Az előadás összefoglalója:

Magyar Zoltán (1906-1992) a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos középiskolai tanári diplomát 1930-ban, majd ugyanott bölcsészdoktori fokozatot 1933-ban. A debreceni Társulati Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában, majd annak jogutódjában, a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában tanított csaknem negyven éven át, egészen nyugdíjazásáig. 1956-ban, tíz évnyi munkát követően jelentette meg az általa megalkotott, romanid névre keresztelt, újlatin nyelveken (francia, olasz, spanyol, portugál) alapuló, finnugor, szláv és germán elemeket is felhasználó mesterséges nyelv nyelvtankönyvét. Kiterjedt levelezést folytatott magyar és külföldi nyelvészekkel, kísérletet tett a nyelv minél szélesebb körű megismertetésére: a debreceni TIT égisze alatt romanid nyelvtanfolyamokat tartott, középiskolájában diákjainak romanid szakkört szervezett, folyamatosan dolgozott a műnyelv szótárán (amely megfelelő anyagi forrás hiányában sohasem jelenhetett meg nyomtatásban), állami vállalatok figyelmébe ajánlotta a „korszerű és könnyen elsajátítható műnyelvet”, szerepelt televízióműsorban, ám a várt siker és ismertség elmaradt. Bár a szakmai körök érdeklődését és elismerését kivívta, az új műnyelv igazán nem tudott túljutni a cívisváros határain. Előadásomban a romanid történetét tekintem át az első nyelvkönyv megjelenésétől az alkotó haláláig, korabeli sajtó- és folyóiratcikkek, valamint Magyar Zoltán levelezése alapján, amelyet a család nagylelkűen a Debreceni Egyetem Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszékének rendelkezésére bocsátott.

Kulcsszavak: romanid, mesterséges nyelv, Debrecen, szótár, nyelvkönyv

Hivatkozások:
Horváth Krisztián, „Poet exclamed. ’Cal bel land es moy patria’”. 1956-2016: a romanid 60 éve, Nyelv és Tudomány, 2016. október 12. URL: https://www.nyest.hu/hirek/1956-2016-a-romanid-60-eve
Magyar Zoltán, Romanid: az új nemzetközi segédnyelv nyelvtana, Debrecen, Alföldi ny., 1956.
Magyar Zoltán, A romanid nyelv rövid nyelvtana, Debrecen, Alföldi ny., 1958.
Magyar Zoltán, Mi az interlingvisztika? A nemzetközi műnyelvekről, Alföld, 1965/8, 64-68.
Magyar Zoltán, Romanid: Tájékoztató és társalgási könyv, Debrecen, KLTE, 1984.
Rónai, Paulo, Der Kampf gegen Babel oder das Abenteuer der Universalsprachen, München, Ehrenwirth, 1969.
Sharpe, Lawrence A., Artificial Language Projects, South Atlantic Bulletin, 1961/1, 1-6.
Dr. Tarr Ferencné Magyar Anna Mária, Magyar Zoltán, in: Ungvári János (szerk.), Pedagógusok arcképcsarnoka, Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, Debrecen, 2002, 102-103.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásom célja Polgár városának azon katonáit bemutatni, akik a 2. magyar hadsereg kötelékében a Don-kanyarban szolgáltak, és akik közül sokan életüket vesztették, eltűntek vagy hosszú megpróbáltatások után tértek csak haza. A hadsereg veszteségi kartonjai, a város polgári anyakönyvei, valamint a fennmaradt visszaemlékezések alapján lehetőség nyílik rekonstruálni ezen emberek társadalmi hátterét, valamint néhányuk életútját és katonai pályafutását is. A vizsgálatom nemcsak a háborús események időrendjére fókuszál, hanem arra is, hogy a Polgár községből bevonult férfiak milyen családi környezetből érkeztek, valamint hogyan viselte a közösség és az áldozatok családja a veszteségeket. Emellett feltárja a kollektív emlékezet mechanizmusait, ugyanis kitérek arra is, hogy milyen módon őrizte meg Polgár a doni áldozatok emlékét, hogyan változott a megítélés a háború utáni évtizedekben, amikor jobb volt nem beszélni erről az időszakról. Ismertetésem egyszerre hadtörténeti és társadalomtörténeti szempontból is vizsgálja a Polgárról bevonult katonák sorsát. A városnak ezt az időszakát eddig még senki sem kutatta, a polgári hősöket eddig senki sem mutatta be a nagyközönségnek, ezért kutatásom ilyen szempontból egyedi is. Mivel tervezett előadásomban a Hajdú-Bihar vármegyei Polgár településről és az onnan bevonult katonákról lesz szó, így nagyon szorosan kötődik nemcsak Debrecen, de az Észak-Alföldi régió helytörténetéhez is, valamint az előadást a téma iránt érdeklődő közönségnek is szánom.

