Keresés

Keresési eredmények

• A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálat

  14

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  39

  Az előadás összefoglalója:

  Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
  A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez. 

  Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture

  Hivatkozások:
  Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
  Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian

• Beszámoló az MTA Debreceni Területi Bizottságának 2021. évi tevékenységéről

  210-217

  Zsolt Páles

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  97

   

   

• Zenepedagógiai körkép történelmi háttérrel. Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században

  295-297

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  153

• Debreceni egyetemisták a munka világának küszöbén: A Z generáció karrierpreferenciáinak vizsgálata

  336-353

  Troitsky Mátyás

  Megtekintések száma:

  148

  A tanulmány az elsőéves debreceni hallgatók karrierpreferenciáit vizsgálta, akik már a Z generációt képviselik. A válaszadók kiemelten fontosnak tartják a munka-magánélet egyensúlyát, a jó légkört és a fejlődési lehetőségeket. Fizetési elvárásaik meghaladják az országos mediánt, a külföldi tapasztalatszerzés pedig sokuk számára célként jelenik meg.

• A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben

  308-320

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  95

  A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  126

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.

• Példaképek: Moór Gyula, egy 20. századi magyar jogfilozófus közéleti szerepvállalása

  473-486

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  74

  Moór Gyula, a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás doyenje, a 20. század első felében a legkiemelkedőbb európai jogi gondolkodóknak volt a kortársa. A pesti jogi kar meghatározó professzoraként az 1930-as évek elejétől aktívan részt vett a tudományos és szakmai közéletben. Az egyetem rektoraként, majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnökeként a második világháborút követően a napi közéleti és politikai konfliktusok kereszttüzébe került. 1950-ben bekövetkezett haláláig képes volt megőrizni szakmai és emberi integritását, mely például szolgálhat az utókornak.

• Nyelvoktatás a gyorsan változó világban: D. Rácz István beszélgetése Szaffkó Péterrel, a Nyári Egyetem igazgató-jával az elmúlt tizenöt évről

  236-244

  D. Rácz István

  Megtekintések száma:

  125

• Iskola, amelyikről mindig lehet újat mondani. Aranyi Imre: Fazekas 150. 1873–2023. A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium története.

  101-105

  ifj. Barta János

  Megtekintések száma:

  119

• Magyar Néderlandisták Országos Konferenciája a Debreceni Egyetemen

  457-458

  Hetei Adrienn

  Megtekintések száma:

  89

   

   

   

• Jókaitól Szerb Antalig – Prózaelméleti tankönyv mintaelemzésekkel. Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek

  489-492

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  48

• Devianciák és társadalmi diskurzus egy debreceni öngyilkosság példáján. Kenézy Lujza 1932-es halálának kontextusai

  173-180

  Puskás Marcell

  Megtekintések száma:

  130

  Absztrakt: Az öngyilkosság története az emberiség történetével egyidős. A vizsgálatára vonatkozó kutatások a 20. századtól különösen nagy népszerűségnek örvendenek, viszont többségében általános tendenciák meghatározására törekednek. Tanulmányomban Kenézy Lujza öngyilkossága s a körülötte kialakult sajtódiskurzus kerül áttekintésre, mely adalékokat szolgáltat a korabeli sajtó működésére és a devianciák tematizálására vonatkozóan. Az eset vizsgálatából kitűnt, hogy a Horthy-kori Magyarországon a sajtó számára szenzáció volt a devianciák ábrázolása. Tartalomelemzésemből láthatóvá vált a korabeli média egyik funkciója, mely jelen eset kapcsán egy modernkori boszorkányüldözésben csúcsosodott ki.

  Abstract: The history of suicide is as old as human history. Research into its study has been particularly popular since the 20th century, but most of it has sought to identify general trends. In my study, the suicide of Lujza Kenézy and the press discourse surrounding it will be reviewed, which will provide some insights into the function of the contemporary press and the thematisation of deviance. The study of the case shows that in Horthy's Hungary, the press found sensation in the depiction of deviance. My content analysis revealed a function of the contemporary media, which culminated in a modern-day witch-hunt in this case.

• Űrkutatás és -képzés a Debreceni Egyetemen

  90-96

  Csernoch László

  Megtekintések száma:

  137

• Jegyed van az életre: Pusztai Gábor beszélgetése Nagy Tamás Imrével, a debreceni Neonhal együttes frontemberével

  399-402

  Pusztai Gábor

  Megtekintések száma:

  117

• A debreceni cívis parasztcsalád

  186-191

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  103

• Beszámoló az MTA DebreceniTerületi Bizottságának 2020. évi tevékenységéről

  195-202

  Páles Zsolt

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  111

• „Tudom, hogy a könyvek a mi szabadságunk”. Gönczy Monika: „csillagokká repesztett szöveg…” – Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához

  111-115

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  93

• Babits Mihály Ady-előadása Debrecenben

  376-386

  Sebők Melinda

  Megtekintések száma:

  98

  A debreceni Ady Társaság 1927. november 27-én, Ady születésének 50. évfordulóján irodalmi esttel ünnepelte névadója emlékét. A debreceni irodalmi élet képviselői leginkább Babits szereplésére számítottak, de meghívták előadónak Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet is. Juhász Gyula verssel, Szabó Lőrinc Ady és a magyar ifjúság című előadással emlékezett a költőelődre. Juhász Gyula és Szabó Lőrinc alkotásai ismertek, Babits előadása azonban kézirattöredékekben lappang. A tanulmány a korabeli dokumentumok alapján ad információt az Ady-műsor eseményeiről, majd Babits kézirattöredékekből összeállítható Ady-előadásából idézve rekonstruálja és elemezi a Debrecenben elhangzott ünnepi beszéd szövegét.  Babits – máig kiadatlan – debreceni előadásában reflektált az Adyt ért vádakra: elutasította a költő politikai kisajátítását és a szövegtől független ideológiai értelmezését. Ady magyarságát, zsenialitását éppúgy hangsúlyozta, mint lírájának világirodalmi rangját és költői képeinek újszerűségét.

