A finnugor nyelvtudomány kialakulásához, illetve az oroszországi népekről és nyelvekről szerzett addigi ismeretek bővüléséhez – közvetve – egy ritka csillagászati esemény, a Vénusz 1769-es Nap előtti átvonulása is hozzájárult.

Szakmai munkámat alapvetően meghatározta, hogy 2010-ben a Debreceni Egyetemen csatlakoztam egy néhány oktató és kutató által életre hívott kutatócsoporthoz. Az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás annak vizsgálata volt, hogy hogyan biztosítható a növekvő számú globális népesség ellátása élelmiszerrel, tiszta energiával és egyéb bioalapú alapanyagokkal véges természeti erőforrások mellett. Kutatásaimban 2010 után kezdtem intenzíven foglalkozni a globális élelmezésbiztonság kérdéskörével, majd a megújuló energia és környezetvédelem szerepét, végül a körforgásos és biomassza alapú gazdaság kilátásait kezdtem el kutatni. Munkám kiindulópontja a biomassza alapú gazdaság élelmezés-, energia- és környezetbiztonsági aspektusainak vizsgálata volt.

A 2020-as évre kiteljesedő, és azt végérvényesen fémjelző koronavírus-járvány gyökeresen, villámcsapásszerűen változtatta meg az emberek fogyasztási szokásait. A válság az otthonaikba kényszerített emberek fogyasztását természetszerűen csökkentette, és a konzervatívabb költési szokásokból, a válság előszelét megérző emberek megnövekedett megtakarítási hajlandóságából egyenesen következett a kínálati oldal rosszabb helyzetbe kerülése is. A COVID-19 okozta válság azonban
az eddigiektől eltérően egy korábbinál is globalizáltabb, és ami talán még fontosabb, végletekig digitalizált világot ért. A fogyasztási volumenek és szerkezetek átalakulása, határozottan öröksége lehet ennek az időszaknak, átalakítva a piaci status quot 2021-től.

A 2020-as év olyan kihívásokat hozott az üzleti szereplőknek, amelyek nehezen voltak előreláthatóak, jósolhatóak és tervezhetőek. A korlátozások miatti bezárások, leállások, kényszerpihenők a világon szinte mindenhol jelen voltak, így hazánkban is.

Vizsgálatunk fő kategóriája a KKV (kis- és középvállalkozás), melyen belül beszélhetünk kisvállalkozásról és mikrovállalkozásról.

A debreceni embert a történelem kérlelhetetlenül formálta, sajátos lelkiséggel ruházta fel, bátorságát edzette, magyarságában erősítette. A városba jövő diák is így nevelkedett és egyénisége ilyetén formálódott. Beleívódott a múlt öröksége, s ennek átható ereje jellegzetes tartást kölcsönzött számára. A cívisváros abból
élt, hogy bőkezűen áldozott a szellemi javakra.

Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem létezésének első két éve az intézetek megszervezésével, az oktatók kinevezésével, ill. az oktatás feltételeinek megteremtésével telt el. Az elsőként megalakult intézetek között volt a Földrajzi, amelynek könyvtára gyorsan gyarapodott. A legkorábbi
beszerzések egyike volt egy zsebkönyv méretű, de 710 oldalas, Debreceni utmutató címet viselő mű (1. ábra). Alcíme szerint rendőrségi zsebkönyv szerkesztője Ozory István rendőrkapitány volt. (Talányos, hogy a városnév miért csak a fedőlapon szerepel a ma megszokott írásmóddal, máshol mindenütt cz-vel.)

Bátori Sigray Mihály neve és élete kevéssé ismert a holland-magyar kapcsolatok kutatói előtt. A koraújkorral foglalkozó történetírás nagy hangsúlyt fektetett a látványosabb eredményekkel kecsegtető kulturális kapcsolatok kutatására, de kevesebbet a gazdasági vagy hadtörténeti vonatkozásokra. Itt az ideje tehát,
hogy – újra – felhívjuk a figyelmet a Hollandiában páratlan katonai karriert befutó Bátori Sigray Mihály életére és emlékezetére.

„Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)

A Debreceni Szemle XXIX. évfolyamának tartalomjegyzéke (2021)

A tartalom esetében nem is nagyon tudnék vitatkozni egy olyan kiváló kutatóval, mint Kozári Monika,
hiszen sok-sok éve kutatja a témát. Éppen ezért legfeljebb magyarázatokba, gondolatokba, kiegészíté-
sekbe fűzöm megjegyzéseimet monográfiájához.

A Tisza család élete mindig nyílt titok volt, főként miután megjelentek a közéletben. Ettől kezdve nem csak
a politikai pályafutásuk, hanem a családi életük is az érdeklődés középpontjába került.

A kötet a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport által 2018 januárjában szervezett konferencián elhangzott
előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Célja, hogy fél évszázaddal Balogh István történész, néprajz-
kutató összegző munkáját (Debreceniség. Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere, 1969) követően újfent a debreceniség jelentésrétegeinek nyomába szegődjön.

Igazi könyvritkaságot vehetünk kezünkbe a Cseresznyevirág-sziromlevél című kötettel. Nemcsak azért,
mert háromnyelvű (magyar, japán,angol) és nagyon szép kiállítású, hanem azért is, mert ikerkönyv: olvas-
ható, lapozgatható „magyarosan”,azaz jobbról balra fordítva a lapokat, de „japánosan” is, vagyis a hátsó bo-
rítónál kezdve, amely ilyen módon első borító is.

A kötet – megírásától, szerkesztésén, illusztrálásán keresztül a kiadásáig – az erdélyi gyökerű Péterffy-dinasztia, [id.] Péterffy Pál kolozsvári, majd marosvásárhelyi intézeti sebészfőorvos öt leszármazottjának az
érdeme. Szerzőként közülük Péterffy Árpád debreceni szívsebész, professzor emeritus és ifj. Péterffy
Pál intézeti szemészfőorvos jegyzi, fotósa, illusztrátora pedig Péterffy Attila Kálmán.

A beregi születésű Gaál Botond professzor újabb értékes könyvvel ajándékozta meg a magyar olvasóközönséget, amelyben a tudós teológus tanár üzenete található a „szabadság őrvárosából”.

E számunk szerzői

Contents