Kulcsszavak: Polgár, Don-kanyar, világháború, keleti front, Szovjetunió

Az előadás összefoglalója

Az 1956-os forradalom tiszafüredi emlékezetének egy sajátos szeletét vizsgálom: azoknak a szemtanúknak és „csendes résztvevőknek” az elbeszéléseit, akik nem a forradalom aktív alakítóiként, hanem megfigyelő, liminális pozíciókban élték át az eseményeket. Arra keresem a választ, hogyan konstruálódnak ezek a megfigyelői narratívák, miként kapcsolódnak a családi emlékezethez és a lokális kollektív emlékezethez, valamint hogyan viszonyulnak a nemzeti narratívákhoz. A kutatás kvalitatív módszertanra épül: életútinterjúk, oral history beszélgetések, családi archívumok és helytörténeti források elemzése révén tárja fel a megfigyelői nézőpontok szerkezetét és motívumkészletét, identitásformáló hatását.
Elméleti keretként a kollektív és kommunikatív emlékezet fogalmai, a narratív identitás, a sémateória, a liminalitás és az oral history reflexív megközelítései szolgálnak, amelyek lehetővé teszik a megfigyelői szerepek finomabb tipologizálását. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a „csendes résztvevők” elbeszéléseiben a félelem, az alkalmazkodás, a távolságtartó szolidaritás és az utólagos önigazolás motívumai sajátos kombinációkban jelennek meg.
Az előadás célja, hogy a lokális megfigyelői narratívák elemzésével árnyalja az 1956-ról kialakult képet, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a forradalom emlékezetét ne csak a hősök és áldozatok dichotómiájában, hanem a periférikus, liminális szerepek felől is értelmezni lehessen.

Kulcsszavak: megfigyelői narratívák, kommunikatív emlékezet, liminalitás, lokalitás, oral history

Az előadás összefoglalója:

A digitális médiafogyasztás átalakulása új kihívások elé állította a sajtó-helyreigazítás jogintézményét. Jelen előadás a „főoldali közzététel hatékonysági paradoxonát” vizsgálja: azt az ellentmondást, hogy a bírósági ítéletekben előírt közzétételi módok a gyakorlatban gyakran nem biztosítják a törvény által megkövetelt „azonos nyilvánosság” elvének érvényesülését. A kutatás kettős módszertanra épít: egyrészt elemzi az elmúlt évek releváns hazai bírói gyakorlatát, különös tekintettel a „hasonló módon” kitétel értelmezésére; másrészt empirikus úton, a tíz legolvasottabb hazai hírportál vizsgálatával térképezi fel a jogkövetési gyakorlatot.
Az eredmények rámutatnak, hogy a technikai részletszabályok hiányában a helyreigazítások jelentős része „láthatatlanná” válik az olvasók számára. Az előadásom konklúzióként de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg a „görgetés nélküli” megjelenés és a közvetlen hiperhivatkozás ítéleti szintű kötelezővé tételére, a technológiai deficit felszámolása érdekében.

Kulcsszavak: sajtó-helyreigazítás, internetes sajtótermék, azonos nyilvánosság, főoldali közzététel, above the fold

Az előadás összefoglalója:

Az előadás célja annak bemutatása, hogy a járási szinten működő kormányablakok milyen ügyfélszolgálati és hatósági jelentőséget kaptak, és mennyiben hatottak az ágazati ügyfélszolgálatok szerepére. A kiinduló feltevés szerint a kormányablakok erősödése leértékelheti az ágazati ügyfélszolgálatokat, mely jogi és empirikus szempontból kerül vizsgálatra.
A módszertan jogszabályi, dogmatikai elemzésből és szekunder statisztikai adatok értékeléséből áll. A vonatkozó jogszabályok alapján a dolgozat rögzíti, hogy a kormányablak integrált ügyfélszolgálat a járási hivatalon belül önálló hatáskört nem gyakorol, hanem a járási hivatal szerveként jár el. Az empirikus rész illusztratív esettanulmány, amely a Debreceni Járási Hivatal két kormányablakára épül.
A debreceni adatok a kormányablakok kiemelt forgalmi és szervezeti súlyát jelzik: a személyes ügyintézés elsődleges belépési pontjai, nagy volumenű, jól standardizálható ügyekkel. A front office és back office munkamegosztás bemutatása érzékelteti, hogy a rendszer a gyors és egységesített ügyintézésre törekszik.
Összességében megállapításra kerül, hogy a kormányablakok térnyerése inkább funkcionális újrasúlyozást eredményez, nem pedig az ágazati ügyfélszolgálatok teljes háttérbe szorulását. A tömegügyek fő helyszíne a kormányablak, míg a speciális szakértelmet igénylő ügyekben az ágazati ügyfélszolgálatok szerepe továbbra is szükséges.