• A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében

  443-462

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  203

  Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

• Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban

  348-362

  Tóth Diana Viktória

  Megtekintések száma:

  158

  A magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.

• Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)–Debreceni Egyetem (DE) „Középkori Magyarország és Közép-Európa hadtörténete kutatócsoport” 2022. évi műhelykonferenciája

  87-90

  Virágh Ágnes

  Megtekintések száma:

  106

• Korszakokról korszerűen. A 2022. április 29/30-án megrendezett Modernkortörténeti Doktoran-dusz Konferencia tanulmányai I. Püski Levente, Ónadi Sándor, Schrek Katalin, Sipos Nikoletta (szerk.)

  413-419

  Nagy Bertalan

  Megtekintések száma:

  70

• Csillagászat és nyelvészet

  399-413

  Maticsák Sándor

  Kelemen Ivett

  Megtekintések száma:

  120

  A finnugor nyelvtudomány kialakulásához, illetve az oroszországi népekről és nyelvekről szerzett addigi ismeretek bővüléséhez – közvetve – egy ritka csillagászati esemény, a Vénusz 1769-es Nap előtti átvonulása is hozzájárult.

• Nagyvárad és Debrecen városfejlesztésének komparatív elemzése a 2014-2024-es időszakban

  13

  Veres Dávid Gábor

  Megtekintések száma:

  36

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás Nagyvárad és Debrecen városfejlesztési folyamatait vizsgálja a 2014–2024 közötti időszakban, kiemelve a két város eltérő, mégis részben párhuzamos fejlődési mintáit. A kutatás rámutat, hogy mindkét település a regionális központi szerep erősítésére törekedett, azonban eltérő politikai, gazdasági és intézményi környezetben valósította meg beruházásait. Debrecen fejlesztéseit a jelentős külföldi tőkevonzó képesség, az ipari parkok dinamikus bővítése és az oktatási-kutatási ökoszisztéma célzott támogatása határozta meg, melyek hatására a város az ország egyik legfontosabb gazdasági hubjává vált. Ezzel szemben Nagyvárad elsősorban az európai uniós források hatékony felhasználására, az urbanisztikai megújulásra és a kulturális-turisztikai vonzerő növelésére helyezte a hangsúlyt, erősítve történelmi városmagjának revitalizációját és közlekedési infrastruktúráját. A komparatív elemzés rámutat arra, hogy míg Debrecen fejlődését a makroregionális gazdasági integráció és a multinacionális ipar jelenléte formálta, addig Nagyvárad fejlődési pályája kiegyensúlyozottabb, a városi életminőség javítására és az identitásmegőrzésre fókuszáló stratégiát követett. A vizsgált időszak eredményei alapján mindkét város sikeresen erősítette pozícióját, ugyanakkor eltérő eszközökkel és prioritásokkal járult hozzá térsége fenntartható fejlődéséhez.

  Kulcsszavak: városfejlesztés, regionális központok, Nagyvárad, Debrecen 

  Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal, szakmai útmutatásukkal és bátorításukkal segítették a kutatás elkészítését. Külön köszönet illeti témavezetőimet értékes tanácsaikért és iránymutatásukért, amelyek megalapozták a munka elméleti és módszertani kereteit. Hálás vagyok azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik adataik rendelkezésre bocsátásával, valamint konzultációk és interjúk révén támogatták a munkát. Köszönöm családomnak és barátaimnak türelmüket és folyamatos biztatásukat, amelyek nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. Végezetül hálával tartozom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a kutatás sikeres megvalósításához.

  Hivatkozás(ok):

  1. Antenescu, D., & Popa, F. (2014). Dezvoltarea regională şi planificarea teritorială în contextul noii politici de coeziune (2014-2020)., https://mpra.ub.uni-muenchen.de/54202/1/MPRA_paper_54202.pdf
  2. Benedek, J. (2019). Területfejlesztés és regionális fejlődés. Kolozsvár, Románia: Presa Univeritară Clujeană. doi:9736104362
  3. Comisia Europeană. (2025). Programe. https://ec.europa.eu/regional_policy/in-your-country/programmes/2007-2013/ro_ro
  4. Consiliul Local al Municipiului Oradea. (2015). Strategia Integrate de Dezvoltare Urbană a Municipiului Oradea / SIDU Oradea 2017-2023. Oradea: Primăria Municipiului Oradea. https://zmo.ro/download/SIDU%20Oradea.pdf
  5. Debrecen Megyei Jogú Város. (2017). Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014-2020. Debrecen: Debrecen Megyei Jogú Város. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf

• „Ami egynek étek, a másiknak méreg” - gondolatok az ételek okozta adverz reakciókról, intoleranciáról

  331-339

  Barta Zsolt

  Megtekintések száma:

  174

  A tápcsatorna hatékonyan dolgozza fel az étrendi összetevőket, a legtöbb esetben megakadályozva a kóros immunválaszok vagy más kóros reakciók kialakulását. A nemkívánatos étkezési reakciók előfordulása azonban folyamatosan növekszik.  Jelen írás célja rövid áttekintést adni az immun-  és nem immun-hátterű reakciókról, hangsúlyozva a két kategória közötti alapvető különbségeket.