babits Mihály Ady-előadása Debrecenben

  376-386

  Sebők Melinda

  Megtekintések száma:

  107

  A debreceni Ady Társaság 1927. november 27-én, Ady születésének 50. évfordulóján irodalmi esttel ünnepelte névadója emlékét. A debreceni irodalmi élet képviselői leginkább Babits szereplésére számítottak, de meghívták előadónak Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet is. Juhász Gyula verssel, Szabó Lőrinc Ady és a magyar ifjúság című előadással emlékezett a költőelődre. Juhász Gyula és Szabó Lőrinc alkotásai ismertek, Babits előadása azonban kézirattöredékekben lappang. A tanulmány a korabeli dokumentumok alapján ad információt az Ady-műsor eseményeiről, majd Babits kézirattöredékekből összeállítható Ady-előadásából idézve rekonstruálja és elemezi a Debrecenben elhangzott ünnepi beszéd szövegét.  Babits – máig kiadatlan – debreceni előadásában reflektált az Adyt ért vádakra: elutasította a költő politikai kisajátítását és a szövegtől független ideológiai értelmezését. Ady magyarságát, zsenialitását éppúgy hangsúlyozta, mint lírájának világirodalmi rangját és költői képeinek újszerűségét.

• A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében

  443-462

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  234

  Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

• Iskola, amelyikről mindig lehet újat mondani. Aranyi Imre: Fazekas 150. 1873–2023. A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium története.

  101-105

  ifj. Barta János

  Megtekintések száma:

  142

• Magyar Néderlandisták Országos Konferenciája a Debreceni Egyetemen

  457-458

  Hetei Adrienn

  Megtekintések száma:

  111

   

   

   

• Jókaitól Szerb Antalig – Prózaelméleti tankönyv mintaelemzésekkel. Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek

  489-492

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  62

• Devianciák és társadalmi diskurzus egy debreceni öngyilkosság példáján. Kenézy Lujza 1932-es halálának kontextusai

  173-180

  Puskás Marcell

  Megtekintések száma:

  153

  Absztrakt: Az öngyilkosság története az emberiség történetével egyidős. A vizsgálatára vonatkozó kutatások a 20. századtól különösen nagy népszerűségnek örvendenek, viszont többségében általános tendenciák meghatározására törekednek. Tanulmányomban Kenézy Lujza öngyilkossága s a körülötte kialakult sajtódiskurzus kerül áttekintésre, mely adalékokat szolgáltat a korabeli sajtó működésére és a devianciák tematizálására vonatkozóan. Az eset vizsgálatából kitűnt, hogy a Horthy-kori Magyarországon a sajtó számára szenzáció volt a devianciák ábrázolása. Tartalomelemzésemből láthatóvá vált a korabeli média egyik funkciója, mely jelen eset kapcsán egy modernkori boszorkányüldözésben csúcsosodott ki.

  Abstract: The history of suicide is as old as human history. Research into its study has been particularly popular since the 20th century, but most of it has sought to identify general trends. In my study, the suicide of Lujza Kenézy and the press discourse surrounding it will be reviewed, which will provide some insights into the function of the contemporary press and the thematisation of deviance. The study of the case shows that in Horthy's Hungary, the press found sensation in the depiction of deviance. My content analysis revealed a function of the contemporary media, which culminated in a modern-day witch-hunt in this case.

• Űrkutatás és -képzés a Debreceni Egyetemen

  90-96

  Csernoch László

  Megtekintések száma:

  162

• Jegyed van az életre: Pusztai Gábor beszélgetése Nagy Tamás Imrével, a debreceni Neonhal együttes frontemberével

  399-402

  Pusztai Gábor

  Megtekintések száma:

  137

• A debreceni cívis parasztcsalád

  186-191

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  116

• Beszámoló az MTA DebreceniTerületi Bizottságának 2020. évi tevékenységéről

  195-202

  Páles Zsolt

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  126

• Kell-e a német? Sebestyén Krisztina: Kik és miért tanulnak németet az érettségit adó képzésekben?

  425-429

  L. Szögedi Gabriella

  Megtekintések száma:

  115

• Megéri több lábon állni? Debrecen gazdasági teljesítményének és gazdaságszerkezeti koncentrációjának elemzése

  243-255

  Tarnóczi Tamás Bence

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  207

• Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás (szerk.): Fakultások közt. Tudomány, tudás, alkalmazás.

  464-469

  Jakab Andrea

  Megtekintések száma:

  163

   

   

   

   

   

• A Kántus történetéről röviden Kovács Gergely: Egy daloló világ. A Kollégiumi Kántus rövid története

  499-501

  Pusztai Gábor

  Megtekintések száma:

  84

• Belső szuburbanizáció Debrecenben

  463-474

  Pénzes János

  Hegedűs László Dávid

  Megtekintések száma:

  237

  A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.

• Református templomok stílusteremtései

  157-168

  Attila Kulcsár

  Megtekintések száma:

  136