Kulcsszavak: kormányablak, integrált ügyfélszolgálat, járási hivatal

Az előadás összefoglalója:

A felsőoktatási intézmények hosszú évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az új ismeretek létrehozásában és átadásában, az innovatív termékek és szolgáltatások előállításában, így szerepükből (is) kifolyólag meghatározó szereplői a gazdaságnak. A gazdasági versenyképesség jelentősen függ a tudástól, a gazdasági siker pedig a tudás alkalmazásától, így tudásmegosztás, a tudásmenedzsment a gazdasági fejlődés és versenyképesség szempontjából kétség kívül megkerülhetetlen, tudásmenedzsment kiemelt szerepe az elmúlt évtizedekben az egyetemek, az ipar, a kormányzat és a társadalom közötti párbeszéd eredményeként jelent meg az oktatáspolitikában (Giuri et al, 2019; Compagnucci - Spigarelli, 2020). 
Az oktatásgazdaságtannal foglalkozó kutatók (Kunwar – Ulak, 2024; Kálmán, 2019; Hausmann et al., 2011) egyetértenek abban, hogy az egyetemek magas színvonalú oktatásán és kutatásán túl a régió és az ország gazdasági fejlődésében az is szerepet játszik, hogy az egyetemi értékek hogyan épülnek be és miként hasznosulnak a gazdaságban és a társadalomban. A társadalmi hasznosulást az egyetemek ún. „harmadik missziós” tevékenysége révén megvizsgálhatjuk, ami gyakorlatilag az oktatáson és kutatáson túl az egyetemek összes társadalmi és gazdasági tevékenységét magába foglalja (Reisinger - Dános, 2025).
Előadásomban azt vizsgálom, hogy hogyan jelenik meg a harmadik missziós tevékenység a Debreceni Egyetemen, és milyen hatása a térség gazdaságára.

Kulcsszavak: elsőoktatás, harmadik missziós tevékenység, gazdasági hatás, társadalmi felelősségvállalás, versenyképesség

Hivatkozás(ok):

Cristelli M. - Gabrielli A. - Tacchella A. - Caldarelli G. - Pietronero L. (2013). Measuring the Intangibles: A Metrics for the Economic Complexity of Countries and Products. PLoS One, 8(8):e70726 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070726Giuri, P., Munari, F., Scandura, A., & Toschi, L. (2019). The strategic orientation of universities in knowledge transfer activities. Technological Forecasting and Social Change, 138, 261-278. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2018.09.030  
Haj Taieb, S. (2024). Measuring the third mission of European Universities: A systematic literature review. Society and Economy, 46(2), 147-167. https://doi.org/10.1556/204.2023.00030
Kálmán, A. (2019). A regionális ökoszisztéma és az egyetemek szerepe az innovációs folyamatban. Iskolakultúra, 29(9), 51-68. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.51
Kunwar, R. R. -  Ulak, N. (2025). Understanding Disciplinarity and Transdisciplinarity . Journal of APF Command and Staff College, 8(1), 238-287. https://doi.org/10.3126/japfcsc.v8i1.77609
Reisinger, A., & Dános, Z. (2025). Egyetemi társadalmi felelősségvállalás három magyar egyetem esetében. Tér - Gazdaság - Ember Journal of Region, Economy and Society, 3(3). https://tge.sze.hu/tge/article/view/108

Összefoglaló:

A mezőgazdaság digitalizációja egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható és hatékony állattartásban. Jelen kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencia alapú rendszer kifejlesztése volt, amely automatikusan képes felismerni a leggyakoribb baromfibetegségeket  köztük a kokcidiózist, a Newcastle-betegséget és a szalmonellózist digitális felvételek alapján.
A munka során több mint 8000 címkézett felvételből álló adatbázison dolgoztam, és összehasonlítottam egy saját fejlesztésű konvolúciós neurális hálózatot egy, a VGG16 architektúrán alapuló, transzfer tanulással finomhangolt modellel. Az utóbbi mindössze 2%-os hibaráta mellett 98%-os pontosságot ért el, és kimagasló teljesítményt mutatott a ritkábban előforduló betegségek felismerésében is. A modell döntéseinek átláthatósága, ami gyakran hiányzik a gépi tanulási alkalmazásokból, Grad-CAM (Gradient-weighted Class Activation Mapping) hőtérképek segítségével biztosított, vizuálisan megjelenítve, hogy a rendszer klinikailag releváns részekre fókuszál a képen. A rendszer gyakorlati hasznosíthatóságát egy, a Python Streamlit keretrendszerével készített webalkalmazás-prototípus is alátámasztja, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a baromfifelvételek azonnali elemzését.
A hagyományosdiagnosztika lassú és drága, miközben ahogy a MATE rektora Dr. Sótonyi Péter is kiemelte, vidéken (jelentősen Hajdú-Bihar területén) egyre kevesebb az állatorvos, aki éjjel-nappal felügyelhetné a több ezres állományokat. Bár az általam fejlesztett rendszer sem helyettesíti az orvost, de 24/7-es állandó megfigyelést biztosít ott, ahol az emberi kapacitás már hiányzik.

Köszönetnyilvánítás: Szeretném kifejezni köszönetemet Dr. Tomán Henrietta témavezetőmnek a szakmai támogatásért.

Hivatkozások:
https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0032.html (letöltés: 2026. 01. 12.)
https://nepszava.hu/3210461_allatorvos-magyarorszag-videk-haszonallat-kioregedes (letöltés:2026. 01. 12.)

Az előadás összefoglalója:

A matematikában repdigit számoknak nevezzük azokat az egész számokat, amelyeknek minden számjegye megegyezik. A tízes számrendszerben erre példa a 222, 55555, stb. Ez általános alakban a

d((10^k-1)/9)

képlettel adható meg, ahol d jelöli az ismétlődő számjegyet, vagyis d az {1, 2, 3,...,9} halmaz eleme, k pedig a számjegyek számát határozza meg, ahol k>0 egész szám.
Másrészről az n-edik m-alapú sokszögszámoknak nevezzük az

S(m, n)= n((m − 2)n + 4 − m)/2  képlettel megadható egész számokat (m>2, n>0 egész számok), amelyek nevüket onnan kapták, hogy az S(m,n) által meghatározott értéknek megfelelő számú pontból vagy kavicsból m-alapú szabályos sokszöget lehet kirakni adott módon. Például m=4 esetén a négyzetszámokat kapjuk vissza, amelyek valóban négyzet alakban rendezhetők el (S(4,1)=1, S(4,2)=4, S(4,3)=9, …).
Ehhez hasonlóan az n-edik m-alapú középpontos (centrális) sokszögszám alatt a
S_cent =(m', n)=m'*((n(n+1)/2+1)

képlettel megadható  ( m ≥ 0, n ≥ 0 egész számok). A sokszögszámokhoz hasonlóan S_cent(m , n) azt határozza meg, hogy hány darab pontból (kavicsból) lehetséges adott módon kirakni egy m-alapú szabályos sokszöget. A különbséget a sokszögszámok és a középpontos (centrális) sokszögszámok között az határozza meg, hogy hol kezdjük el kirakni a tekintett szabályos m-szöget. Míg a sokszögszámok esetében az egyik csúcsot vesszük kezdőpontnak, a középpontos sokszögszámoknál ez a folyamat az alakzat középpontjából indul el.
Az előadásomban azt vizsgálom, hogy mely sokszögszámok, illetve középpontos sokszögszámok repdigitek is egyben m=8,9,10,11,12, és m'=3,4,5, ... 12  esetben. A problémát diofantikus egyenletekként tudjuk felírni, amelyek a megfelelő átalakítások után elliptikus görbékhez vezetnek, és amelyeknek az egész pontjait keressük

Kulcsszavak: Elliptikus görbék, diofantikus egyenletek, számelmélet

Köszönetnyilvánítás: Köszönetet szeretnék nyilvánítani Dr. Varga Nórának egyetemi adjunktusnak az Algebra és Számelmélet Tanszékről a témavezetésért, felkészítésért, és fáradhatatlan munkájáért. A Hatvani István Szakkollégiumnak, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának a támogatásért.

Hivatkozások:

D. W. Ballew, R. C. Weger: Repdigit Triangular Numbers. Journal of Recreational Mathematics, Vol. 8(2), 1975-76, 96-98.
B. Kafle, F. Luca, A. Togbé: Pentagonal and heptagonal repdigits. Annales Mathematicae et Informaticae, 52 (2020), 137-145
R. A. Mollin: Advanced Number Theory with Applications. CRC Press, 2009
Csillag Balázs: Repdigit számok néhány tulajdonsága. Debreceni Egyetem, 2023

Az előadás összefoglalója:
A koordinációs molekulahálózatok és a fém–szerves vázaszerkezetek (MOF-ok) ma már az anyagtudomány és a környezetvédelem ígéretes vegyületei közé tartoznak – ezt az bizonyítja, hogy 2025-ös kémiai Nobel-díjat is a MOF-ok kifejlesztéséért ítélték oda.
Ezek az izgalmas szerkezetű molekulahálózatok átmenetifém-ionokból (pl. cinkből, rézből, kobaltból) és többfunkciós szerves molekulákból épülnek fel. Alkalmazhatók gázok tárolására vagy szállítására, célzott gyógyszeradagolásban, víztisztításban, felület-fertőtlenítésben, és számos szerves kémiai átalakítás katalizátorai lehetnek, továbbá antimikrobiális anyagként is ígéretesek. Fontos megemlíteni, hogy ezek az anyagok nem csak hasznosak, hanem szép kristályszerkezettel is rendelkeznek.
A Fizikai Kémiai Tanszéken régóta tanulmányozzuk az 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantánt (PTA-t), azaz az urotropin foszfor analógját. A PTA-ban található foszfor- és nitrogénatomok könnyen kapcsolódhatnak különböző fémionokhoz így ideális építőeleme változatos molekulahálózatoknak.
A PTA számos nemesfémmel képez stabilis vegyületet, amelyek kiváló katalizátorok (Kathó, 2021) Az ezüst-ionokkal alkotott szerkezetei pedig antimikrobiális anyagokként is ígéretesek. Bár a szakirodalom több ilyen hálózatot is ismer, a PTA-metil (PTA-Me) származék esetében eddig mindössze egy ezüst-tartalmú vegyületet írtak le (Omondi, 2016).
Kutatásunk célja, hogy új, ezüst(I)-ionokat és PTA-Me-t tartalmazó hálózatokat állítsunk elő különböző ezüst-sók felhasználásával. A kapott anyagok kristályszerkezetét egykristály röntgendiffrakcióval határoztuk meg, ami pontos képet ad arról, hogyan épül fel a molekulahálózat.

Kulcsszavak: koordinációs molekulahálózat, ezüst, komplex, 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán (PTA)

Köszönetnyilvánítás: A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium megnevezésű projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. Bara Gabriella köszöni a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) és a Hatvani István Szakkollégium támogatását.

Hivatkozások:
Udvardy A., Joó F., Kathó A., Coord. Chem. Rev., 2021, 438, 213871.
Zamisa S. J., Omondi B., J. Coord. Chem. 2016 69, 3043.

Az előadás összefoglalója:

A fémoxid, fémoxid/fém vékonyrétegek, előállítási lehetősége és alkalmazási köre az évek során folyamatosan bővült. Kutatásunk során különböző fémoxid rétegek előállítására került sor, mint például TiO₂, melyeket fémrétegekkel kombináltunk (pl.: Cr, Mn, V). 
A kutatás célját fémoxid, illetve fémoxid/fém vékonyrétegek előállítása és előállításuk fejlesztése alkotta. A rétegek előállítását ALD-al (atomic layer deposition) és magnetronos porlasztó segítségével végeztük. A kutatás az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézettel közreműködésben zajlott le. Zafír hordozókon hoztunk létre azonos vastagságú TiO₂ rétegeket 50°C-tól egészen 250°C-ig különböző hőmérsékleteken. A hőmérsékletet kezdetben 50°C-onként emeltük, majd elérve a 200°C-ot, ahol a minták fotokatalitikusan aktívvá váltak, a lépésközöket csökkentettük. Ezen rétegeket lézeres impulzusokkal vizsgáltuk, ami következtében a besugárzás magas harmonikusokat (HHG) keltett.
Elsősorban a TiO₂ rétegek létrehozásához szükséges ALD recept kidolgozása volt a feladatunk. A paraméterek optimalizálása után, 50°C-tól 200°C-ig kezdetben 50°C-os lépésközzel, majd csökkentve azt, létrehoztuk a kívánt fémoxid rétegeket.
Ahhoz, hogy a lézerimpulzusokkal végzett vizsgálatok során keletkezett HHG spektrumokat értelmezni lehessen, a létrehozott rétegek különböző fizikai, szerkezetei tulajdonságát és a rétegek vastagságát is meg kellett határoznunk, melyeket különböző roncsolásmentes vizsgálati módszerrel hajtottunk végre.
A TiO₂ fény-energia konverziós felhasználások és a fotokatalízis fontos anyaga. Továbbá a kutatási eredmények hasznosíthatók az optoelektronika és ultragyors optikai kapcsolók területén.

Kulcsszavak: vékonyréteg, fémek/fémoxidok, magas harmonikusok

Köszönetnyilvánítás: Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Prof. Dr. Erdélyi Zoltánnak egyetemi tanárnak, hogy bizalmat szavazott számomra és támogatott a kutatás megvalósításában. Ezenfelül köszönettel tartozom az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetnek, hogy lehetővé tette a témában történő együttműködést.

Hivatkozások:

[1] S.S. Fouad, B. Parditka, A.E. Bekheet, H.E. Atyia, Z. Erdelyi, ALD of TiO2/ZnO
mutilayers towards the understanding of optical properties and polarizability, Opt.
Laser Tech. 140 (2021) 107035.
[2] S.S. Fouad, B. Parditka, M. Nabil, E. Baradacs, S. Negm, Z. Erdelyi, Effect of Cu
interlayer on opto-electrical parameters of ZnO thin films, J. Mater. Sci: Mater.
Electron 33 (26) (2022) 20594–20603.

Az előadás összefoglalója:
Előzmény: A koronavírus-betegség 2019 (Covid-19) vírus hatással volt a daganatos betegségek diagnosztizálására. Magyarországon a 4. legnagyobb mortalitással rendelkező daganattípus a hasnyálmirigy daganat.
Cél: A Covid-19 hatásának elemzése a hasnyálmirigy daganat incidenciájára a Nemzeti Rákregiszter validált adatai alapján, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével.
Módszer: 2019 és 2022 között korra-, nemre-, és földrajzi eloszlásra korrigált standardizált arányokat számítottunk.
Eredmények: A hasnyálmirigydaganatot tekintve 2019-ben 2813, 2020-ban 2776, 2021-ben 2658, 2022-ben 2685 incidencia eset volt. A 100.000 főre eső nemre-, korra, és földrajzi eloszlásra korrigált standarizált incidencia aránya követte az itt leírt trendet. A korra standardizált nemre és földrajzi eloszlásra korrigált incidencia arányok tekintetében a 70 év feletti korcsoport incidencia arányai követték az itt leírt trendet. A nemre standardizált korra és földrajzi eloszlásra korrigált arányok a férfiak incidencia aránya csökkent, míg a nőké követte a fentebb leírt általános trendet. A két nem között nem volt szignfikáns különbség a incidencia arányokban a vizsgált időszakban. A földrajzi eloszlásra standardizált nemre és korra korrigált incidencia arányok nem mutattak egységes trendet az országrészek, Eurorégiók, és vármegyék tekintetében.
Következtetés: A Covid-19 hatással volt a hasnyálmirigydaganatok incidenciájára 2019 és 2022.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.
A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.
Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.

Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenció

Az előadás összefoglalója:

Az előadás Nagyvárad és Debrecen városfejlesztési folyamatait vizsgálja a 2014–2024 közötti időszakban, kiemelve a két város eltérő, mégis részben párhuzamos fejlődési mintáit. A kutatás rámutat, hogy mindkét település a regionális központi szerep erősítésére törekedett, azonban eltérő politikai, gazdasági és intézményi környezetben valósította meg beruházásait. Debrecen fejlesztéseit a jelentős külföldi tőkevonzó képesség, az ipari parkok dinamikus bővítése és az oktatási-kutatási ökoszisztéma célzott támogatása határozta meg, melyek hatására a város az ország egyik legfontosabb gazdasági hubjává vált. Ezzel szemben Nagyvárad elsősorban az európai uniós források hatékony felhasználására, az urbanisztikai megújulásra és a kulturális-turisztikai vonzerő növelésére helyezte a hangsúlyt, erősítve történelmi városmagjának revitalizációját és közlekedési infrastruktúráját. A komparatív elemzés rámutat arra, hogy míg Debrecen fejlődését a makroregionális gazdasági integráció és a multinacionális ipar jelenléte formálta, addig Nagyvárad fejlődési pályája kiegyensúlyozottabb, a városi életminőség javítására és az identitásmegőrzésre fókuszáló stratégiát követett. A vizsgált időszak eredményei alapján mindkét város sikeresen erősítette pozícióját, ugyanakkor eltérő eszközökkel és prioritásokkal járult hozzá térsége fenntartható fejlődéséhez.

Kulcsszavak: városfejlesztés, regionális központok, Nagyvárad, Debrecen 

Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal, szakmai útmutatásukkal és bátorításukkal segítették a kutatás elkészítését. Külön köszönet illeti témavezetőimet értékes tanácsaikért és iránymutatásukért, amelyek megalapozták a munka elméleti és módszertani kereteit. Hálás vagyok azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik adataik rendelkezésre bocsátásával, valamint konzultációk és interjúk révén támogatták a munkát. Köszönöm családomnak és barátaimnak türelmüket és folyamatos biztatásukat, amelyek nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. Végezetül hálával tartozom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a kutatás sikeres megvalósításához.

Hivatkozás(ok):

1. Antenescu, D., & Popa, F. (2014). Dezvoltarea regională şi planificarea teritorială în contextul noii politici de coeziune (2014-2020)., https://mpra.ub.uni-muenchen.de/54202/1/MPRA_paper_54202.pdf
2. Benedek, J. (2019). Területfejlesztés és regionális fejlődés. Kolozsvár, Románia: Presa Univeritară Clujeană. doi:9736104362
3. Comisia Europeană. (2025). Programe. https://ec.europa.eu/regional_policy/in-your-country/programmes/2007-2013/ro_ro
4. Consiliul Local al Municipiului Oradea. (2015). Strategia Integrate de Dezvoltare Urbană a Municipiului Oradea / SIDU Oradea 2017-2023. Oradea: Primăria Municipiului Oradea. https://zmo.ro/download/SIDU%20Oradea.pdf
5. Debrecen Megyei Jogú Város. (2017). Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014-2020. Debrecen: Debrecen Megyei Jogú Város. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf

Az előadás összefoglalója:

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez. 

Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture

Hivatkozások:
Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian

Az előadás összefoglalója:

Bevezetés
A hazai egészségfejlesztési és városrehabilitációs programok hatására jelentősen nőtt a közterületi kondiparkok száma, melyek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak a lakosság számára. Kutatásunk feltérképezte a Debrecenben található kondiparkokat, vizsgálta, azok elhelyezkedését, valamint felszereltségét.
Anyag és módszer
Felmérésünket Evasys programmal szerkesztett kérdőívvel végeztük, kérdéseinkben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a kondiparkok mikor épültek, milyen gépparkkal rendelkeznek, valamint milyen kényelmi adottságaik vannak.
Eredmények
A vizsgálatban 23 db kondipark infrastruktúráját mértük fel. Elmondható, hogy a parkok jó állapotúak, város szerte a lakótelepek közelében, a családi házas övezetben, valamint az egyetemi campusok közelében egyaránt megtalálhatóak. A felmérésben részt vevő parkok 91,3%-a (21 db) kizárólag statikus gépekkel rendelkezik. Az akadálymentes bejutás csak 11 parkban biztosított, de autóval, gyalogosan és kerékpárral minden park elérhető. Természetes árnyék 13 parkban található, míg fedett park összesen 3 db, ez jelentősen befolyásolja az igénybevételt, mivel a létesítmények csak korlátozott időszakban használhatók a nyári hőségben a felmelegedése miatt.
Következtetés
Elemzésünkből arra következtethetünk, hogy a kondiparkok kihasználtságához szükséges a rendszeres karbantartás és tisztaság, valamint fontos a lakóhely-közelség, az árnyékolás és a megvilágítás, az akadálymentes megközelítés és az egyértelmű piktogramok.

Kulcsszavak: sport; kondipark; sportinfrastruktúra; testmozgás; egészségfejlesztés;

Az előadás összefoglalója:

Kína és Magyarország, mint a kínai-európai gazdasági kapcsolatok fontos elemei, széles körű együttműködést folytatnak különböző területeken, például a kereskedelem, a beruházások és a technológia területén. Az Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország új listát állított össze a közös beruházási és fejlesztési projektekről, és ez az együttműködés nemcsak a kínai-európai kereskedelempolitikára volt pozitív hatással, hanem előmozdította a kínai-magyar kereskedelempolitikát is. A kézirat bemutatja a kínai-magyar együttműködés területeit, feltárja a Kína és Magyarország közötti együttműködés további területeit, elemzi a kínai-magyar gazdasági együttműködés kereskedelempolitikára gyakorolt hatását, azonosítva a kölcsönös előnyök és a közös érdekek kulcsfontosságú területeit. Az együttműködés stabilitásának és fenntartható növekedésének biztosítása érdekében a cikk számos intézkedést javasol, többek között a politikai kommunikáció és koordináció erősítését, a kereskedelmi és befektetési együttműködés elmélyítését, valamint a zöld gazdasági együttműködés további előmozdítását. Véleményünk szerint ezek az intézkedések elősegítik a kínai-magyar gazdasági együttműködés mélyreható növekedését és a kínai-európai kereskedelempolitika folyamatos fejlődését.

Kulcsszavak: Kína, Magyarország, fejlesztések, beruházások, együttműködések

Az előadás összefoglalója

A szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű és/vagy roma származású emberek életminőségjavítása, gazdasági aktivitásuk és munkaerő-piaci státuszuk erősítése kiemelt társadalom-, szak- és gazdaságpolitikai cél. Ennek elérését segítheti a pályázati forrásból támogatott lakhatási mobilizáció, amivel megvalósítható a marginalizált közösségek többségi társadalomba történő lépcsőzetes társadalmi- és fizikai integrációja, párhuzamosan egy deszegregációs folyamat elindításával.
Az Észak-Alföldi Régió egyik kistelepülésén végzett interjús kutatásban azt vizsgáltuk, hogy egy lakhatási mobilitást is biztosító felzárkózási célú integrációs program milyen hatással van a beavatkozással érintett hátrányos helyzetű családok életmódjára. A kutatás során a lakhatás jellemzőit, a jövedelmi helyzetet, a munkaerő-piaci státuszt, az oktatással kapcsolatos attitűdöt, az egészségi- és a mentális állapotot vizsgáltuk. Szekunder módszerként dokumentumelemzést végeztünk, hogy a települési- és projektdokumentumokban megfogalmazott célok elérésére is reflektálni lehessen az interjúk eredményének tükrében.
Az eredmények alapján több, az életmódot meghatározó vizsgált dimenzió vonatkozásában pozitív összefüggést találtunk a kutatásban résztvevő családok életmódváltozása és a szegregátumból való kiköltözés között. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felzárkózási projekt részeként megvalósult lakhatási mobilitás önmagában nem biztos, hogy ki tudja váltani az elvárt hatást és el tudja érni a kitűzött célt.

Kulcsszavak: lakhatási mobilitás, szegregátum, életmód, felzárkózás

Az előadás összefoglalója:

A fizikai aktivitás meghatározó tényezője az egészségi állapot megőrzésének, ezáltal a humán tőke fejlesztésének is. (Hafner 2020; Gao 2025) Korábbi kutatások szerint az okoseszközök – különösen a mozgáskövető funkcióval rendelkező eszközök – befolyásolhatják a fizikai aktivitás szintjét. (Tang 2020; Brickwood 2019; Ferguson 2022; Au 2024; Li 2025) Vizsgálatunk célja az okoseszköz-használat, a fizikai aktivitás és a szocio-demográfiai jellemzők kapcsolatának feltárása volt a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának hallgatói körében.
A kérdőíves adatfelvétel (fizikai aktivitásról szóló (International Physical Activity Questionnaire – IPAQ), szocio-demográfiai és okoseszköz-használati kérdések) során 354 válasz érkezett, melyek közül 32,8% Hajdú-Bihar, 35,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből származott. Az adatok elemzéséhez Khi-négyzet és Mann–Whitney próbákat alkalmaztunk. A Hajdú-Bihar vármegyei hallgatók szignifikánsan kedvezőbb anyagi helyzetről számoltak be saját megítélésük szerint (p = 0,001, r = 0,21), míg az okoseszköz-birtoklás, a krónikus betegségek, a rendszeres sportolás és az eszközhasználat intenzitása tekintetében nem volt kimutatható szignifikáns különbség.
Eredményeink szerint a két vármegye hallgatói között nem mutathatók ki érdemi regionális eltérések sem az okoseszköz-használat, sem a fizikai aktivitás terén. A mozgásösztönzés hatékonyabbá tétele inkább az egyéni attitűdök és motivációk fejlesztésén keresztül valósítható meg. 

Kulcsszavak: fizikai aktivitás, okoseszköz, viselhető eszköz, sport

Hivatkozások:

Brickwood Katie-Jane et al. (2019). Consumer-based wearable activity trackers increase physical activity participation: Systematic review and meta-analysis. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e11819. https://mhealth.jmir.org/2019/4/e11819/Ferguson, Ty et al (2022). Effectiveness of wearable activity trackers to increase physical activity and improve health: A systematic review of systematic reviews and meta-analyses. The Lancet Digital Health, 4(8),
e615–e626. https://doi.org/10.1016/S2589-7500(22)00111-X
Gao, Zhendong, et al. (2025). Social capital and physical activity: a literature review up to March 2024. Frontiers in Public Health, 13, 1467571. https://doi.org/10.3389/fpubh.2025.1467571
Hafner, Marco, et al. (2020). Estimating the global economic benefits of physically active populations over 30 years (2020–2050). British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1482–1487. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7719903/Tang, M. S. Sun, et al. (2020). Effectiveness of wearable trackers on physical activity in healthy adults: Systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. JMIR mHealth and uHealth, 8(7), e15576. https://doi.org/10.2196/15576
Li, Ran, et al. (2025). Wearable activity tracker–based interventions for physical activity, body composition, and physical function among community-dwelling older adults: Systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of Medical Internet Research, 27(1), e59507. https://doi.org/10.2196/59507Au, Whitney, et al. (2024). Effect of wearable activity trackers on physical activity in children and adolescents: A systematic review and meta-analysis. The Lancet Digital Health, 6(9), e625–e639.
https://doi.org/10.1016/S2589-7500(24)00139-0